Sztáray Péter: A tagállami szuverenitás megőrzésével kell megerősíteni az EU-t
Magyarország úgy szeretne hozzájárulni az Európai Unió megerősítéséhez, hogy közben megőrzödjön az integráció jelenlegi szintje, az intézményi egyensúly és a tagállamok szuverenitása – hangsúlyozta a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára kedden Budapesten.
Sztáray Péter a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a közös biztonság- és védelempolitika parlamenti ellenőrzéséért felelős parlamentközi konferencián az Európa Tanács soros magyar elnökségének prioritásáról szólva elmondta, a kiemelt témáknak Magyarország érdekeit is kell szolgálnia, ugyanakkor ezek a témák – mint a versenyképesség vagy a közös kül- és biztonságpolitika – minden tagállam számára fontosak.
Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évtizedben egy multipoláris világ kezdett kialakulni.
Hozzátette, 2015 óta érzékelhető a tömeges migráció Európában, de a tagállamok és az uniós intézmények számára kihívást jelentett a Covid-járvány, a klímaválság, az Ukrajna elleni orosz támadás és annak hatásai az élelmiszer- és energiaárakra, valamint az Izrael elleni terrortámadás is.
Európa veszít globális befolyásából, miközben Ázsia növeli azt – közölte, figyelmeztetve Kína növekvő súlyára és az erősödő amerikai-kínai rivalizálásra, de az Afrikában tapasztalható demográfiai robbanásra is.
Leszögezte: meg kell változtatni az uniós döntéshozatal módszereit.
Magyarország számára nagyon fontos az EU egysége, de nem szabad elfelejteni az egyes tagországok pozícióit sem, a kisebbségi véleményekkel is meg kell találni a közös nevezőt – figyelmeztetett, hozzátéve: az eltávolodás a konszenzus alapú döntéshozataltól gyengítené a politikai egységet.
A 2015-ös migrációs válság idején Magyarország például azt mondta, nekünk kell eldöntenünk, kinek van joga menedékre. Ez a kisebbségi pozíció rengeteg kritikát kapott akkor, most azonban már közel áll a többség véleményéhez – érvelt a kisebbségi álláspontok fontossága mellett.
Sztáray Péter a jövő feladataira kitérve elmondta, hogy az EU-nak koncentrálnia kell a versenyképességre, különben tovább veszít globális súlyából, valamint a kritikák, esetleg szankciók helyett az egymás iránti tisztelet jegyében kell építenie nemzetközi kapcsolatait.
Az uniónak lépéseket kell tennie az orosz-ukrán tűzszünet felé, a bővítési folyamatot ki kell terjeszteni a Nyugat-Balkánra, miközben erősíteni kell az EU katonai képességeit és stratégiai autonómiáját – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke vitaindító hozzászólásában a világ geopolitikai átrendeződésével kapcsolatban arról beszélt: a II. világháború után kialakult ENSZ-világrend – amely a béke és a biztonság értékeire, a nemzetek szuverén egyenlőségére, az emberi jogokra és a globális közjóra alapult. Bár ez a világrend kapott „kisebb-nagyobb pofonokat”, de akkora ütést még sosem, mint amit Oroszország követett el az Ukrajna elleni agresszióval.
Felvetette: az ukrajnai háború lezárulásakor majd előkerül az a kérdés, hogy az agresszor egyenrangú tagja marad-e a világot igazgató nagyhatalmi klubnak – azaz az ENSZ BT-nek – vagy a többiek kirekesztik onnan. Szerinte bármelyik történik, az mindenképpen alapjaiban fogja kikezdeni az ENSZ-világrendet.
Kifejtette: az ENSZ alapokmánya szerint az állandó tagok közül csak saját egyetértésével lehetne kizárni Oroszországot, így ez csak úgy történhet meg, ha új „nagyhatalmi klub”, azaz akár egy új világszervezet jön létre, ami lényegében az ENSZ-világrend elleni forradalmat jelentené. Ha viszont minden úgy megy tovább az Ukrajna elleni agresszió után, mintha mi sem történt volna, akkor a maradék hitelét is elveszíti az ENSZ értékrendje, és ezért fog megrendülni a világrend – tette hozzá.
Kérdés, hogyan és milyen áron lehet az ENSZ-világrendet megmenteni, meg kell-e egyáltalán menteni, hogy lehet közben a világ stabilitását is fenntartani és milyen legyen mindezzel kapcsolatban az EU stratégiája? – mondta.
Pia Kauma, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) parlamenti közgyűlésének elnöke a globális rend átalakulására figyelmeztetett, hangsúlyozva, hogy a regionális stabilitásra és a szabályokon alapuló nemzetközi rendre a legnagyobb fenyegetést Oroszország agresszív háborúja jelenti Ukrajnával szemben. Hozzátette: az EU és az EBESZ tagállamainak túlnyomó többsége egyetért Ukrajna támogatását illetően. Szerinte a közel-keleti konfliktus is hatással van az európai biztonságra, és Oroszország előnyére szolgál, hogy ez a konfliktus tovább bonyolítja a geopolitikai helyzetet. Szerinte ugyanakkor a helyzet súlyosságától függetlenül nem szabad elveszíteni a reményt, a béke építéséhez bizalom és hit szükséges.
Nicolas Pascual de la Parte, az Európai Parlament Biztonság- és Védelempolitikai Albizottságának tagja Oroszország Ukrajna elleni agressziója és Kína globális előtörése kapcsán az európai védelmi stratégia megerősítését szorgalmazta. Szerinte arra kell törekedni, hogy az amerikaiakkal együtt „mi alakítsuk ki az új világrendet”. Ehhez nagyon sok pénzre van szükség, ezért az európai védelmi alapot bővíteni kell, és meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy védelmi kötvényeket bocsássanak ki, mint a Covid-járvány idején – mondta.
Felvetette: végig kell gondolni a közös fegyverkezési programok áfamentességét, meg kell vizsgálni a rendelkezésre álló intézményi eszközöket, és ha kell, újakat kell létrehozni. Nem szabad, hogy bármit is tabunak tekintsünk – fűzte hozzá.
