– Tavaly decemberben hozta meg a döntést a kormány, miszerint két év után új gyógyszerek kerültek az államilag támogatott körbe idén január elsejétől. Miért vártak ennyit ezzel a lépéssel?

Hirdetés

– A gyógyszerészet egy nagyon dinamikusan fejlődő terület, megjelentek például a genetikai alapú, személyre szabott terápiák, tehát elsősorban az onkológia vagy genetikai betegségek terén készülnek olyan gyógyszerek, amelyeket speciálisan egy genetikai profilra fejlesztenek ki. Ezek nem olcsók, mivel komoly kutatás és innováció van mögöttük.

Van egy adatgyűjtési fázis is, amelynek során meg kell vizsgálni, hogy a gyógyszer tényleg hatékony-e az adott betegségtípus kezelésében, mert hiába van egy jó klinikai vizsgálat mondjuk az észak-amerikai populációra, lehet, hogy a szer a balkáni régióban vagy Kelet-Ázsiában nem ugyanolyan hatékonyságot fejt ki. Emiatt ezeket először egyedi méltányossági eljárások keretében lehet kiadni. Általában az összes fejlett egészségügyi rendszerrel bíró állam – egy átmeneti időszakban – egyedi elbírálással adja ki ezeket az innovatív gyógyszereket a rászoruló betegeknek.

Az a gyógyszer, amelyik bizonyított, bekerülhet a biztosítási rendszerbe, hiszen akkor jár jól a magyar állampolgár, ha megfizethető és hatékony készítményeket vehet igénybe a társadalombiztosítás keretei közt. Most ez történik, közel 30 milliárd forint támogatási összegről van egyébként szó.

Korábban írtuk

– Milyen jelentősége van az intézkedésnek a betegek számára, illetve milyen pozitív változásokat vár ettől a kormány?

– Összesen mintegy negyvenezer beteget érint az a gyógyszerterápiás kör, amit most befogadtunk. Az intézkedés 38 betegségtípust, illetve terápiás területet és 52 gyógyszer érintett. Ezek innovatív, drága készítmények, amiket eddig csak egyedi méltányosság keretében lehetett elérni, most viszont teljes jogúan bekerültek a tb-támogatotti körbe. Ez nagy dolog, hiszen a rendkívül rossz nemzetközi gazdasági helyzet ellenére a hazai költségvetés van olyan állapotban, hogy ezeket a többek közt daganatellenes és vérképzőrendszeri daganatokat érintő szereket, illetve genetikai betegségek vagy autoimmun betegségek kezelésére szolgáló gyógyszereket biztosítani tudja a magyar állampolgároknak.

– Tervezik ezt a csoportot tovább bővíteni?

– Mindenképpen. Amikor megkezdtem a munkát az államtitkárságon, átnéztem az egyedi méltányossággal adható gyógyszerek körét, és arra kértem a szakmát, hogy csoportosítsuk ezeket. Az első csoportba azok a gyógyszerek tartoznak, amelyek nem sokkal drágábbak, mint amik már a tb rendszerében vannak, de jobbak, mint az elérhető gyógyszerek. A második csoportba azok tartoznak, amelyek ugyan drágábbak, ám az élet meghosszabbítását eredményezik vagy nagyfokú minőségi javulást hoznak a beteg életében.

Ezt az első két csoportot fogadtuk be most egy lépésben, a harmadik csoportba pedig azok a készítmények tartoznak, amelyekkel kapcsolatban még valamilyen adatgyűjtést végzünk. A negyedik csoportba azok kerültek, amelyek nem bizonyították azt a hatásosságot, amit joggal várhatunk el egy-egy gyógyszertől. Ezeket a továbbiakban egyedi méltányossági eljárás keretében sem lehet kiadni, mivel van helyettük hatásosabb, jobb készítmény a tb-támogatott körben.

– Több kórházban is fennakadásokat okozott, hogy január elsejétől megszüntették a munkaerő-közvetítő cégek által küldött bérnővérek alkalmazását az állami egészségügyben, s ennek következtében több osztály is csak kisebb kapacitással tud működni. Miért volt szükség erre a lépésre?

– Ezzel az intézkedéssel a Belügyminisztériumnak az a célja, hogy tiszta helyzetet teremtsünk az ágazatban. A munkaerő-közvetítő cégekről azt kell tudni, hogy olyan szakdolgozókat közvetítettek ki, akiknek vagy volt kórházi főállása, vagy nem. Ez egy szürke zónás foglalkoztatás volt, mert a dolgozók általában a minimálbér környékére lettek bejelentve, a fizetésük egy része pedig borítékban, zsebbe érkezett. 

Az óradíjukat eléggé egyoldalú módon szabták meg, kvázi kizsákmányolták a szakdolgozókat. 

Ezek a cégek még zsarolták is a kórházakat, hogy nem adnak nekik munkaerőt, ha nem emelik az óradíjakat. Azonban az óradíjak emeléséből származó bevételnövekmény nagy része a munkaerő-közvetítő tulajdonosát gazdagította. Ezek profitorientált cégek voltak, hasonlóan az ügyeletszervező cégekhez, amelyeket szintén fölszámoltunk.

A másik kiemelt ok pedig az, hogy ugyan a szerződés arra kötelezte a munkaerő-közvetítőt, hogy az adott szakterületnek megfelelő képzettségű szakdolgozót közvetítsen ki, de ez sok esetben nem teljesült, ami a betegbiztonság szempontjából igencsak kockázatos volt. 

Ugyancsak aggályos volt betegbiztonsági szempontból, hogy az úgynevezett bérnővérek esetében az őket foglalkoztató vállalkozások gyakran nem tartották be a pihenőidőre vonatkozó követelményeket.

Ezért döntöttünk úgy, hogy 2024. január elsejétől ilyen munkaerő-közvetítő cégeket nem lehet igénybe venni az állami egészségügyben. 

A rendelkezés bevezetése néhol okozhat ugyan átmeneti, de kezelhető fennakadást, ám hamarosan minden helyreáll, beteg pedig addig sem marad ellátatlanul.

– Az érintetteknek milyen szerződési formákra maradt lehetőségük?

– A kórházak a szakdolgozóval, mint magánszeméllyel köthetnek szerződést, ami lehet egészségügyi szolgálati jogviszony, vagy – speciális ellátási érdekből – személyes közreműködői szerződés. Ezzel a szakdolgozó is jobban jár, hiszen kiiktattunk egy profitorientált közvetítőt, tehát az összes kialkudott órabér a szakdolgozót illeti, nem vesz le belőle sápot senki.

Az intézkedés nyilván komoly piaci érdekeket sért, de fel voltunk rá készülve.

Sajnos ezek a cégek piszkos eszközökkel játszottak és dezinformálták a szakdolgozókat. Olyanokat állítottak – tévesen –, hogy aki a nyugdíjkorhatárt betöltötte, és bejönne az állami ellátórendszerbe, az elveszti a nyugdíját. Ez nem igaz. Hogyha nyugdíjkorhatárt betöltő szakdolgozó dolgozik tovább az állami rendszerben, akkor megkapja a munkabérét és a nyugdíjával megegyező mértékű nyugdíjpótló bérkiegészítést is. 

A táppénzről pedig azt mondták, hogy aki bejön az állami rendszerbe, onnantól kezdve csak két hétig jár neki. Ez is egy arcátlan hazugság. Továbbá olyan szerződést írattak alá – jogellenesen – a szakdolgozókkal, hogy ha a munkaerő-közvetítő cég „megkerülésével” belép az állami rendszerbe, akkor 500 ezer forint bánatdíj megfizetésére kötelezik. Ez rendkívül etikátlan.

– Nagy visszhangot keltett Őrsi Gergely II. kerületi polgármester közösségi oldalán tett bejegyzése, miszerint katasztrofális állapotok uralkodnak a Szent János kórházban. Ön szerint mennyire hitelesek a polgármester szavai?

– Az egészségügyi államtitkárság az Országos Kórházi Főigazgatósággal és az Országos Mentőszolgálattal együttműködve folyamatosan nyomon követi a budai kórházak helyzetét annak érdekében, hogy a betegek ellátása mindenhol folyamatos és zavartalan legyen. Ezért is kezdeményeztem egyeztetést a budai kórházak igazgatóival 2024. január 10-én.

Csak megjegyzem – mint a Szent János kórház volt főigazgatója –, hogy Őrsi polgármester úr, miután megválasztották, bejelentkezett hozzám, hogy beszélgessünk a kórház helyzetéről, és úgy általában a II. kerületi emberek egészségügyi ellátásáról. Majd ezt a találkozót lemondta. A második találkozót is lemondta, majd megüzente, hogy inkább menjek be hozzá én.

Később ezt a találkozót is lemondta, majd amikor a második gyermeke született, véletlenül összefutottam vele a szülészeten, és ismét fölajánlottam neki, hogy amennyiben tényleg érdekli a téma, én nagyon szívesen tájékoztatom. Mondta, hogy keresni fog, ezt azóta is várom. Tehát most, fél évvel az önkormányzati választás előtt hirtelen elkezdte érdekelni a kórház. 

Szerintem ez képmutatás, és nagyon remélem, hogy nem fognak ennek fölülni a fővárosi, különösen a II. kerületi polgárok.

A teljes interjú IDE kattintva a Magyar Nemzet honlapján érhető el.