Szilágyi Péter: A szabadság nem örök érvényű
A szabadság nem örök érvényű, de a hűség, a kötelesség és a felelősség kulcsfontosságú erényei révén minden alkalommal kivívható és megtartható – jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 174. évfordulója alkalmából a németországi Frankfurtban vasárnap tartott ünnepségen.
Szilágyi Péter a Németországi Magyar Szervezetek Szövetségének (BUOD) ünnepi rendezvényén mondott beszédében kiemelte, hogy a szabadságért vívott harc a magyar történelem visszatérő eleme. Így minden évszázad bizonyítja, hogy a szabadság nem örök érvényű, nem állandó és semmiképpen sem magától értetődő.
„A jó hír azonban az, hogy kivívható, minden alkalommal megerősíthető és megtartható, amennyiben minden korban magunkévá teszünk három kulcsfontosságú erényt. Ezek a hűség, a kötelesség és a felelősség” – mondta a miniszteri biztos a magyar nyelvű katolikus misével egybekötött megemlékezésen.
Kifejtette: a márciusi ifjaknak szembe kellett nézniük azzal a helyzettel, hogy egy „felülről irányított hatalmi elit kívánta meghatározni a nemzet jövőjét”, és tudták, hogy „kárhozatra ítéltetett a nemzet, amely meghasonlik önmagával, saját kultúrájával és hagyományaival”. Ezért „kezükbe vették az ország sorsát és letették a modern nemzeti identitás alapköveit”.
A haza iránt érzett hűség azonban kötelességekkel jár, ami azt jelenti, hogy „a nekünk adott tálentumok birtokában kötelességünk felismerni, mi az, amivel a leginkább szolgálhatjuk a hazánkat” – mondta Szilágyi Péter.
Hozzátette, hogy a haza iránti hűség és kötelesség erényét „megkoronázza a harmadik kulcsfontosságú erény, amely a mindenkori nemzetünkért érzett felelősség”. Ez a jelenkorban azt jelenti, hogy meg kell őrizni és át kell adni a következő nemzedékeknek „a márciusi ifjak által vérrel megtisztított szabadságot”.
Ezért „a mi felelősségünk felismerni és ellenállni minden olyan eszmének vagy hatalomnak, amely alááshatja mindazt, amiért ezer éven át keményen megharcoltunk” és „a mi felelősségünk, hogy életben tartsuk kultúránkat, ápoljuk hagyományainkat, örökítsük értékeinket, hogy hőseink büszkén tekintsenek le ránk a túlvilágról”.
A miniszteri biztos – aki szombaton a hamburgi, vasárnap pedig a hageni magyar közösség március 15-i ünnepségén is részt vett – kifejtette, hogy 2010 óta ez a felfogás formálja a magyar kormány nemzetpolitikáját, amelyet a külhoni és diaszpóra magyarsággal együtt határoz meg. Ez a politika 2018-ra a családok kiemelt támogatásával is kiegészült, hiszen „a családok nemzetünk legkisebb alapegységei, amelyeken belül hisszük, hogy minden gyermek egy újabb őrhely” – emelte ki Szilágyi Péter.
Mint mondta, „áprilisban komoly kérdésekben kell döntést hoznunk”, és nemcsak arról, hogy „merre haladjon az ország”, hanem arról is, hogy „milyen jövőt szánunk gyermekeinknek”.
„Azt kívánom mindannyiunknak, hogy sajátítsuk el az elődeinktől tanult erényeket, és ezeknek birtokában tekintsünk az elkövetkezendő napok elé. Hűséggel a nemzetünkhöz, kötelességgel a gyarapodásunkért és felelősséggel a jövő magyarjaiért” – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa Frankfurtban.
