Szóbox: párkapcsolati buktatók a XXI. században
Szóbox címmel indított a fiatalokat érintő kérdésekről szóló vitasorozatot a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom. Első alkalommal, hétfőn este az egyéjszakás kapcsolatok, a monogámia és a nyitott házasságok témaköréről beszélgetett Puzsér Róbert publicista és dr. Mihalec Gábor párterapeuta.A magyar fiataloknak sokkal kevesebb gyermekük születik, mint amennyit szeretnének, és mint az eseményt szervező Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom vezetője, Skrabski Fruzsina elmondta, a szervezetüknek az a célja, hogy ezek a kívánt, tervezett gyermekek minél nagyobb megszülessenek. A nyáron fogalmazódott meg a fejében az ötlet, hogy ennek érdekében ne előadásokat, hanem vitaesteket tartsanak azokról a kérdésekről, amelyek a mai fiatal generációt leginkább érdeklik.
A sorozat első állomásaként Puzsér Róbert publicista és dr. Mihalec Gábor párterapeuta beszélgetett Süveges Gergő újságíró, televíziós műsorvezető moderálásában a monogám párkapcsolatokról, valamint az egyéjszakás kalandok lélektani hatásairól.
A párterapeuta azzal a kérdésfelvetéssel indította a vitát, hogy vajon mit jelent kötődni egy másik emberhez és beengedni abba a privátszférába, amelyet mindenki más előtt zárva tartunk? Lehetséges-e ezt a sérüléstől való félelem nélkül megtenni?
Véleménye szerint igen, de minél több személyt engedünk be az életünkbe, annál inkább gyengül a képességünk az elköteleződésre.
Két filmes karakter kontrasztjával jellemezte mindezt: James Bond minden egyes részben legalább három különböző hölgyet hódít meg, az afférok előtt jónéhány vodka-martinit legurít, és bár mindannyian őt bíznánk meg, ha a világot kellene megmenteni, mégsem szeretne senki a gyermeke vagy a felesége lenni. Ennek ellentéte a Gladiátor című film főszereplője, Maximus, aki az életét áldozza egy nemesebb ügyért, és ugyan tragikus véget ér a házassága, de a fia büszke rá, a felesége boldog mellette, mert képes a saját énjét a háttérbe szorítani az erkölcs oltárán és nyugodt szívvel nézhet tükörbe.
Puzsér Róbert szerint azonban csak tetszetős álomképekről van szó, és nem csupán ez a kétfajta férfitípus létezik: Maximus szerinte leginkább Hollywood giccsvilágának leképezése, míg a 007-es ügynök ennek teljes antitézise a maga személyiségzavaraival. Ellenben lehet valaki havonta egy estére James Bond, miközben az idő további részében a Gladiátorhoz hasonlóan áldozatos a családjával. Szerinte míg a jó szándékunk az előbbi, a vágyaink az utóbbi karakter felé vezetnek, de sem kötődési zavarokkal küszködve, sem dogmák által megkötve nem lehet harmonikusan létezni.
Süveges Gergő feltette a kérdést, mindenkinek szüksége van-e egyéjszakás kalandokra, mire a publicista azt felelte, tagadhatatlanul sokakban él ez a vágy, szerinte csupán a romantikus vígjátékok és a popslágerek sugallják azt a hamis ideát, hogy ha megtaláltuk az igazit, akkor belelovaglunk a naplementébe és örök boldogságban fürdőzünk. Ezzel szemben a jelenkorban azt tapasztalhatjuk, hogy mire valaki az oltár előtt örök hűséget fogad, már tucatnyi, átlagosan másfél-két éves párkapcsolaton túl van, és valószínűleg képtelen lesz elfojtások nélkül hosszú évtizedekre elköteleződni, miként tette azt a nagyszüleink generációja.
A monogámiával és a mindkét fél beleegyezésével létrejövő nyitott párkapcsolatok ellentétére áttérve Mihalec Gábor elmondta, a szexuális együttlétek során nem csupán dopamin, hanem a másikhoz való kötődésért felelős hormon is felszabadul – és minél több személlyel éljük ezt át, annál kevésbé fejti ki a hatását.
Márpedig friss kutatások igazolják, egy ember várható életkorát sokkal inkább befolyásolja, hogy stabil kapcsolatban él-e, mint a koleszterinszintje vagy a vérnyomása, illetve szintén statisztikai adatok szerint a monogám viszonyban élő férfiakat a munkahelyükön is hamarabb léptetik elő.
Emellett a szülők kapcsolata a gyermekük vizeletéből kimutatható stresszhormonokban is tetten érhető.
A párterapeuta arra is felhívta a figyelmet, hogy az élettársi kapcsolatok átlagosan nagyjából háromszor-ötször gyakrabban bomlanak fel, mint a házasságok, a hetvenes évek óta a gyermekek harmadát egy szülő neveli, a csonka családok negyede pedig szegénységben él.
Puzsér Róbert azt mondta, a monogámia a zsidó-keresztény kultúrára és nem evolúciós okokra vezethető vissza, a szexuális forradalom a mai korhoz igazíthatta volna a társas együttléttel kapcsolatos társadalmi diskurzust. A nyitott párkapcsolatok mellett azzal érvelt, hogy ha a két fél előre lefekteti a szabályokat és nem ígérnek hűséget, akkor megcsalásról sem beszélhetünk. Szerinte ez a szeretetnek sokszor egy őszintébb formája lehet, mintha „önző és kisajátító módon” viszonyulunk a másikhoz. Mindemellett úgy véli, hogy homokvárra épült az a kapcsolat, amelyet egy egyéjszakás kaland, egy vadidegen ember képes tönkretenni. Hangsúlyozta: senkire nem akar rábeszélni a nyitott viszonyra, hiszen lelki alkat függvénye, hogy ki érzi jól magát benne, de a társdalom prüdériája, a diskurzus hiánya zavarja, valamint az, hogy a monogámiát minden esetben összemossák a stabilitás fogalmával.
A pszichológus megjegyezte: még nem ült a kanapéján olyan pár, amelyik boldog nyitott kapcsolatban élt volna. Ellenben egy nő páciense arról számolt be, hogy legalább annyira megviselte a férje hűtlensége, mint amikor tizenhat évesen a saját nagybátyja szexuálisan bántalmazta, egy férfi pedig nehezebben élte meg a felesége félrelépését, mint az édesapja elvesztését. Hozzátette: sok pszichológus egyetért abban, hogy a megcsalás a legnagyobb pszichés trauma, amelyet átélhetünk. És nem feltétlenül könnyíti meg ezt az élményt, ha előre tisztázott játékszabályok mellett lép be egy kapcsolatba egy harmadik fél. Úgy fogalmazott, bár a szervezetünk is sok betegséget képes legyőzni optimális esetben, de ettől még senki nem akar direkt kórházba kerülni, és ugyanez igaz az emberi viszonyainkra is, kár felesleges próbára tenni azokat. Illetve ahogyan egy focicsapat is biztosan kikap, ha a csatár a meccs közben azon gondolkozik, melyik válogatotthoz igazoljon át, úgy egy kapcsolat is rámegy, ha a másik fél nem a leghűségesebb partnerünk, kifelé és nem befelé figyel.
A Szóbox-vitasorozat október 19-én a testkép trendekkel folytatódik Schobert Norbert aerobiktréner és Pászthy Bea ifjúságterapeuta, anorexia-szakértő részvételével, de a közeljövőben a játékszenvedély és a huszonéves influenszerek világa is terítékre kerül. A beszélgetések online követhetőek a www.haromkiralyfi.hu oldalon.