Tájkép csata előtt

A billegő körzetek definiálására nincs egységes módszertan. Mivel 2022-ben az ellenzék közös listával és közös egyéni jelöltekkel indul, a jelenlegi billegő körzeteket úgy tudjuk a legpontosabban meghatározni, ha a négy évvel ezelőtti országgyűlési választás eredményeit (lásd keretes írásunkat) is úgy tekintjük, mintha az ellenzék közösen indult volna, és a 106 egyéni körzet ellenzéki jelöltjeinek eredményét összeadjuk.

Mit mondanak a számok?

Az egyszerű matematikai műveletet egyes helyenként elvégezve azt látjuk, hogy a Fidesznek tíz százalék feletti előnye 25, míg 5-10 százalék közötti 15 körzetben van, ami összesen 40 választókerület. Az ellenzék tíz százalék feletti előnyt 30 választókerületben szerzett, beleértve mind a 18 budapestit, és további tíz olyan van, ahol az előnye öt és tíz százalék közötti. Budapest ellenzéki bázisnak számít, a Fidesz Budán, a fővárosi 3. választókerületben (XII. és II. kerület) közelíti meg legjobban az ellenzéket, de itt is 11 százalékos előnye van a baloldalnak. A pesti kerületek többségében ez húsz százalék körüli vagy annál is nagyobb. Az agglomerációs választókerületek többsége is ellenzéki szavazóbázis. Pest megye 8. (18 százalék), 5. (12 százalék) és 1. (10 százalék) számú körzetében behozhatatlannak tűnik az előny, csakúgy mint néhány megyei jogú város (Szeged, Pécs, Miskolc, Dunaújváros és Tatabánya) választókerületeiben. A kormánypártok azokban a körzetekben tűnnek verhetetlennek, ahol a kistelepülések dominálnak. Leginkább Győr-Moson-Sopron, Zala, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyékben vezetnek, ahol a választókörzetek döntő többségében nem kérdés az ellenzék veresége.

A 106 egyéni választókerületből 26 olyat találtunk, ahol a jobb-, illetve a baloldal előnye öt százalék alatti, ezek a billegő vagy más néven csatatérkörzetek, ahol a négy évvel ezelőtti eredményeket figyelembe véve megjósolhatatlan a győztes. A billegő körzetek között 12 olyan van, ahol 2018-ban a kormánypárt jelöltje nyert ugyan, de ha az összes ellenzéki induló szavazatait összeadjuk, a kormánypárti szavazatok kisebbségbe kerülnek. Ilyen például Hajdú-Bihar megye 6. számú választókerülete, ahol dr. Tiba István Csaba (Fidesz–KDNP) 21 843 szavazattal lett az első, a második Demeter Pál (Jobbik, 12 227). Viszont az összes ellenzéki párt egyéni jelöltjeinek szavazatait összeadva azt látjuk, hogy az ellenzéki jelölt győzött volna 114 szavazattal.

Szoros küzdelmek

Nézzünk meg néhány körzetet, ahol várhatóan a legkiélezettebb lesz a küzdelem.

Veszprém 1. számú választókerületében Ovádi Péter (Fidesz–KDNP) nyert 48 százalékkal (25 920 szavazat) a független Kész Zoltán előtt, aki a voksok 31 százalékát (16 688) gyűjtötte be. Ha feltételezzük, hogy az ellenzéki szavazók egy irányba húztak volna, és nem szóródnak szét az ikszek még három másik jelölt között is, akkor ebben a körzetben az egyetlen ellenzéki induló majdnem 400 vokssal kapott volna többet, mint Ovádi Péter. A Fidesz várhatóan idén is Ovádit indítja, akinek az a DK-s Csonka Balázs lesz a kihívója, aki az előválasztáson kétharmados győzelmet aratott Mesterházy Attila felett. A megyében maradva a 3. számú egyéni választókerületben is szoros küzdelem várható. Itt 2018-ban Fenyvesi Zoltán Mihály (Fidesz–KDNP) nyert 46 százalékkal (22 838 szavazatot kapott), a második Rig Lajos (Jobbik) lett 40 százalékkal (19 748). Az ellenzéki jelöltekre azonban kétezerrel többen húzták be az ikszet, így ha ezek a szavazatok egy irányba mennek, akkor a közös ellenzéki jelölt négy százalékkal nyert volna. Rig Lajos 2022-ben már összellenzéki jelölt, miután az előválasztáson nem akadt kihívója. A Fidesz a sajtóhírek szerint Navracsics Tibor egykori közigazgatási és igazságügyi minisztert indítja, aki jelenleg a veszprémi 3. számú választókerület elnöke. (A Fidesz–KDNP hivatalosan még nem nevezte meg az egyéni körzetek jelöltjeit.)

A 2018-as adatok alapján a legkisebb kormánypárti előny Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú választókerületében van. Itt négy évvel ezelőtt Koncz Ferenc (Fidesz–KDNP) 49 százalékkal tudott győzni a jobbikos Bíró László előtt, ha azonban összeadjuk az ellenzéki szavazatokat, Koncz Ferenc csak alig több mint kétszázzal tudott győzni. A Fidesz a balesetben elhunyt kormánypárti képviselő helyett lányát, Koncz Zsófiát indítja az MSZP-s Jézsó Gábor ellen. Koncz Zsófia a 2020-as szerencsi időközi választáson több mint 1700 szavazattal legyőzte Bíró Lászlót, az összellenzéki jelöltet, így most is ő a körzet esélyese.

Fej fej melletti küzdelem várható Vas megye 1. számú választókörzetében, ahol a 2018-as eredmények alapján minimális kormánypárti fölény mutatható ki. Bár akkor Hende Csaba 49 százalékkal tudott győzni Nemény András (MSZP–Párbeszéd) előtt, aki a szavazatok 30 százalékát szerezte meg, a körzet mégis billegőnek számít, mert amint összeadjuk az ellenzéki szavazatokat, a kormánypártok előnye máris csak két százalék. Az ellenzék az egykori honvédelmi miniszter ellen a diákszövetkezeti botrányról elhíresült, költségvetési csalással vádolt Czeglédy Csabát indítja, akinek ügyvédi irodája töretlenül kapja a megbízásokat a baloldali önkormányzatoktól. Érdekesség, hogy választókerületi közvélemény-kutatás eddig csak erre a körzetre készült, eszerint Czeglédy Csaba négy százalékkel vezet Hende Csaba előtt.

Ellenzéki esélyek

A matematika szabályai szerint ha az ellenzék már 2018-ban közös listán indul, és minden ellenzéki választó hajlandó is lett volna átszavazni a közös jelöltre, akkor a 15 nyert körzet mellett további 29-et is ők vittek volna. Azt azonban még a baloldali elemzők is hangsúlyozzák, hogy az ellenzéki szavazatok nem adhatóak össze automatikusan, amit a 2019-es önkormányzati választás be is igazolt. A 2018-as ország­gyűlési választási adatok az összes budapesti egyéni kerületben ellenzéki fölényt mutattak, a 2019-es önkormányzati választáson azonban azt láttuk, hogy az ellenzéki szavazatok nem húztak mind egy irányba, hiszen kilenc kerületben is fideszes polgármesterjelölt győzött. Ugyanez látható a megyei jogú városok esetében is. A 2018-as országgyűlési választáson a 23 megyei jogú városból 21-ben szavaztak többen az ellenzék jelöltjeire, 2019-ben mégis csak tízben tudott nyerni ellenzéki polgármester. A 2019-es önkormányzati választás után a baloldali Friedrich Ebert Alapítvány és a Political Capital közös tanulmánya is arra hívta fel a figyelmet, hogy „bár jelentős az átszavazási hajlandóság az ellenzéki szavazók körében, a különböző ellenzéki jelöltekre leadott szavazatok nagyon messze vannak attól, hogy automatikusan összeadhatók legyenek”.

Pedig ahhoz, hogy a jelenlegi közvélemény-kutatási adatok alapján az ellenzéki képviselők 2022-ben többségbe kerüljenek az Országgyűlésben, nemcsak azokat a billegő körzeteket kellene megnyerniük, ahol matematikailag többségük van, de a fideszes billegőkből is nyerniük kellene jó néhányat. Az ellenzéknek a legalább egyfős parlamenti többséghez ugyanis összesen száz képviselőre van szüksége, ami azt jelenti, hogy ezúttal 35-tel több képviselőjük kell hogy legyen, mint 2018-ban. Mint fentebb írtuk, ha 2018-ban is közösen indultak volna, akkor 44 körzetet nyertek volna meg. Ez a 2018-ban elért 50 listás mandátumukkal együtt mindösszesen 94 képviselőt jelent, ezért muszáj olyan körzetekben is nyerniük, ahol kormánypárti előny van. Hogy pontosan mennyiben, az a listás eredményektől és a töredékszavazatoktól is függ. Az ellenzék előtt tehát hatalmas küzdelem áll.