Szükségszerű a Nők 40 módosítása
A jogalkotó dönthet úgy, hogy csak nőnek született munkavállalók vehetik igénybe a Nők 40-et – fogalmazott a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán azzal kapcsolatban, hogy a bíróság döntése szerint egy transznemű férfi is élhet a kedvezményes nyugdíj lehetőségével.– A szuverén konzervatív jogalkotók több évtizede szembesülnek azzal, hogy a nemzetközi fórumokon ebben a kérdésben szinte kizárólag a szélsőliberális jogértelmezés dominál
– fogalmazott a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője.
Mint azt a lapnak Selmeczi Gabriella, a Fidesz frakcióvezető-helyettese elmondta, a kormánypártok a Nők 40 szabályainak a szigorítását tervezik, miután a Veszprémi Törvényszék döntése szerint egy transznemű, nőként újraanyakönyvezett férfi is élhet a korkedvezményes nyugdíj lehetőségével.
Az alkotmányjogász felhívta a figyelmet, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága már 2002-ben kimondta: a transznemű embereknek joguk van nemüket a születési anyakönyvi kivonatukban megváltoztatni, majd a strasbourgi bíróság azt is előírta, hogy az elismerés nem tehető függővé műtéti beavatkozások elvégzésétől, és az eljárásnak gyorsnak, átláthatónak és hozzáférhetőnek kell lennie.
A szakértő szót ejtett arról is, hogy az Európai Unió Bírósága pedig 2006-ban egy brit transznemű nő ügyében mondta ki, hogy a transzneműekre az „új nemük” szerinti nyugdíjkorhatár érvényes.
– Utóbbi testület úgy érvelt, hogy az új nemi szerepében tartósan élő transzszexuális személytől nem tagadható meg az ellátás, mivel az összeegyeztethetetlen az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EK-szerződés) 141. cikkében foglalt követelményekkel, miszerint: „Minden tagállam biztosítja a férfi és női munkavállalók egyenlő vagy azonos értékű munkáért egyenlő díjazásának elvét”
– ismertette ifj. Lomnici Zoltán.
– A 2010 decemberében elfogadott törvény alapján az a nő, aki negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, a kötelező korhatár betöltése előtt, ugyanolyan feltételek mellett mehet nyugdíjba. A Veszprémi Törvényszék arra az érvre alapozott, hogy a kormányhivatal jogszerűtlenül hivatkozott a születési nemre, mert ilyen nincs a törvényben, ezzel azt előirányozva, hogy a Nők 40 mint jogintézmény ne érhesse el eredeti célját
– értékelte a bíróság döntését az alkotmányjogász. Felhívta a figyelmet, hogy több következménye lehet a döntésnek, miután a jogalkotó dönthet úgy, hogy csak nőnek született munkavállalók vehetik igénybe a korkedvezményt, jóllehet ezt ma nyilvánvaló diszkriminációnak értelmeznék az EU intézményeiben a transzneműekkel szemben, vagyis konfliktust kellene vállalni.
– Szintén elvi lehetőségként merül fel, hogy csak azokat az éveket számolják be a jogosultsági időbe, amelyek alatt nőként folytatott keresőtevékenységet, így viszont a transzneműek sem lennének kizárva a kedvezményből. Ez már nehezebben értelmezhető diszkriminatív jogalkotói lépésként
– tette hozzá.
A Magyar Nemzet cikkét ITT olvashatják.