Színre lépnek a Bűnvadászok

Két hónappal ezelőtt egy dunaújvárosi idős nő panellakását szerezték vissza a Bűnvadászok önkényes lakásfoglalóktól. Ez volt az első nyilvános akciójuk, az eseményt telefon kamerájával rögzítették. A képsorokat a világhálón azóta 600 ezren nézték meg, a hozzászólásokból pedig egyértelműen kiderül, hogy a többség támogatja a videón látott határozott fellépést.

A mozgalom sikerét az elkövetők arcátlan magatartása is táplálta. Dramaturgiai trükközés nélkül is pontosan kirajzolódott a tipikus lakásfoglalói attitűd, a gőg, amely abból ered hogy tudják, csak hosszadalmas bírósági eljárással lehet őket kiköltöztetni. Így aztán a lehető legarrogánsabb modorban kommunikáltak az idős tulajdonossal. Az is kiderült, hogy a fiatal pár a kezdetektől fogva rosszhiszeműen járt el. Az idős hölgytől visszakérték a kauciót azzal az ígérettel, hogy elköltöznek. A pénz kézhezvétele után azonban feltörték az ajtót, és visszatelepedtek a lakásba.

– Olyan hatást értünk el közösségünkön és a szélesebb nyilvánosságon belül is, hogy azonnal tudtuk, ebbe az irányba kell elindulnunk – mondja Bartal András.

A kirobbanó sikerre Toroczkai László is felfigyelt. A Mi Hazánk Mozgalom elnöke a Bűnvadászokkal közösen végül arra jutott, hogy professzionális szervezéssel és eszközökkel folytatják a munkát. A Bűnvadászok névre keresztelt YouTube-csatorna fejlesztését is tudatosan kezdték meg, felhasználva a pártelnök ismertségét és a közösségi médiában szerzett régi tapasztalatait. A radikális párt érthető módon igyekszik kiaknázni a lehetőséget, tudva, hogy a közelgő kampányban kincset érhet a figyelem, ami a Bűnvadászok tevékenységét kíséri. Bartal András, a Magyar Önvédelmi Mozgalom vezetője is szorosan kötődik a párthoz, mozgalmi élete mellett ugyanis a Mi Hazánk színeiben a XV. kerület önkormányzati képviselőjeként dolgozik. A csapat azóta már tíz sikeresen lezárt ügyet mutathat fel, a professzionális eszközökkel készült videók között pedig van olyan, amely közel 800 ezres megtekintéssel büszkélkedhet.

A Bűnvadászok módszere egyszerű és teljesen törvényes. Bartal Andrásék józan paraszti észjárással hekkelték meg a joghézagot, amit az elkövetők rendszerint kihasználnak. A Magyar Önvédelmi Mozgalom bérleti szerződést köt az adott ingatlan tulajdonosával, majd rövid úton birtokba veszik a bérleményüket. Innentől kezdve a jogtalan lakáshasználók bármikor kizárhatók, az új bérlő kicserélheti a zárat vagy éppen leszerelheti a nyílászárókat. A legtöbb estben mindez elegendő ahhoz, hogy a bitorlók végül továbbálljanak. A Magyar Önvédelmi Mozgalom önkéntesei a rendőrséget is mindig kihívják akcióik elején, hogy garantálják a teljes jogszerűséget. A szűkös kapacitások miatt a csapat hetente, kéthetente legfeljebb egy ügyet tud vállalni, de Bartal András állítása szerint nem küldenek el senkit, mindössze megszűrik, hogy milyen esetekkel foglalkoznak.

– Van, hogy azonnal kiderül, az ügy egyértelműen a bíróságra tartozik. Ilyen esetben ajánlunk egy jó ügyvédet, aki szakértője a kérdésnek. Vannak olyan megkeresések, amelyeket erkölcsi okokból nem vállalunk. Ilyen, amikor végrehajtás utáni árverésen vesz valaki ingatlant és az eredeti tulajdonos nem akar kiköltözni. Mi soha nem veszünk részt ilyen ügyekben. A harmadik kategória az, ami tipikusan a Bűnvadászok Akciócsoporthoz tartozik. Amikor valaki jogtalanul lakik más házában – mondja Bartal András.

Az Akciócsoport nehezen tud kibújni a rasszizmus vádja alól, mivel a legtöbb esetben romákkal szemben kénytelenek fellépni. Bartal András szerint azonban szó sincs faji előítéletekről, minden jogsértést ugyan úgy ítélnek meg, tekintet nélkül a származásra.

– Nemrég két magyar elkövetővel gyűlt meg a bajunk. Szívesen megmutatnám ezeket a felvételeket azoknak, akik fenyegető üzeneteket írnak nekünk – mondja Bartal András. Mert számtalan számtalan fenyegetés éri a mozgalom vezetőit, jellemzően romák részéről.

Bartal András azonban nem különösebben aggódik. Általában azt javasolja a segítséget kérőknek, hogy húzzanak sorszámot, illetve iratkozzanak fel az Önvédelmi Mozgalom csatornájára, nehogy lemaradjanak a következő akcióról. A megoldást pedig abban látná, ha megváltoztatnák az engedékeny törvényeket, amelyek lehetővé teszik a visszaéléseket. A jelenlegi törvények ugyanis sok esetben a jogtalan lakáshasználót védik a tulajdonossal szemben, miközben a nyertes perek esetén sem biztos hogy eljárnak a hatóságok. Az úgynevezett kilakoltatási moratórium pedig a visszaélés támogatója. A tettesek nemegyszer szándékosan élnek vissza a törvényi védelemmel, és hogy, hogy nem, éppen októbertől maradnak el a bérleti díj kifizetésével. Ezek az emberek ha mást nem, annyit tudnak, hogy ősz derekától májusig biztosan nem költöztetik ki őket. Közben gyűlik a közüzemi tartozás, lelakják az ingatlant, a tulajdonosnak milliós kára keletkezik.

A Magyar Önvédelmi Mozgalom vezetője szerint az ingatlantulajdonosoknak sokkal jobban oda kellene figyelniük a kockázatokra. Eladás és bérbeadás esetében egyaránt körültekintőnek kell lenni, illetve mindig közjegyző előtt aláírt szerződést kell kötni. A hatóságoknak pedig mindenekelőtt átlátható és felhasználóbarát rendszert kellene létrehozniuk, amely bérlőt és bérbeadót egyaránt védené. Bartal András megemlíti azt is, hogy az elkövetők sok esetben saját gyermekeiket használják pajzsként a törvényekkel szemben.

– Nemrég a XIII. kerületben egy amúgy munkaképes pár a három gyerekére hivatkozva tagadta meg, hogy kiköltözzenek a jogtalanul használt ingatlanból. Ám két keresőképes felnőtt mellett a szülők, nem pedig a lakástulajdonos felelős a gyermekek jólétéért – mondja Bartal András.

Az említett esetben a Bűnvadászok felhívták a gyámügyi hivatalt, amely gyorsan pontot tett az ügy végére. A tulajdonos ugyanis már korábban kiköttette a közműveket. Víz, villany és fűtés nélküli lakásban pedig már felmerül a gyermek veszélyeztetésének gyanúja. A kiköltöztetett családnak végül bizonyítania kellett, hogy olyan helyre viszik a gyermekeket, amely alkalmas a biztonságos nevelésükre. A jelzőrendszer kiépítésének köszönhetően hatékonyabbá vált a gyermekvédelem, a szakemberek igyekeznek minden bejelentést lelkiismeretesen kivizsgálni. Végül ebben az esetben is kiderült, hogy nem a szükség szorította a családot a törvénytelen használatra, hanem az arcátlanság. Még aznap sikerült ugyanis vidéki rokonoknál szállást találniuk. A videók alapvető tanulsága is éppen az, hogy az elkövetők mindaddig bicskanyitogató cinizmussal válaszolnak a tulajdonosnak, amíg nem föl nem fogják, hogy a Bartal András által felmutatott bérleti szerződéssel mattot kaptak.

A csapat vezetője elmondja: bevetés előtt egy jogászcsapattal egyeztetnek, jogi és biztonsági szempontból egyaránt felkészülnek egy-egy esetre. Felmérik a terepet, hogy hány önkéntesre lesz szükség, mire lehet számítani a helyszínen. Egyeztetnek a sértettel is, megszereznek minden szükséges információt és a dokumentumot.

– Fel vagyunk készülve a nehéz helyzetekre, de soha nem lehetünk biztosak benne, hogy nem történik valami baj – mondja Bartal András.

A mozgalom vezetője egy beledi és egy hajdúböszörményi esetet említ példaként. Az egyik házban egy húszcentis penge villant meg a lakásfoglaló kezében, amit csak párja kérlelésére volt hajlandó letenni. Bartal András szerint ilyen esetben 50-50 százalék az esély, hogy az illető használja az eszközt. A másik településen egy betárazott forgótáras gázpisztoly került elő, amelyre a lakásfoglaló pár hölgy tagja hívta fel a figyelmet. Amennyiben a családfő otthon lett volna, nem kizárt, hogy feszült helyzetben használja a fegyvert.

A Magyar Demokrata szerette volna megtudni a magyar rendőrség véleményét is, az ORFK-tól azonban csak egy kurta válasz érkezett megkeresésünkre:

„Magyarországon a hatályos jogszabályokat mindenkinek be kell tartania. A rendőrség mint jogalkalmazó a hatályos jogszabályok alapján látja el feladatait. Az egyes esetek véleményezésétől tartózkodunk.”

A rendőrség álláspontja érthető. Jogsértésre nem került sor, nem akarnak belekeveredni olyasmibe, ami alapvetően a bíróság kompetenciája, illetve az ügy politikai színezete miatt is semlegességre törekszenek. A törvényi tisztánlátás kedvéért azonban megkérdeztük dr. Nagy László Tibort, az Országos Kriminológiai Intézet Bűnözéskutatási és Elemzési Tudományos Osztályának vezetőjét, tudományos főmunkatársát, hogy értékelje a Bűnvadászok tevékenységét.

– Az igazságszolgáltatás minden modern jogállamban az állami funkciók körébe tartozik, ami persze az államra is kötelezettségeket ró. Szakmai, szervezeti és személyi tekintetben is gondoskodnia kell a működési feltételeiről – kezdi magyarázatát Nagy László Tibor.

A szakértő szerint az európai országokban általában úgy érzékeli az állampolgár, hogy az igazságszolgáltatás lassú és körülményes. Az érintettek szkeptikussá válnak az eljárásokkal és az intézményekkel szemben egyaránt. Az pedig különösen fokozza a frusztrációt, hogy a végrehajtás sok esetben kedvező ítélet esetén is reménytelenné válik.

– Emberi oldalról érthető, ha valaki megpróbál gyorsabb, eredményesebb megoldást találni. Helyeselni azonban nem tudom. Hosszabb távon nem egészséges, ha egyének, csoportok veszik magukhoz az igazságszolgáltatást – mondja Nagy László Tibor.

A kutató szerint azonban addig nincs semmi baj, amíg törvényes eszközökkel segítik a jogszerűtlen helyzetek megoldását: nem történik sem fenyegetés, sem erőszak. Márpedig a Bűnvadászok csapat saját bevallása szerint is kényesen odafigyel rá, hogy a jog határain belül folytassa tevékenységét. Ám a kutató felhívja rá a figyelmet, hogy a legjobb igyekezet mellett is vékony jégen táncol a csapat. Bármikor törvényt szeghetnek, akár akaratlanul is, akár az események sodrában. Néha egy véletlen elszólás is elég, hogy megvalósítsák a fenyegetés bűntettét. Nagy László Tibor szerint mindezek mellett a rendőrség sem igazán örül az ilyen típusú segítségnek. Még akkor sem, ha a Bűnvadászok tapasztalatai szerint a helyszínre kiérkező egyenruhások alapvetően megértőek. Nem lehet ugyanis tudni, hogy mikor fajul el úgy egy ügy, hogy a rendőrségnek kell beavatkoznia, esetleg valakinek az élete is veszélybe kerül.

Az igazságszolgáltatás hivatalos intézményei védelmében azt is elmondja a kutató, hogy egyes bírák folyamatosan mintegy száz ügyet visznek egyszerre. Bár a magyar kormányzat mindent megtesz, hogy jogszabályok segítségével csökkentsék a bírák terheit, illetve a polgári és büntetőügyek elbírálási idejét, azért még jócskán van mit javítani a szisztéma hatékonyságán.

– Nem a felkészültséggel van baj, hanem a számtalan szempont összehangolása okoz nehézséget. Közben szakértői vizsgálatokra van szükség, amelyek szintén költségesek és időt vesznek igénybe – magyarázza a szakértő.

A társadalomban mindez persze másként csapódik le. A közvélemény csak azt érzékeli, hogy egy csapat pillanatok alatt elvégzi, ami a hatóságok csak döcögősen. Miközben nem veszi tekintetbe, hogy a hivatalos szervek felelőssége nagyobb, illetve jogszabályok határolják a működésük minden mozzanatát.