Világszerte egyre több nő szolgál a hadseregben
Szoknya és gépkarabély
Sokszor elhangzik, hogy a haza védelme mindannyiunk kötelessége. Másfelől a katonai hivatást általában a férfias munkák közé soroljuk. Ennek dacára, noha kevésbé ismert tény, a NATO-tagok közül Magyarországon a legmagasabb a nők aránya a fegyveres erőkben. Ám közelebbről kiderül, szó sincs progresszív áttörésről, nem ideológiai okok állnak a jelenség mögött.
Ritka kivételektől eltekintve sokáig vitathatatlan volt világszerte, hogy a haza fegyveres védelme reguláris keretek között a lakosság férfitagjainak feladata. Ma is csupán egy maroknyi ország teszi kötelezővé a sorkatonai szolgálatot a nőknek, ilyen például történelmi okokból Izrael, a nemi egyenjogúságot előtérbe helyező Norvégia vagy a végletekig militarizált Észak-Korea. Ahol azonban megjelent az önkéntességen alapuló professzionális hadsereg, ott felvetődött a kérdés is: felvegyék-e a mundérba kívánkozó nőket? A NATO-tagországok hadseregei mára kivétel nélkül megnyitották a toborzóirodákat a szebbik nem előtt is, sőt a katonaság a genderideológiai csatározásoknak is terepe lett, egészen eszement vadhajtásokkal (lásd keretes írásunkat).
Hazánkban az ehhez hasonló nagy társadalomátalakító kísérleteket mindeddig nem fogadta lelkes ováció. Ennek ellenére éppen Magyarországon a legmagasabb a nők aránya a fegyveres erőkben az Észak-atlanti Szövetség összes tagja közül. Az első hallásra meglepőnek tűnő adatok mögött azonban nem a progresszió diadala áll, sokkal komolyabb társadalmi okai vannak.
Többen jelentkeztek
Hogy egy nő egyenruhát viseljen, nem újdonság. A második világháború alatt is szolgáltak hölgyek a Magyar Királyi Honvédségben, igaz, nem a harcoló alakulatokat erősítették, hanem egészségügyi feladatokat láttak el. Az ötvenes években volt egy időszak, amikor önkéntesként nők is jelentkezhettek kiképzésre, ők később az ellátószolgálat különböző ágazataiban vagy éppen gépjárművezetőként kaptak feladatokat. A hatvanas években kezdték el újra engedélyezni, hogy a nők beléphessenek a Magyar Néphadseregbe, arra pedig csak jóval a rendszerváltás után, 1997-ben nyílt lehetőségük, hogy bejussanak a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre.
Ugyanakkor éppen a kilencvenes években növekedett a legnagyobb lendülettel a nők létszáma a seregben, amiben szerepet játszott az akkori humánpolitika döntése, amelynek értelmében tömegesen csináltak polgári alkalmazottakból tiszthelyettest, hogy javítsák az állományarányokat. De ennél is jobb ösztönző volt a rendszerváltást követő létbizonytalanság, a növekvő munkanélküliség, amely a nőket a Magyar Honvédség felé terelte. Ahol stabil állásra számíthattak, ráadásul 1998 óta a férfiakéval azonos beosztásban azonos bért kapnak.
1996 óta a harcoló alakulatokba is bekerülhetnek, amivel néhányuk él is, különböző missziós feladatokban is találkozhatunk magyar katonanőkkel, de jellemzően a mai napig inkább adminisztratív területeken dolgoznak. Ennek eredményeképp már a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség 2009. december 1-jei adatai szerint is 3814 katonanő szolgált a seregben, ami az egész állomány egyötödét tette ki.
Ukrán katonanők
Beszédes mém járt körbe tavasszal a közösségi médiában. A képen egy ukrán fegyveres férfi búcsúzott párjától, a szöveg pedig így szólt: „Ha háború van, nincs vita a nemi szerepekről…” Azzal együtt az ukrán nők jelentős hányada a maga módján mégis kiveszi a részét a harcokból. Például Molotov-koktélokat gyártanak, vagy éppen – ahogy a The Daily Star a nyáron beszámolt róla – meztelen képeik elküldésével öntenek lelket a fronton harcoló katonákba. Emellett természetesen ott vannak azok a katonanők is, akik annak biztos tudatában bújtak egyenruhába, hogy az ország háborúban áll. Létszámuk 2014 után ugrásszerűen megnőtt. Az önkénteseknek köszönhetően ma már több mint 30 ezer nő szolgál az ukrán hadseregben, arányuk 15 százalék, bár vélhetően kevesen teljesítenek aktív frontszolgálatot.
Biztos megélhetés
Érdekesség, hogy nem csak a kilencvenes években jelentett a nők számára a stabil munkahelyet a katonai pálya. Mint számos felmérés mutatja, a döntési szempontok között szerepel a biztos megélhetés, a tény, hogy a munkáltató bejelenti a munkavállalót, illetve hogy a szülési szabadság letelte után nagyobb eséllyel marad meg a munkahelye, mint a civil életben. Egyébként ha egy katonanő gyermeket vár, akkor a szolgálati törvény szerint terhessége megállapításától gyermekének egyéves koráig éjszakai szolgálatteljesítésre nem szabad beosztani, továbbá egészségügyi szabadság is jár neki, ahogy természetesen a szülési szabadság és munkaidő-kedvezmény, valamint a szoptatással összefüggő munkaidő-kedvezmény is.
Újabban a fiatal nők körében, bár ez a seregbe lépő férfiakra is ugyanígy igaz, a kiszámítható életpálya és szakmai előmenetel, valamint a közszférában ma már kifejezetten jónak számító jövedelem áll. Mindezeken felül, a kiképzéseket leszámítva, a munkaidő többnyire jól tervezhető.
Jót tesz a jelenlétük
Előfordul, hogy a jelentkező szeretne misszióban részt venni, katonacsaládban nőtt fel, és a szülei nyomdokába kíván lépni, vagy hogy a férje katona, és ennek hatására lépne maga is be. Ennek köszönhetően a Magyar Honvédség a mai napig vonzó alternatívát tud kínálni a nőknek is; nem véletlen, hogy az állomány 20 százalékát alkotják. Így hazánkban ideológiai csatározásoktól mentesen sikerült ezt a kérdést megoldani, azt pedig senki nem vitathatja, hogy brutális létszámhiánnyal küzdene a honvédség a katonanők nélkül. Az már csak hab a tortán, hogy a tapasztalatok szerint a nők jelenléte jó hatással van a férfiakra, kulturáltabban viselkednek, és kevesebb alkoholt fogyasztanak.
Kismamák a tankban
Tanja Kreillal jött a felfordulás, egy új korszak kezdete. Fiatal nőként 1996-ban jelentkezett a Bundeswehrhez katonának, ezen belül fegyverelektronikai technikusnak. Ám kérelmét elutasították, mert az alaptörvény értelmében a nők beléphettek ugyan a seregbe, de fegyveres szolgálatra nem jelentkezhettek. Az elszánt Kreil ezt nem fogadta el, perelt és nyert: 2000-ben az Európai Bíróság úgy döntött, hogy a Bundeswehrnek mindenhová be kell engednie a női katonákat, beleértve a fegyveres szolgálatot is. Tanja Kreil időközben egy másik munkáltató mellett döntött, ám az Európai Legfelsőbb Bíróságon benyújtott keresetével több ezer nőtársa előtt nyitotta meg az utat, akik azóta is a Bundeswehr egyenruháját viselik.
Az első katonanők 2001 áprilisában csatlakoztak a harcoló alakulatokhoz, majd ugyanazon év júliusában megjelentek az első női tisztjelöltek is. A mai napig az orvosi ügyeletben a legnagyobb a nők aránya. A mintegy 23 500 főből több mint 8000 ott dolgozik.
Ami a XX. század végén még tabunak számított Németországban, az ma már magától értetődő: egyre több katonanő kerül vezető pozícióba, egyre többen jelentkeznek tiszti pályára. A tisztjelöltek számából kiindulva feltételezhető, hogy a jövőben még több női tábornok és admirális lesz. De ez még nem minden. Vadászrepülővel és helikopterrel repülnek. Repülőből ugranak ki és tankot vezetnek. Hadihajót és harci alakulatot irányítanak. Ezek után már az sem meglepő, hogy 2015 óta érvényben van az a nagy vitát gerjesztő és a gyártást igencsak megdrágító előírás, amely szerint a Puma harci jármű belsejében a klímaviszonyoknak és a szálló por koncentrációjának olyan alacsonynak kell lennie, hogy a terhesség előrehaladott szakaszában lévő katonákat is szállítani lehessen benne.
