Sztáray Péter: Európának többet kell szánnia védelemre

Sztáray Péter kiemelte: Európa védelme szempontjából a végső garanciát a NATO jelenti. A kollektív védelem az elsődleges szempont, ezért nem jó, ha a NATO tagországai átadják az összes tartalékukat egy harmadik félnek, jelen esetben Ukrajnának. Ezzel ugyanis meggyengítik a saját védelmüket, áttételesen pedig az egész NATO védelmét, ha nincs kellő gyártási kapacitás.

Az orosz-ukrán konfliktusról szólva hangsúlyozta: az alapállás közös, mindenki egyetért abban, hogy Oroszország agressziót hajtott végre Ukrajna ellen, így Magyarország is elismeri Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Abban azonban eltérnek a koncepciók, hogy mi lehet a megoldás a helyzetre, a béke elérésére.

„Mi úgy látjuk – fogalmazott az államtitkár -, hogy elértük azt a pontot, amikor egyértelművé vált, hogy katonai megoldás ebben a konfliktusban nem várható”. Éppen ezért Magyarország szorgalmazza, hogy a nagyobb országok segítségével „győzzük meg a feleket arról, hogy igenis üljenek le és kezdjenek el tárgyalni”, mert e nélkül Ukrajnában egy egész generáció el fog tűnni a háborúban – hangsúlyozta Sztáray Péter.

Magyarország nem tudja megmondani, hogy mi legyen a végső cél, de Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar külügyminiszter sokat tesz azért a háttérben, hogy megpróbálja meggyőzni a fontos szereplőket a tárgyalásról – jegyezte meg.

Kitért arra is: meg kell várni az amerikai elnökválasztást, mert annak is lesz hatása a háborúra, és utána „új lendületet kell venni, (…) hogy megállítsuk a háborút, és meggyőzzük a feleket, hogy induljanak el a béke felé”.

A védelmi képességek erősítésének fontosságáról szólva megjegyezte: a NATO-tagállamok tíz éve a walesi csúcson ígéretet tettek, hogy a védelmi kiadások terén elérik a GDP-jük 2 százalékát, de a tagországok körülbelül egyharmada messze van ettől.

Magyarország tavaly elérte a 2 százalékos küszöböt. A Magyar Honvédség teljes modernizáción megy keresztül, és a beszerzések 70 százaléka európai gyártóktól származik, ami mutatja, hogy Magyarország az európai védelmi ipart fejlesztve modernizálja hadseregét.

Fontosnak nevezte, hogy a NATO és az EU együtt tudjon működni, és hangsúlyozta, hogy az elmúlt pár évben Magyarország minden Európa védelmét erősítő intézkedést támogatott. Példaként említette, hogy részt veszünk a balti légtérrendészetben, felállítottunk egy közép-európai többnemzeti hadosztályt, illetve létrehoztunk egy előretolt magas készültségű reagáló harccsoportot is.

Megemlítette, hogy Magyarország az Európai Unió egysége érdekében elfogadott 14 szankciós csomagot, noha nem gondoljuk, hogy a szankciók működnek, valamint az Európai Békekereten belül több alkalommal is hozzájárultunk a döntéshez, hogy Ukrajna kapjon támogatást.

Esteban González Pons, az Európai Parlament alelnöke előadásában arról beszélt: Oroszország Ukrajna elleni támadása nemcsak mindannyiunk szuverenitása, területi integritása és a nemzetközi jog elleni közvetlen támadás, hanem egyúttal támadás Ukrajna Európa iránti elkötelezettsége, tehát az unió egésze ellen is.

„Addig kell védenünk Ukrajnát, ameddig arra szükség van” – jelentette ki.

Szorgalmazta a védelmi ipar megerősítését és felhívta a figyelmet a hadviselés új formáira, példaként említve a nem állami szereplők, például a Wagner-csoport fellépését és az informatikai támadásokat.

Esteban González Pons szerint az Európai Unió nincs a legjobb formájában, de ez lehetőséget ad arra, hogy „újragondoljuk modelljeinket”.

A konferencián felszólalók egyetértettek abban, hogy Európának javítania kell védelmi képességét, növelnie kell védelmi kiadásait, és többen kiemelték, hogy a védekezés alapja a tagországok egysége.

Henryk Sieklaczek, a lengyel delegáció vezetője kiemelte: 2025-ig biztosan kulcsfontosságú téma marad Ukrajna támogatása. Hozzátette: Lengyelország komolyan támogatja Ukrajnát, mert ez szolgálja Lengyelország biztonságát is.

Giulio Terzi de Sant’Agata, az olasz delegáció vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa nem háríthatja védelmi kiadásait folyamatosan az Egyesült Államokra.

A görög dalegációt vezető Dimmitros Kairidis azt emelte ki: a biztonság feltétele az egység, de nem lehet egységről beszélni, ha Orbán Viktor Georgiába utazik az ottani, az Európai Parlament szerint orosz beavatkozással elcsalt választások után.

Mirela Fortuna, a román delegáció vezetője szerint a hadiipar fejlesztése során az unió egész területén egyenletesen elosztott ipart kell kialakítani, és ehhez kulcsfontosságú, hogy Kelet-Európában építsenek új gyártósorokat.

Európa védelme szempontjából fontosnak nevezte Moldova védelmi képességeinek megerősítését és ennek uniós támogatását.

Sztáray Péter az elhangzottakra reagálva örömtelinek nevezte, hogy a felszólalók valamennyien átérzik Európa védelmének fontosságát.

Az Európa önálló, az Egyesült Államoktól független védekezését sürgető felszólalásokra úgy reagált: a közeljövőben nem realitás, hogy Európa hiteles elrettentés legyen bármilyen fenyegető erő számra. Szükség van Amerikára, ugyanakkor Európának is többet kell tennie a védelemért.

Ukrajna támogatásáról azt mondta: minden ország szuverén döntése a támogatás módja, ugyanakkor a NATO és az Európai Unió nem vonható be közvetlenül a háborúba. Magyarország nem fogja támogatni, hogy a NATO vagy az unió részt vegyen a háborúban, mert az világméretű konfliktust eredményezne.