Szintet léptek az embercsempészek

– Úgy érzékeli a közvélemény, hogy túlzottan sok illegális migráns jut át a déli határkerítésen. Főként, hogy naponta kap médiahíreket embercsempész-autók budapesti, Győr környéki vagy Nógrád vármegyei baleseteiről, illetve elfogásairól…

– Az elején, 2015-ben még az volt a kérdés, hogy szükség van-e egyáltalán a kerítésre. Mi viszont a balkáni példákból is azt láttuk, hogy műszaki akadály nélkül nem lehet megállítani az illegális migránsokat. Ahol nem volt kerítés, ott egyszerűen félrelökdösték a rendőröket. Egyébként nem a magyar kormány találta fel a műszaki akadályt. Épült ilyen a török–görög határon, az Egyesült Államok déli határán, Marokkó és Spanyolország között, és például a bolgár–török határon is.

Világos volt már az első pillanatban is, hogy nincs áthatolhatatlan, hermetikusan záró kerítés. Izrael elképesztően erős, többszörös védelemmel ellátott műszaki akadályt épített Gázánál, de csak nézett a világ, hogyan hatoltak át rajta a Hamász terroristái. Egyszerűen szétzúzták.

– Aki sokszor járt a helyszínen, megismerhette a magyar kerítés fejlődéstörténetét. Először földre helyezett szögesdrótfonatot láthatott, aztán már egy embermagasságú kerítést, szintén szögesdróttal, és így tovább. Ma legalább négyméteres, többféleképpen megerősített, jelző- és figyelőberendezésekkel, kamerákkal ellátott akadály védi a határt. Még ez sem tökéletes?

– A kerítés beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Ha nem lenne, már legalább egymillió illegális migráns haladt volna át az országon, mert az akadálytalan behatolás lehetősége eleve vonzotta, csalogatta volna őket. Tény, hogy az a fellépés, az az erőszakosság és szervezettség, valamint titkosszolgálati módszerek alkalmazása, amit az embercsempészek részéről látunk napjainkban, új helyzetet teremtett. Azelőtt így, tél közeledtével, amikor megérkeztek a hideg, esős napok, erősen lecsökkent a migránsok száma a magyar határon. Ma már nem így van. Professzionális embercsempészbandák szervezik a migrációt, komoly infrastruktúrát építettek ki, külön részlegeket hoztak létre a migránsok átmeneti elszállásolására, pihentetésére, illetve okmányok hamisítására, a pénzek kezelésére, valamint a fegyverek beszerzésére, a műszaki akadályok leküzdésére. Egyszóval mindenre, ami nekik fontos lehet.

– Most több ponton támadnak, hogy megosszák és eltereljék a magyar rendőrök és határvadászok figyelmét. Van olyan embercsempészegység is, amely a taktikai fogásokat fejleszti?

– Mint mondtam, ezek az embercsempészbandák profik. Egy időben például több tucat alagutat ástak. De nem az átkelés napján, hanem hosszasan dolgozott rajtuk egy hozzáértő szekció. Idővel egyre több alagutat derítettek fel a rendőreink, ekkor az embercsempészek más módszerre tértek át. Konkrétan a hosszú, de mégis könnyű alumíniumlétrákra. Erre válaszul mi egy ipszilonnyakat szereltünk a kerítés tetejére, ami jelentősen megnehezítette a létrákkal történő átkelést. Ennek következtében most erővágókkal jönnek, egyszerűen szétvágják velük a kerítést. Ugyanakkor a magyar rendőrök, a határvadászezred alakulatai megfelelő létszámban vannak jelen. Ásotthalom a legostromlottabb pont, idén közel százezren próbáltak itt átjutni; akiknek sikerült, azokat a mélységi zónában elfogtuk. Óriási szám a százezer fő! Amikor a kilencvenes években az Egyesült Államokban tanultam, levittek a déli határhoz, és azt mondták, hogy van olyan nap, amikor 150 migránst is fognak. Elképedtem. Magyarországon akkor egyetlen év alatt sem jött össze ennyi határsértő. Hát ezt hasonlítsuk össze a mai adatokkal!

– Az átjutó tömegek is félelmet keltenek a helyi lakosokban, de itt vannak a határ közeli lövöldözések, sőt, egy szerb–magyar közös járőrre is tüzet nyitottak már az embercsempészek. Eddig kövekkel, vasrudakkal, husángokkal támadták a magyar járőrautókat a migránsok. Hogyan kerültek elő most a tűzfegyverek?

– Etnikai alapon kezdtek szerveződni az embercsempészbandák, és kitört a harc közöttük a területekért. Eleinte botokkal, késekkel rendezték a vitákat, majd jöttek a gépkarabélyok. Korábban csak a határ menti erdőkben szólaltak meg a fegyverek, ma már lakott területeken belül is tüzet nyitnak egymásra a csempészek, sőt, kézigránátokat dobálnak, és lakóházakra is rátámadnak. Azzal pedig, hogy a járőreinkre lőttek, ismét szintet léptek.

– Az Európai Unió több politikusa, de maga Brüsszel is ragaszkodik ahhoz, hogy ezek az emberek menekültek. Meddig akarják még győzködni erről az uniós polgárokat?

– A háborús menekültekről szóló elmélet rég megdőlt. Ha a migránsok valóban háborús menekültek volnának, akkor az első biztonságos államban kellene maradniuk, ez pedig szinte biztosan nem Magyarország. A magyar határ térségében többségbe kerültek azok az afgán, pontosabban tálib csoportok, amelyek nemrég még kemény harcokban vettek részt odahaza. Itt most kijelölték a saját területeiket, és aki át akar menni rajtuk, legyen magányos migráns vagy egy másik embercsempészbanda által vezetett csoport, fizetnie kell. Igencsak furcsa állapot az, hogy nem az unió, illetve annak az illetékes hatóságai döntik el, hogy ki léphet az EU területére, hanem az embercsempészbandák. A tálib kormány persze felismerte, mekkora pénzszerzési lehetőség van a migrációban, és követeli is a bevételeket, valamint az irányítási jogot.

– A hírek szerint a tálib erők egyik híres alakulata, a 313. különleges egység tagjai is a térségben tevékenykednek. De feltűntek az Iszlám Állam és az al-Kaida bizonyos csoportjai is. Rövid úton kiszorították az eddig domináns szír csempészeket…

– Igen, most már katonailag képzett, harcedzett bandák uralják a terepet. Ugyanakkor ha nem is ilyen módon, de itt voltak korábban is. A párizsi Bataclan színházban elkövetett, 120 áldozattal járó merénylet egyik tettese például belga állampolgár volt. Harcolt az Iszlám Állam kötelékében, de aztán Európába jött, illegális migránsok közé vegyülve, hogy észrevétlen maradjon. Aztán betért a Bataclanba. De iskolapélda a tunéziai férfi, Abdeslam Lassoued esete is. Először Olaszországba érkezett, majd Svédországban időzött, ezután pedig eljutott Belgiumba, ahol lelőtt két svéd futballszurkolót. A hatóságok három évvel ezelőtt elutasították a menekültkérelmét, ki is vitték a lakására a kiutasító határozatot, de ő nem volt otthon. Ennyiben maradt az ügy azzal, hogy a titkosszolgálat majd úgyis szemmel tartja. Egyébként hazája, Tunézia is kérte a kiadatását, mert olyan súlyos bűncselekményeket követett el odahaza. Látható, mit jelent az, amikor Brüsszel úgy gondolja, az a jó megoldás, ha beengedjük a migránsokat és itt, az unión belül bíráljuk el a menekültkérelmüket. Csakhogy a kiutasítások végrehajtása az esetek nyolcvan százalékában sikertelen.

– Azokat a problémás migránsokat sózná Brüsszel a nyakunkba, akiket sikertelenül utasított ki?

– Őket is, nyilván. Nekünk több tízezer fős tábort kellene üzemeltetnünk a fogadásukra, saját költségünkön. Egy terrorista géppisztolyból tüzet nyit a rendőreinkre, majd miután eljut például Németországba, visszatelepítik ide, hogy bíráljuk el a kérelmét. Abszurdum. A magyar kormány nem véletlenül tervezi, hogy nemzeti konzultációban kérdezze meg a paktumról a magyar embereket.

– Pozsony szerint Szlovákia korábban ötezer, most viszont 46 ezer migránssal bajlódik a területén. És van olyan politikus, aki Magyarországot hibáztatja ezért… Vajon ha egyben maradt volna a visegrádi szövetség, könnyebb lenne megoldani a gondokat?

– Az ukrán háború, a végiggondolatlan szankciók, a fegyverszállítások kérdése sajnos megingatta a sok évtizedes kapcsolatot. A jövő kérdése, hogy az unión belül keletkező súlyos problémák, mint a migráció vagy az energiagondok és a gyengélkedő gazdagságpolitika mellett milyen módon lehet megőrizni a V4-et. Nemcsak Szlovákia, de több térségbeli ország is visszaállította a belső határellenőrzést, ami kedvezőtlen fejlemény. Inkább a külső, vagyis a schengeni határok védelmére kellene koncentrálni, de maga Brüsszel sem ezt az utat követi. A schengeni egyezmény lehetővé teszi, hogy a magyar rendőrség által üldözött embercsempészkocsik átjussanak a szlovák oldalra. Több ilyen eset is történt. Az átmeneti pozsonyi kormány idején nem volt lehetőség arra, hogy a parlament áttekintse a szlovák menekültügyi szabályokat, és ez nehézségeket okozott az ottani hatóságoknak. Az új szlovák kabinet első intézkedése az volt, hogy megszüntette az eddigi eljárást, és nagy rendőri, illetve katonai erőket vezényelt a zöldhatár térségébe. Kérdés, hogy mit csinálnak majd ezután azokkal, akiket elfognak. Mi partneri viszonyt ápolunk Pozsonnyal, szlovák rendőrök is szolgálnak a déli határunkon. Bízzunk a jó megoldásokban!

– Ásotthalom lakosai nap nap után látják az embercsempész-autókat, a környék tele elhagyott, kiégett kocsikkal, de látják az átszivárgó migránsok kísérőit is, és panaszkodnak a tönkretett, letarolt veteményeseik miatt. Úgy érzik, több rendőrre, határvadászra volna szükség.

– A jelenlegi létszámkeret fenntartása és bővítése is folyamatos feladatot ad a magyar hatóságnak. Amúgy most is zajlik az új jelentkezők kiképzése. Valóban észlelhető fluktuáció a határvadászok körében, nehéz és veszélyes szolgálat ez, és nyilván van, aki nem ilyesmire számított. Hozzáteszem, Ásotthalom egy pont a határon, nem lehet általános következtetéseket levonni az ottani helyzetből. Jelentősen növeltük a rendőri erők jelenlétét, de többen is azt sürgetik, hogy hozzuk vissza a hadsereget a régióba. Csakhogy a szomszédos Ukrajnában háború zajlik. Ilyenkor elsődlegesen fontos, hogy a honvédség készen álljon a NATO-kötelezettségek teljesítésére és az ország védelmére. Vizsgáljuk ugyanakkor a védelem bővítésének és az akadályrendszer fejlesztésének a lehetőségeit.

– Mit látnak, min gondolkodnak?

– Már eddig is több mindenen változtattunk. Látható, hogy az utaztatók a magyar oldalon is megközelítik a határt, ez ellen igyekszünk hatékonyabban fellépni. Fejlesztjük a többlépcsős mélységi rendszerünket, amúgy mélységben eddig is nagy számban fogtunk el olyan migránsokat, akiket a csempészek már áthoztak. Bővítjük a szerb–magyar együttműködést, erősítjük a szerb–magyar–osztrák fellépést Észak-Macedónia határán, és végül, de nem utolsósorban fejlesztjük a titkosszolgálati munkát a csempészbandák körében. Látni, hogy az üzleti modelljük szétrombolásával lehet a legnagyobb kárt és zavart okozni nekik.

– A minap nyilvánosságra került egy titkosszolgálati dosszié anyaga. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője sürgette az anyag titkosításának feloldását. Milyen hatással lesz ez a közvéleményre?

– Ez egy részletes jelentés a határunkra nehezedő migrációs nyomásról, az új migrációs helyzet természetéről, benne a terrorizmus és a migráció összefüggéseivel, a szervezett terroristacsoportok új stratégiájával, magasabb szintű minőségével. A közvélemény részletesebb képet alkothat magának a kérdésről.

– Nyilvánvaló, hogy a gázai háború alapvetően megnöveli majd a migrációs nyomást. De elhozhatja sajnos a határaink elleni ostrom új, brutális formáit is. Mire lehet számítani?

– Figyelemre méltó az is, ami a Száhel-övezetben történik. Nem véletlen, hogy a magyar honvédség is 200 katonát küld Csádba. Megingott a térség eddigi stabilitása, katonai puccs történt számos helyen, tömegek menekülnek valamilyen irányba. Kezelni kell a kialakult helyzetet. Ott helyben kell segíteni, nem pedig hagyni, hogy behurcolják a problémát. Látjuk, hová vezet, ha például behozzák Európába az antiszemitizmust. Németországban Dávid-csillagot festettek már a zsidó házak falára, zsidó lakások ajtajára. Milyen módon hat a konfliktus a migrációra, hol talál kijáratot az a másfél-kétmillió ember, aki most Gázában rekedt? Nem tudjuk. Erre a nemzetközi politikának kell választ találnia.

– A magyar közvélemény nagyra értékeli a határon szolgáló rendőrök és határvadászok helytállását. Kocsis Máté szerint súlyos veszélyek közepette végzik a feladatukat. Azt kérdezik a magyar emberek, mikor lőhetnek végre a rendőrök és a határvadászok. Sokak szerint kezdetnek jó lenne a gumilövedék és a könnygázgránát is.

– Azt, hogy a magyar rendőrség mikor használhat fegyvert, törvény szabályozza. És ez jól is van így. Én is kapok leveleket, üzeneteket, hogy ki kellene már végre adni a tűzparancsot. Ám mi tartjuk magunkat a törvény betűjéhez. Európában 2023-ban embereket lelövöldözni a határon képtelenség. Más kérdés, hogy aki a határvédőkre tüzel, számíthat arra, hogy a határvédők a törvény előírásai szerint járnak el. Azt hiszem, a fegyverhasználat szabályozásán nem kell változtatnunk.

– Aktivizálódik a migrációs hátterű közösség Európában. Az embercsempészek sztárok lettek, van olyan, akiről már rapdalt is írtak. Hány terroristát hozhattak be az unióba?

– Jó volna, ha meg tudnám mondani. Naponta jönnek ma is ilyen emberek. Nagy részük alvó ügynök lesz, lapítanak, beolvadnak, aztán érkezik egy utasítás, és hirtelen akcióba lépnek. Érdekes módon magas közöttük a tunéziaiak aránya, pedig onnan nincs miért menekülni. Igen, aktív lett az európai migrációs hátterű népesség. Nemcsak azok, akik a minap érkeztek, de a második, illetve harmadik generációs bevándorlók is. Franciaország lakosságának tíz százaléka migrációs hátterű, egyre többen szereznek közülük állampolgárságot, azaz nem is lehet kiutasítani őket. Ezekben a közösségekben olyan impulzusok, kulturális és hitbéli hatások érik a fiatalokat, ami nem az integráció, nem a többségi társadalom kultúrájának elfogadása felé tereli őket. És ha úgy érzik, hogy valamilyen hátrány éri őket, illetve azért nem tudnak eredményt elérni a társadalmi előrejutásban, mert bevándorlóháttérből jönnek, nagyon pusztító indulatok keletkeznek bennük. Vagyis radikalizálódnak. És vajon kire szavaznak majd, ha már állampolgárságot kaptak? Biztosan nem a konzervatív, nemzeti, keresztény pártokra. Épp ez a lényeg.