Szilágyi Péter: Ma is szükség van a békességre és egységre törekvés példájára

A partiumi város magyarságának ünnepén mondott beszédében a politikus emlékeztetett: 940 éve Szent László kezdeményezte Magyarország első szentjeinek – Szent István király, Szent Imre herceg és Szent Gellért püspök – avatását a pápánál, pedig a lovagkirály nagyapját, Vazult Szent István vakíttatta meg, de ő megbocsátott neki. „Ez a kegyesség is része annak a szellemi-lelki örökségnek, ami lovagkirályunkat a legnagyobbak közé emelte” – mondta a teltházas Szigligeti Színházban.

Ma is nyitottnak kell lenni a lovagkirály emlékéhez méltó megbocsájtásra, mivel az elmúlt évszázadnak a Kárpát-medence népein ejtett sebei néhol még gyógyulásra szorulnak – mondta. „Ez a megbocsátás jelenti a Kárpát-medence jövőjét. Ez a kulturális sokszínűség, valamint az országok és népek közti jószomszédi viszony megőrzésének a kulcsa” – tette hozzá.

Szilágyi Péter szerint az elmúlt évtized sok szempontból előrelépéseket hozott, ma már Magyarország a szomszédjaival együtt dolgozik a Kárpát-medence közös építésén, a magyarság szülőföldön való megmaradásán.

A rendezvény mottójára – Nagy találkozás – utalva elmondta: Szent László lelki alkatának felidézése nagy találkozás minden nemzedéknek, benne találkozik „a nagy államférfival, a nemzetegyesítővel, a magyarság védelmezőjével”.

„Nemzetünk egységét az mutatja meg a legvilágosabban, hogy nyitottak vagyunk erre a találkozásra, kíváncsiak vagyunk rá, hogy mit tanulhatunk tőle” – jelentette ki.

Hangsúlyozta: a magyar kormány azon dolgozik, hogy a határon túli magyarságnak is minél több lehetősége legyen a találkozásra, és ezáltal a közösségek erősítésére, építésére. Ezért támogat több száz rendezvényt, ahol a külhoni magyarok találkozni tudnak, meg tudják mutatni magukat a velük együttélőknek. „Mindez mutatja, hogy életerős, múltjához és kultúrájához ragaszkodó nemzet vagyunk” – értékelt.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke beszédében úgy fogalmazott: a László király uralkodását megelőző történelemi korszak viszontagságai „veszélyeztetett helyzetünkre” irányítják a figyelmet, mint a közeli „rémséges” ukrajnai háború. „De vértelen létért való erdélyi küzdelmünk bennünket is próbára tesz, magyar hazánk pedig ellenséges erők gyűrűjében vívja egyenlőtlen harcát. Európa érzéketlen és tehetetlen” – jelentette ki.

Ilyen helyzetben László király művéből és küzdelméből kell erőt és példát meríteni – tanácsolta. „Hittel, hűséggel és tettre készen vállaljuk és álljunk sorsunk elébe, és álljunk ki városunk, szülőhazánk és nemzetünk ügye mellett” – összegzett a volt királyhágómelléki református püspök.

A nyitógálán Fleisz János történész, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Partiumi régióért felelős alelnöke átadta az EMKE díszoklevelét a szervező Szent László Egyesület részére.

Zatykó Gyula főszervező úgy fogalmazott, az egyesületnek „missziója” Szent László örökségének tudatosítása, és ma már a városvezetés is nyitott erre. Ezt Antonia Nica nagyváradi alpolgármester is megerősítette, aki szerint ismerni és tisztelni kell a múltat, de a jelenre és a jövőre is figyelni kell.

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség alelnöke beszédében rámutatott: a váradi magyarság megmaradása annak is köszönhető, hogy erős volt az alap – Szent László öröksége -, amire a város épült.

Puskás István, Debrecen alpolgármestere a két város közötti testvérvárosi együttműködésről beszélt, emlékeztetve, hogy Nagyváradon a cívis város is rendszeresen bemutatja kulturális kínálatát.

A nyitógálán a Kodály Filharmonikusok centenáriumi operagáláját hallgathatta meg a közönség.