Fotó: T. Szántó György/Demokrata
Hirdetés

A politikus a XXIV. Kárpát-medencei nemzetiségi napok és aratónap rendezvényén kijelentette: egyesülés nélkül nem tudunk úrrá lenni a XXI. század kihívásain, a problémákon, még a pandémián se.

A biztonságot pedig csak úgy tudjuk biztosítani – határon innen és túl, és a nemzetiségeknek is -, ha tiszteljük egymás nyelvhasználatát, kultúráját, hagyományait, identitását – tette hozzá Szili Katalin.

Emlékeztetett arra, a magyar alaptörvényben benne van a határon túli magyarságért vállalt és viselt felelősség, továbbá az, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Ez nem minden szomszédos országban van így – jegyezte meg.

Szili Katalin közölte: Brüsszel és Strasbourg nem tekinti fontosnak az őshonos nemzetiségek kérdését, csak LMBTQ-ügyekben szólal meg.

Korábban írtuk

Idén Magyarországon a nemzeti újrakezdés évét hirdették meg, ez jelenti a gazdaság talpra állítását és az értékek elismertetését – hangsúlyozta.

A Szarvasi Gazdák Nemzetiségi Hagyományőrző Egyesületének szervezésében megrendezett eseményen azt mondta: az aratás az új élet, a jövő jelképe; Szarvas pedig – az ott élő szlovák nemzetiség révén – „kiváló példát nyújt az együttélésben”.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta, hogy az elmúlt tíz év a nemzeti összetartozás építésének évtizede volt, az anyaország minden magyarlakta településsel erősíteni tudta kapcsolatait, és fejlesztéseket hajtott végre.

Hangsúlyozta, hogy akkor lesz a nemzeti összetartozás és a magyar vidék erős, ha a gazdák a szellemiséget, a kormányzat pedig az anyagiakat adja. Kiemelte: a kormány a következő tíz évben mindent megtesz annak érdekében, hogy a vidéken élők számára korszerű infrastruktúrát és munkahelyet teremtsen.

Kulcsár László, a Békés Megyei Agrárkamara elnöke szerint azoknak, „akik egy kenyéren vannak”, össze kell fogniuk, mert a magyarság elleni támadásokat és a járványt csak úgy lehet kivédeni.

Babák Mihály (Fidesz-KDNP) polgármester köszöntőjében hangsúlyozta, hogy „valami jó irányba változott” az utóbbi években: „volt pénz programokra, falufejlesztésre, mindenre”; és a határon túli magyarok „még sosem voltak ilyen fontosak”.