Szili Katalin: A nemzet megmaradásának egyik kulcsa az oktatás
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó szerint az Európai Uniónak mint politikai és értékközösségnek „fel kell vállalnia” a nemzeti kisebbségek ügyét.A politikus szombaton Debrecenben, a Vasárnapi Iskola Alapítvány éves összetartó tanácskozásán azt mondta, az unió nem tesz különbséget az európai országokban élő, mintegy ötvenmilliós őshonos kisebbség és a bevándorló kisebbségek között.
Hangoztatta: az Európai Uniónak be kell látnia, hogy Európa hosszú távú stabilitásának a kérdése az őshonos nemzeti kisebbségek ügyének rendezése.
Szili Katalin szerint előbb-utóbb a bevándorló kisebbségi közösségek fognak olyan jogokat követelni maguknak, amelyeket az unió tagországaiban élő nemzeti kisebbségek még nem kaptak meg.
A debreceni református egyetemi templomban tartott, a Nemzetpolitika aktuális kérdései című előadásában a miniszterelnöki főtanácsadó a hosszú távú megmaradás lényegi elemének nevezte, hogy a határon kívül élő magyar fiataloknak a kultúrán, a nyelven keresztül biztosítsák az identitás megtartását, amiben nagy szerepet vállalnak a Vasárnapi Iskola Alapítvány önkéntesei.
„Minden magyar számít”
– idézte fel a magyar nemzetpolitika első alapelvét Szili Katalin, hozzátéve, hogy fontos alapelv továbbá a szülőföldön boldogulás elősegítése és a világ magyarságának együttműködése.
A nemzetpolitikai stratégia összetevőiről szólva kiemelte, hogy már mintegy 1,4 millióan kapták meg a magyar állampolgárságot. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a környező országokban élő magyarság kollektív jogainak a fontosságára, mert megfogalmazása szerint „a kollektív jogok nélküli integráció asszimilációt jelent”.
Szili Katalin előadásában kiemelte, „a nemzet megmaradásának egyik kulcsa az oktatás”. A magyar jövőt a magyar iskolák biztosítják, ezért a kormány „bölcsődétől a felsőoktatásig” támogatja a határon túli fiatalokat – fűzte hozzá. Emlékeztetett arra, hogy azokat a külhoni fiatalokat, akik szülőföldjükön magyarul tanulnak, százezer forinttal támogatja a kormány, jelenleg 127 ezren kapnak ilyen támogatást.
Megemlítette az óvodafejlesztési támogatást: 2016 óta 900 beruházás valósult meg, a felújítások mellett 150 új óvoda, illetve bölcsőde épült a határon túli magyar területeken.
Az identitásőrzés szempontjából Szili Katalin kiemelte a Határtalanul programot, amelynek keretében 2011 óta több mint félmillió hazai diák vett részt kirándulásokon a szomszédos országokban, csak ebben az évben 1510 kirándulás keretében több mint 45 ezer diák járt külhoni magyar területeken.
A tanácskozás szünetében Nagy Éva, a Vasárnapi Iskola Alapítvány szakmai vezetője az MTI-nek elmondta: a civil szervezetbe tömörült hazai pedagógusok havonta egy-két alkalommal hétvégeken tartanak történelmi, magyar nyelvi és irodalmi képzéseket, illetve közösségépítő foglalkozásokat egy-egy határon túli magyar településen.
Ma már nem egy helyen a diákok mellett a szülők is részt vesznek ezeken a foglalkozásokon, munkájukkal 20-30 település magyarjait érik el elsősorban Erdélyben és a Felvidéken. Kárpátalján a háború miatt most szünetel a missziójuk – tette hozzá a szakember.
