Szívre rajzolt liliom
Mi avat egy fiatalokból álló társaságot valódi közösséggé? És mi tart meg egy százhúsz éves mozgalmat a mai világban? Hogyan tud alkalmazkodni a megváltozott társadalmi, pedagógiai körülményekhez, és szüksége van-e erre egyáltalán?
A cserkészet története 1907-ben kezdődött, mikor Lord Robert Baden-Powell of Gilwell brit tábornok – vagy ahogyan cserkészberkekben hívták, Bi-Pi – életre hívta az angliai Brownsea szigetén az első cserkésztábort. Az eleinte kizárólag fiúk számára szervezett foglalkozások alapötletét Bi-Pi katonai kiképzése és a búr háborúban szerzett élményei adták, a fiatalokat Isten és a haza tiszteletére, a természet szeretetére, egymás megbecsülésére akarta tanítani – a lányok 1910-ben csatlakozhattak az alapító testvére, Agnes jóvoltából. A mozgalom ma már koedukált, világszerte ötvenmillió tagot számlál. Hazánkban 1910–11-ben alakult meg az első cserkészcsapat. Nem sokkal később közbeszólt az I. világháború, így csak a húszas években indulhatott újra a működésük; 1933-ban hazánk rendezte meg a világdzsemborit, a cserkészek négyévente tartott világtalálkozóját. A szélsőséges eszmék azonban már nem kedveztek számukra: a nyilasok túlságosan nemzetközinek, a kommunisták túlságosan nemzetinek találták – hatalomra kerülésével mindkét irányzat azonnal betiltotta a mozgalmat.
Parázs a hamu alatt
Pedig a cserkészetnek sosem volt köze a pártpolitikához: világszerte közös motívuma, hogy pártpolitikamentes és a valláserkölcs alapjain áll. Bi-Pi pedagógiai alapelveiben nem ideológiákat, hanem a jellemnevelést tűzte ki legfőbb célul: istenhívő, gyakorlatias, talpraesett, másokon segíteni kész és természetszerető fiatalokat nevelni, mindezt Isten, haza és embertárs iránt önként vállalt kötelezettségek feltétlen betartásán keresztül.
– Ismerek olyan családot, ahol a dédpapa cserkész volt, a családja megőrizte a naplóját, amelyben gyerekként arról írt, hogy karácsonyra cserkészkalapot szeretne. Ma pedig már a dédunoka viszi tovább a hagyományt: a felmenőktől örökölt értékek nagyon erős érzelmi köteléket jelentenek. Hazánkban negyven éven át az idősek őrizték és adták tovább a cserkészet szellemiségét a következő generációknak – meséli Tóth Márton, a Magyar Cserkészszövetség kommunikációs vezetője. Úgy látja, hogy a rendszerváltás után, mikor a mozgalom újraindult, a csatlakozó fiatalok számára ezért válhatott hitelessé a kijelentés: a cserkészet egész életre szól.
– A 90-es években tizenhatezres volt a taglétszámunk, 2000 körül némi visszaesés következett, ám 2006 óta stabil, az utóbbi években pedig öt-hét százalékos növekedést tapasztalunk – veszi át a szót Bedekovics Péter, a Magyar Cserkészszövetség elnöke. Megtudjuk tőle, hogy a mozgalomnak nem a növekedés a célja, hanem a minőségi munka, ez azonban mágnesként hat a fiatalokra, tehát mégis növekedést hoz. Ma tizennégyezren tagjai a magyarországi cserkészetnek, körülbelül kétszázhúsz csapattal. Bedekovics Péter szerint a népszerűség legmarkánsabb oka a fiatalok közösségigénye. A cserkészetben rendkívül fontos a közösség, miközben átszövik az alapítás óta változatlan értékek és a sajátos lelkiség. Az egyre inkább kapaszkodóit vesztett társadalomban pedig megérzik a fiatalok ennek jelentőségét.
– Csapataink az egyházközségekben és az oktatási intézményekben vannak leginkább jelen, a mozgalom ökumenikus. A tapasztalat szerint ott igazán eredményes, ahol hagyománya van a gyülekezeti ifiéletnek. Az ifivezetők sokszor a cserkészvezetők közül kerülnek ki, vitathatatlanul motorjai az adott közösség működésének – magyarázza Tóth Márton, hozzátéve, a legtöbb tag a fővárosban, illetve a budapesti agglomerációban lakik. Különösen népszerű a cserkészet a Dunakanyar településein élő fiatalok körében – arrafelé ugyanis nagy hagyománya van az egyházi iskoláknak.
Visszatalálni az identitáshoz
Tóth Márton szerint nem felvételi kitétel, ám aki csatlakozik hozzájuk, annak tudnia kell, a cserkészet alapvetően valláserkölcsökön nyugvó mozgalom. Senki sem várja el, hogy a tagok misenaplót vezessenek, a keretek azonban világosak: a cserkészfogadalom Isten, haza és embertárs szolgálatára szól.
– Sok fiatalnak a cserkészeten keresztül mélyült el a hite: a közösségben megélt hit különleges kapocs – hangsúlyozza Tóth Márton. Bedekovics Péter szerint a cserkésztörvény és a hármas fogadalom a Bibliából eredeztethető, a cserkészet voltaképpen preevangelizációs terep.
– A cserkész elfogadja, hogy az ima természetes része a közösségi életnek. Ha táborozunk, az istentiszteleteken való részvétel magától értetődő. Aki keresztény családból jön, könnyebben azonosul ezekkel az értékekkel. Én magam nem származom vallásos családból, először találkoztam a református keresztyén hittel, és aztán lettem cserkész – mesél saját példájáról Bedekovics Péter. Önkéntes elnöki munkája mellett református lelkészként szolgál, ezért különösen nagy öröm számára, mikor azt tapasztalja, akik bizonytalanok hitükben, a közösséghez csatlakozva megerősítést kaphatnak.
– Pontosan tudom, az egyházak küzdenek vele, hogyan szólítsák meg a fiatalokat, ezért hiszek abban, hogy oda-vissza segíthetjük egymást: a cserkészetnek szüksége van a lelkiséget támogató lelkészekre, papokra, akik például istentiszteletet, misét tartanak a táborokban, ám mi, cserkészek is tudunk szolgálni az egyházaknak, hiszen segítünk összefogni a fiatalokat. Lelkészként rengeteget tanultam a cserkészet módszertanából, és alkalmazom is a hivatásomban: legyen szó akár rendhagyó programok szervezéséről vagy egy hittanóra megtartásáról. A cserkészetből ellesett módszerekkel sokkal közelebb kerülhetünk a fiatalokhoz, és közelebb tudjuk vinni hozzájuk Istent – teszi hozzá. A mai világ kihívásaihoz is igyekeznek alkalmazkodni, rendszeresen beszélgetnek a gyerekekkel például a cyberbullying jelenségéről, a közösségi média veszélyeiről amellett, hogy használják az informatikai eszközöket is.
Mindez pedig akár a magyarság megtartásában is szerepet játszhat. Egy a magyar határ mellett fekvő, lassan elhorvátosodó kis faluban a helyi iskola hitoktatója a cserkészetben látta meg azt a lehetőséget, ami a fiataloknak segíthet visszatalálni az identitásukhoz: negyvenéves fejjel elvégezte a vezetőképzőt, ma már aktívan működő, lelkes csapatot visz. Kárpátalján, Erdélyben, Felvidéken, a szórványban és a diaszpórában élő magyarok között is működnek cserkészcsapatok. Bedekovics Péter éppen az anyaországtól a legtávolabbra szakadt magyaroknál végzett szolgálata során döbbent rá arra, mit is jelent diaszpórában élni, mikor az egyik ifjúsági program vitájában egy fiatal lány kijelentette, magyarsága iránti ragaszkodása okán csakis magyar fiúhoz fog feleségül menni – Ausztráliában.
Teljes embert nevelni
Tóth Márton szerint a cserkészet azért is lehet vonzó a fiatalok szemében, mert komplex módon közelít a világhoz. Szerinte a cserkészet nem Bear Grylls-képző, de valóban életrevaló, talpraesett, és persze erkölcsös gyerekek nevelését célozza. A csapatokban életkor-specifikusan foglalkoznak a fiatalokkal. A cserkészszövetség keretein belül a Mustármag lelki nevelési munkacsoport tagjaként segítette, hogy a cserkészvezetők minél több eszközt kapjanak a kezükbe a cserkészmunkán belüli lelki neveléshez.
– Csapatommal tavaly nyáron erdélyi vándortáborba vittük a „kószákat”, az utolsó három nap Böjte Csaba petrozsényi gyermekotthonában segítettünk. Ugyanez a korosztály az ukrajnai háború menekültjeinek teát oszt a Keletiben és a Nyugati pályaudvaron. A társadalmi felelősségvállalás nevelési programunk alappillére – magyarázza Tóth Márton hozzátéve, hogy a cserkészet az ember fizikai, lelki, spirituális, érzelmi és szociális oldalát fejlesztve a teljes ember nevelésére törekszik. Úgy látja, ezek az értékek sokszor nem teljesen ismertek a társadalom előtt, így néha szükségét érzik, hogy kilépjenek a világ elé. Erre volt lehetőségük az őszi Eucharisztikus Kongresszuson, ahol több száz cserkész teljesített szolgálatot. A visszajelzések szerint az embereket lenyűgözte a fegyelmezetten, csapatban dolgozó, segítőkész és a problémákat rugalmasan kezelő fiatalok munkája: a cserkészek együttműködni képes attitűdjében különleges erő rejlik. Ahogyan Tóth Márton fogalmaz: a cserkésztestvériség nem csak egyszerű frázis.
– Két cserkész között hamar elmélyülhet a beszélgetés, hiszen ugyanazokról az alapokról indulunk, és ez felszabadító élmény. A közösség tagjai az embert próbáló helyzetekben, a kihívásokban együtt teljesítenek, ami összekovácsolja a közösséget. Mindez pedig a hittel együtt tökéletes egészet alkot.
Az Egyház és fiatalok című mellékletünk további cikkei ide kattintva olvashatók.