Szili Katalin: A magyar nem veszélyeztetett nyelv, mert van anyaország
A magyar nem veszélyeztetett nyelv, mert van anyaország, amely életben tartja és a szórványban élő magyar közösségek is meg tudják őrizni azt – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó csütörtökön Pécsen.A politikus a Diaszpóra 2025 – revitalizáció című, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara, valamint a Magyar Tudományos Akadémia pécsi szervezete által megrendezett, a magyar szórványközösségekkel foglalkozó kétnapos nemzetközi konferencia nyitónapján mondott beszédet. Utalt arra: a világban 6 ezer nyelvet beszélnek, „ebből az optimisták szerint mintegy 600 van biztonságban”, 500-at csak nyelvenként 50 ember tud, vagyis utóbbiak „rendkívül veszélyeztetettek”.
A nyelv megőrzése az önazonosság megőrzésének alapja, ha a nyelvet elveszítjük, elveszítjük a kultúrát, a hagyományokat, mindent – hangoztatta a PTE-t fenntartó alapítvány kurátoraként is dolgozó főtanácsadó.
Rámutatott arra, ahhoz, hogy diaszpórákban is meg lehessen őrizni a magyar nyelvet, ki kellett alakítani azt az intézményrendszert, amely nemcsak a párbeszédet és a közös tudást jelenti meg, hanem a Kőrösi Csoma Sándor-, a Petőfi Sándor- és a Mikes Kelemen-programmal segítette, segíti, kulturális támogatásokkal életben tartja a magyar közösségek identitásmegőrzésének lehetőségét is.
Szili Katalin kiemelte: a 2012-ben hatályba lépett alaptörvény fontos kitétele, hogy Magyarország felelősséget visel a határokon kívül élő nemzettársakért, szemben a korábbi alkotmánnyal, amelyben a felelősséget érez kifejezés szerepelt.
A felelősség viselése együtt jár a párbeszéd nemzetegyesítés lehetőségét megteremtő intézményrendszerének kiépítésével, amelyben megbeszélik, milyen irányokat vegyenek a nemzetpolitikában, hogyan tegyenek eleget az önazonosság megőrzését jelentő feladataiknak – mondta.
A főtanácsadó fontosnak nevezte, hogy ebben a munkában az egyetem a jövőben is aktív szerepet vállaljon projektjeivel, a Nemzetstratégiai Kutatóintézettel a konferencián kötendő keretmegállapodással, és egyebek mellett a Rákóczi Szövetséggel folytatott együttműködéssel.
Szili Katalin kitért arra: a PTE már a második diaszpórakonferenciát tartja, és az az elképzelésük, hogy az egyetemen jöjjön létre egyfajta centruma a világ magyarsága hálózatának.
A politikus szólt arról is, reneszánszát éli, hogy külföldi fiatalok a magyar gyökereiket keresik, és tudva, nagyszülőjük, dédszülőjük vagy még távolabbi ősük Magyarországról származott, fontosnak tartják a magyar nyelv tanulását, elődeik kultúrájának megismerését.
A PTE fontos missziót láthat el a jövőben ezen ismeretek átadásában is – jegyezte meg a főtanácsadó.
Az egyetem közleménye szerint a Diaszpóra 2025 – revitalizáció című konferencia a magyar szórványközösségek nyelvi, kulturális és egyéb társadalmi jelenségeit mutatja be, résztvevői több tudományágat átfogóan vizsgálják a szórványközösségek megerősítésével kapcsolatos gyakorlatokat. Körbejárják, miként lehet megerősíteni a szórványközösségeket a nyelv, a zene, a tánc, az irodalom, a kulturális antropológia, a média, a kultúrdiplomácia és a politika eszközeivel – jelezték.
A rendezvényen más nyelvű és kultúrájú közösségek eredményei alapján átfogóan tárgyalják a revitalizációt, a cél egyúttal a Kárpát-medencében élők és a diaszpóraközösségek közötti együttműködés, a magyar-magyar párbeszéd, a határokon átnyúló hálózatosodás elősegítése.
