Magyarország ellenáll, és további szövetségeseket keres ehhez a küzdelemhez, amit a kötelező és felső határ nélküli kvótarendszer bevezetésével szemben folytat. Hisz a terv végső soron a nemzetállamok létének megkérdőjelezését jelenti. Erről szól a most zajló nemzeti konzultáció is. A tervről és annak fenyegetéseiről beszélgettünk Bakondi Györggyel, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadójával, aki nemrég az Egyesült Államokban tárgyalt.

Fotó: T. Szántó György/Demokrata

– Jól érzékelhetően felgyorsult az Európai Unióban a Soros-terv végrehajtásának tempója. Elevenítsük fel, mi történt eddig!

– Pár hónapja az EP elfogadott egy közel nyolcvanoldalas előterjesztést, amely az európai bevándorláspolitika elveire, jövőjére nézve tartalmazott elgondolásokat. Már ebben is visszaköszöntek a Soros-terv jellegzetes elemei, annak ellenére, hogy a hazai balliberális ellenzék, de maga az Európai Parlament jó néhány képviselője is több ízben hevesen tagadta, hogy a javaslatnak bármilyen köze lenne a Soros-tervhez. Először a LIBE, az Európai Parlament illetékes bizottsága tárgyalta meg a koncepciót, amelynek a kidolgozásában részt vett például Niedermüller Péter, a DK uniós képviselője, és persze meg is szavazta. A Fidesz EP-képviselői hiába tiltakoztak a terv ellen, egy svéd képviselőnő előterjesztésében végül a parlament plenáris ülése elé került, ahol viszonylag nagy többséggel meg is szavazták.


– Ott már négy magyarországi, balliberális képviselő is igennel voksolt…

– Sajnos így történt. A koncepció egyrészt egybecseng a Soros-terv részleteivel, másrészt tartalmazza mindazokat az elképzeléseket, amelyek megkérdőjelezik és durván megsértik hazánk és más nemzetállamok szuverenitását, eltérnek az unió hatályos jogi szabályrendszerétől és rendkívüli mértékben veszélyeztetik az európai államok belbiztonságát. A terv lényege az, hogy a hatályos dublini szabályozással ellentétben innentől kezdve nem az az ország bírálná el a migránsok menedékkérelmét, ahová először érkeznek, hanem teljesen szabadon, minden korlát nélkül beléphetnének az unió területére. Ezután egy brüsszeli központ szétosztaná őket a tagállamok között, amelyek aztán lefolytatnák a velük kapcsolatos menekültügyi eljárásokat. És ami roppant árulkodó, a szétosztásban részt vennének a Soros György által finanszírozott civil szervezetek is.


– Háborús menekültek, gazdasági menekültek… Mit mond a terv ezekről a fogalmakról?

– Semmit. Ezek a meghatározások már eltűntek. A terv következő fázisában pedig ott van a családegyesítés kérdése is, ami a migránsok számának igen erőteljes növekedését jelentené. Magyarország nem akar bevándorlóországgá válni. Az Alaptörvényünkből, de az uniós jogszabályokból is levezethető, hogy a tagállamokat nem lehet olyan parancsok végrehajtására kötelezni, amiket a terv tartalmaz. Hazánk szolidáris a menekülőkkel. A menekültügyi eljárás lefolytatását követően, aki arra jogosult, menekülti, oltalmazotti, befogadotti státust kap. Egyben segítjük azokat az országokat is, amelyek védekeznek az illegális migránsok áradatával szemben, például rendőrkontingenseket küldünk ezekbe az államokba. Szolidárisak vagyunk azokkal a nehéz helyzetben levő országokkal is, ahonnan a migránsok egy része elindul. Itt azt az elvet követjük, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök úr úgy fogalmazott meg, hogy ott kell megoldani a bajt, ahol keletkezett.


– Szanyi Tibor, az MSZP uniós képviselője azt javasolta, hogy a Varsó ellen kezdett 7. cikkelybeli eljárást össze kellene vonni egy Budapest elleni szintén 7. cikkelyes eljárással, így a két állam nem tudná segíteni egymást a vétóval. Ez nem hazaárulás véletlenül?

– Szanyi képviselő úr korábban is híres volt arról, hogy meggondolatlan, durva, az általános társadalmi normákkal messze ellentétes kijelentéseket tesz. Ezekkel akar szimpatikusabbá válni bizonyos körök számára. Amit most javasolt, arra nincs jogi lehetőség. Ugyanakkor a Soros-terv, illetve az azzal rokon EP-elképzelés tartalmaz olyan elemet, hogy fel kell függeszteni azoknak az államoknak az uniós támogatását, amelyek nem hajlandóak migránsokat befogadni. Ez kemény nyomásgyakorlás lenne Brüsszel részéről. Látni kell, hogy Soros György és uniós követői minél nagyobb idegen tömeget akarnak beemelni Európába. A kérdés az, hogy mindez maga a cél, vagy csupán eszköz.


– Ha eszköz, mit akarnak vele elérni?

– Létre akarják hozni az Európai Egyesült Államokat. Ehhez pedig útban vannak a hagyományaikhoz és szuverenitásukhoz ragaszkodó népek és nemzetek. Soros tervében benne van, hogy még az országok belügyeibe is be kell avatkozni annak érdekében, hogy a választási kampányokkal és más politikai megnyilvánulásokkal befolyást lehessen gyakorolni az adott társadalomra. Az Európai Egyesült Államok egy utópia, de ettől még alaposan végiggondolt terv, benne az illegális migrációval. Ám az őslakosok egyre negatívabb véleményével valahogy nem számoltak. Nézzük meg az elmúlt időszak választási eredményeit akár Franciaországban, akár Németországban, akár Ausztriában, Csehországban, és figyeljünk a közeledő olasz választások esélyeseire is! Látnunk kell, hogy a lakosság nagy többsége nem támogatja idegenek, eltérő kultúrájú emberek nagy tömegű befogadását, és nem tartja lehetségesnek az integrációjukat. És nem híve a nemzeti keretek szétfeszítésének sem. Azért ajánlotta Magyarország partnereinek a nemzeti konzultáció intézményét, mert ezzel két választás között is kikérhető az adott társadalom tagjainak véleménye.


– Botka László, Szeged szocialista polgármestere némi hallgatás után feléledt. Szerinte egyáltalán nem zavarta a város lakóit 2015-ben a migránsok tömege.

– Még miniszterelnök-jelöltsége előtt fogadta a szegedi városházán az Európai Parlament akkori elnökét, Martin Schulzot. Hogy miről beszéltek, nem tudni, de Schulz később többször elmondta az EP-ben, hogy vannak azért rendes partnerek Magyarországon, például Szeged, amely szívesen látná a migránsokat. Aztán elkenődött a hír, legutóbb pedig azt nyilatkozta a szegedi önkormányzat, hogy csak a kormánynak van jogi felhatalmazása bármiféle betelepítésre. Többször is jártam mostanában a térségben. Botkával ellentétben nekem nagyon nem úgy tűnt, hogy a helyiek visszavárnák a migránsokat. Sőt! Az emberek már akkor is szervezettséget sejtettek a nagy népvándorlás mögött. Emlékszünk, 2015-ben 400 ezer migráns haladt át hazánk területén, ők 106 országból érkeztek. Nehéz elhinni, hogy mind a 106 országban arra ébredtek egy reggel az emberek, hogy akkor ők megindulnak Európába. És szegénynek mondták magukat mindannyian, de arra volt 8-10 ezer dollárjuk, hogy megfizessék az embercsempészeket. A szervezettség nemcsak az áthaladásukban mutatkozott meg, valakik azt a folyamatot is szervezik, amellyel megfelelő kommunikáció biztosítható az érkezők és a már Európában élők között.


– Megjelentek az illegális határsértők a román és az ukrán határon is. Lesz ott is kerítés?

– Az ukrán és a román határ alternatív irány lett, de kísérleteznek a migránsok a horvát határunkon is. Ám sehol sem olyan mértékben és tömegben, legalábbis egyelőre, hogy indokolt lenne újabb kerítést építeni.


– Meddig marad fenn az egyes tagországok belső határellenőrzése? Mert folyton csak hosszabbításokról hallani…

– Magyarország azon az állásponton van, hogy a schengeni egyezmény komoly vívmány gazdasági, politikai, társadalmi értelemben is. Márpedig a belső határok ellenőrzése ellentmond Schengen szellemének. Folyamatosan hangoztatjuk, hogy a külső határokat kell védeni, de azokat aztán szilárdan. A magyar határvédelmi intézkedések révén nagyságrendekkel csökkent a migránsok beáramlása. Csodálkozunk, hogy akkor mégis miért tartja fenn például Németország, Ausztria, Dánia a belső határellenőrzést és miért hosszabbítja meg újra és újra. Ennek talán belpolitikai okai vannak, az adott kormányok így akarják megmutatni a választóiknak, hogy most mennyire vigyáznak a biztonságukra, ha már kezdetben rosszul kezelték a tömeges migráció okozta kihívásokat.


– Ön nemrég az Amerikai Egyesült Államokban járt. Miről tárgyalt, mit tapasztalt ott a migráció és a határvédelem kapcsán?

– Washingtonban jártam, és több kormányzati intézmény, hivatal illetékesével találkoztam, ideértve a belbiztonsági minisztériumot és az FBI-t, valamint azt a szervezetet is, amely a TIBEK-re hasonlít leginkább. Egyesek nem látják teljesen tisztán, mi folyik Európában, csodálkoztak például, hogy nincs ellenőrzés a zöldhatárokon. Ott komoly erők védik a mexikói határt, északon pedig közös járőrözést folytat az amerikai határőrség a kanadai lovas csendőrséggel. A legtöbb illetékes, ideértve kongresszusi képviselőket is, megérti és kifejezetten támogatja a magyar erőfeszítéseket. Nagyon fontosnak tartják Amerika és hazánk bűnüldözési és bűnmegelőzési együttműködését, és az idevonatkozó adatcsere-megállapodásunkat, amelyet nem is olyan rég kötöttünk.


– Hogy áll a mexikói határ védelme?

– Megkezdődött Donald Trump választási ígéretének megvalósítása, a szakemberek most tesztelik azt a hat kerítés-, illetve faltípust, amelyet a beszállítók ajánlanak. Amikor 1990-ben az Egyesült Államokban tanultam, több héten át szolgáltam a mexikói határon. Már akkor roppant komoly műszaki akadályrendszer volt ott. Figyelemre méltónak találtam azt a San Diegó-i regionális információs központot, amely a határvédelemmel kapcsolatos adatokat gyűjtötte össze, elemezte és adta ki az intézkedésre jogosult szerveknek. Most létrehozták ennek az országos hatáskörű változatát.


– Mi történik, ha a Soros-terv uniós változatát elfogadja az Európai Tanács?

– A parlamenti határozat még nem döntés, az az Európai Tanács kompetenciája. Egyelőre egyeztetések folynak a terv több részletkérdésében. A magyar kormány semmilyen formájában nem támogatja a koncepciót, mindent megteszünk ellene, és szövetségeseket is keresünk az elutasításához. Itt nemcsak a visegrádi államokra gondolok, hanem azokra az országokra is, ahol a választási eredményekből már látszik, hogy változások kezdődtek. Szükség van az Európai Unió reformjára, de nem az Európai Egyesült Államok képében, és még csak nem is a kétsebességes Európa formájában. Mi az egyenjogú, szuverén nemzetállamok szoros gazdasági és politikai szövetségét forszírozzuk.


– Mi lesz Ahmed H.-val?

– Terrorcselekményt az követ el a törvény szerint, aki fenyegetéssel arra akarja rávenni az államot vagy annak hatóságát, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. Ahmed H. arra akarta rábírni az államot, hogy ne őrizze a határt, illetve nyissa meg, és engedje be az illegális migránsokat. Az elsőfokú bíróság elítélte. Az ügyészség szigorításért, a védelem felmentésért fellebbezett. A másodfokú bíróság úgy döntött, hogy meg kell ismételni az elsőfokú eljárást. A legfőbb ügyész kérdésére azt válaszolta a Kúria, hogy szükségtelen volt újrakezdeni az ügyet, mert másodfokon el lehetett volna bírálni. Ezt a véleményt írásba foglalta a testület, a levél a legfőbb ügyész kezében van. Zavaros a helyzet. Közben Nyugaton egyes, Soros által finanszírozott szervezetek Ahmed H. szabadon bocsátásáért tüntetnek, mondván, csak a szüleit akarta Németországba vinni. Igaz, hogy négy útlevele is volt, meg eldobott valami tárgyat a rendőrök felé, de az nem terrorcselekmény… Ez is egy vélemény. A kormány kíváncsian várja, hogy mire jut a magyar bíróság az ügyben.

S. F.