Szuverenitásunk védelmében

– Sulyok Tamás köztársasági elnöki beiktatási beszédében kijelentette, számára minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető. Mi ennek az evidens mondatnak az üzenete?

– Így beszél egy igazi demokrata. Vannak olyan politikai rendszerek, ahol a jog a hatalom eszköze, és csak kirakatjelenség, mint például a diktatúrák vagy az autokráciák. Sulyok Tamás kijelentése evidenciának tűnik, viszont sokszor támadják hazánkat azzal, hogy nem vagyunk jogállam, ezért ez egy fontos deklaráció, amely azt üzeni, Magyarország jogállami demokrácia.

– Viszont az európai uniós jogrendet éles kritikával illette, amikor azt mondta, hogy Európában a jogállam jogilag korrekten definiált fogalma elvész, és eszményből bálvánnyá alakul át a tisztán haszonelvű politikai megközelítés során…

– Sulyok Tamás viszonya a jelenlegi európai uniós jogrendhez meglehetősen kritikus, amit teljes mértékben indokoltnak látok. Az elmúlt években az Európai Bizottság részéről olyan hatáskörtúllépések történtek, amelyhez nem kaptak felhatalmazást sem a lisszaboni szerződésben, sem az uniós alapszerződésekben. Sulyok Tamás beszédében azt üzente, nem fog olyan kompromisszumokba belemenni Magyarország és az EU viszonyait illetően, amely arról szól, hogy engedjünk az erősebb hatalomnak. Beszédében kitért arra is, hogy a magyar alkotmányos szuverenitás kulcsfontosságú, és nem veheti el tőlünk még az EU sem. Szuverén tagállam vagyunk, és bizonyos jogokat megosztunk az EU-val, de ezt nem kényszer hatására, hanem a saját alkotmányos rendünk keretein belül tesszük.

– Hazánk szuverenitása mellett szót emelt a többi tagállam szuverenitásának érdekében is. Ezt miért tarthatta fontosnak?

– Sulyok Tamás annak az alulról szerveződő rendnek a híve, amelyik a tagállamok függetlenségére és a nemzetek önállóságára épül, szemben egy szuperföderális, felülről irányított, centralizált szervezettel. Brüsszel szándéka a tagállami szuverenitás csökkentése, a tagállamok azonban ellenállnak ezeknek a törekvéseknek. Brüsszel szövetségi államot szeretne létrehozni az unióból, Magyarország ezt határozottan elutasítja. A köztársasági elnök beszédének kulcsgondolata volt, hogy az unió nem állam. Sulyok Tamás jó partnere lesz a kormánynak a szuverenitásunkért vívott küzdelemben.

– Miért hangsúlyozta Sulyok Tamás, hogy Európához tartozunk? Ahogy a köztársasági elnök fogalmazott, a magyarság európaiság nélkül nem értelmezhető, és hozzátette, aki magyar, az európai is.

– Ezer éve nem kérdés, hogy Európához tartozunk, ugyanakkor mégis mindig megkérdőjelezik, ezért fontos hangsúlyozni, hogy mi is európaiak vagyunk. Sulyok Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a szuverenitásunk nem azt jelenti, hogy függetlenek vagyunk mindentől. Magyarország része az Európai Uniónak, vállaljuk európaiságunkat, és természetesnek is tartjuk. Egy ezeréves államnak nem kell bizonyítania, hogy Európához tartozik, és hogy ezt meg akarja őrizni, meg akarja védeni. Egyszerre vagyunk szuverének és európaiak, a kettő együtt működik igazán jól.

– Sulyok Tamás nagy veszélynek látja, hogy a magyarság feloldódik a többi nép olvasztótégelyében, szerinte ez a veszély soha nem volt reálisabb, mint napjainkban. Ez burkolt utalás a migráció okozta veszélyekre?

– Nem is annyira burkolt utalás. Szimpatikus számomra, hogy ezt az aktuális problémát ilyen jól látja. Beszéde egyik felében azt vázolta fel, hogyan kellene működnie az EU-nak, majd rátért az egész Európát veszélyeztető problémára. Mondjuk ki bátran, az iszlámról van szó. Az iszlám eddig háromszor próbálta meghódítani Európát, kétszer sikerült ellenállni. Ha egy országban egy etnikai-vallási kisebbség számaránya eléri a tíz-tizenöt százalékot, akkor a folyamat már szinte visszafordíthatatlan. Nyugat-Európa az utolsó órában van, hogy megőrizze saját arculatát. Ezen a téren nem látok lehetőséget semmilyen kompromisszumra. Az iszlám világkalifátust akar. Amíg nincs többségben egy adott országban, addig ezt a szándékát leplezi, de ahogy erősödik, úgy lép fel különböző igényekkel. Minden kultúra alapja a vallás. Ha vallásában meggyengül egy kontinens, vége van a kultúrának is. A Római Birodalom bukása után ezer éven át a Kelet tartott ki. Korunkban is a közép- és kelet-európaiak képesek megőrizni a keresztény vallást; biztosra veszem, hogy ebben világtörténelmi feladatunk van. A Nyugat elgyengült, nekünk kell megvédeni Európát és Brüsszelnek ellenállni, amely Európát belevinné a szakadékba.

– 2021 nyarán az Ideje beszélnünk a huxitról című cikkében felvetette Magyarország kilépését az Európai Unióból. Hogy látja ezt a kérdést most?

– A cikkben arról írtam, előállhat olyan helyzet, hogy el kell gondolkodnunk az unióból való kilépésen. Ma már azt mondom, a legfontosabb, hogy mindent megtegyünk azért, hogy az EU működőképes legyen. Ne meneküljünk el, mert légüres térbe kerülhetünk, annak minden kockázatával együtt. A magyar politikai gondolkodásban a függetlenségi szándék mindig is jelen volt, de a reálpolitikai helyzet jelenleg az, hogy EU tagjának kell maradnunk, ameddig csak lehet. Orbán Viktor ezt röviden úgy fogalmazta meg, hogy Magyarország nem kifelé megy az unióból, hanem egyre beljebb, azaz a miniszterelnök szerint birtokba kell vennünk az uniót, és egy erős nemzetekre épülő új EU-t kell létrehoznunk.

– Ahogy az alapító atyák elképzelték?

– Tévhit, hogy az alapító atyák emzeti szuverenitásra épülő uniót szerettek volna. Jean Monnet, Paul-Henri Spaak, Altiero Spinelli és még jó néhány alapító atya globalisták voltak, akik egy szuperföderális Európában gondolkodtak, erős amerikai kötődéssel. Az egyes nemzetállamok vezetői, mint például a hatvanas években Charles de Gaulle, a nemzeti szuverenitást védték, míg a nemzetállamokon kívüli alapító atyák Európai Egyesült Államokban gondolkodtak. A harc hetven éve zajlik a két irányzat között. Az EU-t újjá kell teremteni és szuverén európai államok szövetségévé tenni, egymásra erőltetett progresszív értékek nélkül, és sokkal több közös gazdasági érdekkel, miként a Közös Piacban volt. Nekünk is kell egy vörös vonal, amelyen túl viszont nem engedhetünk Brüsszelnek, tehát van azért határ, ameddig elmehetünk az együttműködésben. Brüsszel tervbe vette, hogy a belpolitika, az adózás, az egészségügy, az LMBTQ, a migráció, a környezetvédelem kérdésében és még számos más ügyben elveszik a tagállamok jogait, és saját hatáskörbe vonják. Egy ilyen Európai Unió vállalhatatlan lenne, ezért Orbán Viktor azért dolgozik, hogy a szuverenista erők megerősödjenek a választásokon, és hazánk vezetésével olyan új uniós struktúrát hozzanak létre, amilyen még nem volt az unió történetében.

– Milyen szerepe lehet Sulyok Tamásnak a szuverenitásért vívott küzdelemben?

– Elsősorban morális, hiszen az Európa Tanácsban a miniszterelnöké a főszerep, neki van szavazati joga. Sulyok Tamás szerepe a köztársasági elnöki találkozókon lehet hangsúlyos. Novák Katalin államfőként sokszor önállósult, néha már-már át is lépett egy bizonyos vörös vonalat, gondoljunk csak az orosz–ukrán háborúval vagy az Ukrajnával kapcsolatos állásfoglalásaira. Sulyok Tamás ezen a téren teljesen más államfő lesz. Ebből is látszik, hogy a köztársasági elnököknek is fontos szerepük van, nem mindegy, hogy a miniszterelnök politikáját mennyire támogatják. Meggyőződésem szerint Sulyok Tamás államfői tevékenysége markánsan alátámasztja a kormányzati bel- és külpolitikát, és így sokkal jobban fog illeszkedni az Orbán Viktor által képviselt szuverenitáspolitikába. Egészen biztos, hogy a köztársasági elnök a visegrádi négyek államfőivel folytatott tárgyalásai során sem a föderális unió eszméjét képviseli majd. Sajnos a visegrádi négyek legutóbbi tanácskozása a békétlenség jegyében telt, a Visegrádi Együttműködés válságba került, hiszen már Lengyelország is föderális Európában gondolkodik. A júniusi uniós választás sok szempontból vízválasztó lesz, ha ugyanis a szuverén erők megerősödnek, megakadályozhatják, hogy a brüsszeli fősodor szuperföderális unióvá változtassa az EU-t.