Szili Katalin az anyanyelvhez való ragaszkodás fontosságát hangsúlyozta
A magyar önazonosságot az anyanyelv továbbadásával lehet csak megőrizni, de az is rendkívül fontos, hogy a közösségi képviselet is mindenkor biztosított legyen – hangoztatta Szili Katalin vasárnap Egriben, a romániai, Szatmár megyei település nagy szülötte, Csűry Bálint magyar nyelvész és nyelvjáráskutató születésének, illetve halálának évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.
A miniszterelnöki főtanácsadó köszönetet mondott az egrieknek, amiért iskolájukat a település szülöttéről, a magyar dialektológia egyik úttörőjének számító, tudományos pályafutását Kolozsváron és Debrecenben kiteljesítő nyelvészről nevezték el, ezáltal is elősegítve, hogy a felnövekvő nemzedék megismerje munkásságát, „azt az összetartó erőt, amit a nyelv jelent a magyar identitás megőrzésében”.
Kiemelte, hogy a 2011-ben megalkotott új magyar alkotmány is az önazonosság megőrzését helyezi előtérbe.
„Mi lehet fontosabb az identitás, az önazonosság megőrzésénél, mint maga a nyelv? Hiszen ez adja a lehetőséget lelkünk kifejezésére és mindannak a tudásnak az átadására, ami csak és kizárólag a miénk. Ez a magyar nyelv, és ezért is fontos számunkra az, hogy felelősséget viseljünk egymásért – ne csak érezzünk, hanem viseljünk is -, hogy a magyarság közösségeit Magyarországon, Magyarországon kívül, valamennyi közösséget megőrizzük, megtartsuk és elősegítsük azt, hogy ezek a közösségek tovább tudják adni a saját ifjúságuknak ennek a felelősségét, ami nyilván a magyarság megmaradását is jelenti” – fogalmazott Szili Katalin.
Megállapította: Csűry Bálint nemcsak szülőföldje, a Szamoshát, hanem a Csángóföld nyelvjárásait is kutatta, az egész nemzet tudósa volt, aki olyan értékkel gazdagította magyar nemzetet, ami nélkül sem a hagyományőrzés, sem a nyelvőrzés nem lehetséges.
A miniszterelnöki főtanácsadó úgy értékelte: a Magyar Népnyelvkutató Intézetet alapító igazgatójaként, a trianoni békediktátum idejét átélő Csűry Bálint is azt tartaná ma a legfontosabbnak, hogy a magyarság jövője biztosított legyen. Ehhez szerinte arra van szükség, hogy Brüsszelben, Bukarestben és mindenütt, ahol magyarokat érintő döntés születik, ott legyenek a közösség képviselői.
„Számunkra ez az év egy különlegesen fontos év. Én úgy hiszem, hogy minden támogatást meg kell adnunk ahhoz, hogy sikeresek legyenek a jelöltek valamennyi szinten, és hogy valóban akkor, amikor döntés születik egy asztalnál, akkor ott üljünk az asztalnál” – hangoztatta a miniszterelnöki főtanácsadó. Hozzátette: fontos, hogy a választott képviselők hozzájáruljanak a Románia és Magyarország, a két nép közötti párbeszédhez, a harmónia és békesség távlatos megteremtéséhez.
Pataki Csaba, Szatmár megye tanácsának elnöke beszédében megerősítette: Csűry Bálint személyében olyan nyelvész emléke előtt tisztelegnek, aki a megmaradás legfontosabb eszközének, a nyelvnek a megőrzésében segítette honfitársait. Másfelől fontosnak nevezte a magyar közösségek közötti kapcsolatok infrastrukturális feltételeinek megteremtését, utak építését, közös projektek megvalósítását, amihez arra van szükség, hogy a magyarság képviselői részt vegyenek a döntésekben.
„Idén megmérettetünk, és kiderül, hogy van-e még hangunk Európa fővárosában, van-e még hangunk Románia fővárosában, a megyeszékhelyen” – figyelmeztette hallgatóságát az RMDSZ-es politikus az idei romániai választási évre, az európai parlamenti, önkormányzati, parlamenti és elnökválasztásra utalva.
A megemlékezés az egri református templomban – Csűry István nyugalmazott püspök igehirdetésével – kezdődött, majd a Csűry Bálint-szülőházon elhelyezett emléktábla megkoszorúzásával és az iskola diákjainak alkalmi műsorával folytatódott. Az 1886. február 13-án született és 1942-ben ugyanezen a napon elhunyt Csűry Bálint emlékét szobor is őrzi szülőfalujának róla elnevezett iskolája előtt. A Hrenyu Péter iskolaigazgató által kezdeményezett és megszervezett vasárnapi megemlékezés a nyelvész szobrának megkoszorúzásával ért véget.
A Csűry Bálint Általános Iskola iskolában kizárólag magyar tagozat működik, mintegy száz diákkal. Két óvodás csoportjuk van: az egyik csoportba 12-en, a másikba pedig 16 gyerek jár. Egriben a legutóbbi népszámláláson 940-en vallották magukat magyarnak.
