A napilap szerdai számában megjelent cikk felidézi, hogy adópolitikai elképzeléseket ismertetett a hét elején a Népszava hasábjain Szekeres Imre korábbi honvédelmi miniszter. Írásában a baloldali politikus úgy fogalmazott: a Magyar Szocialista Párt a jelenlegihez képest ellentétes utat javasol „a korszakváltásra szövetkező demokrata ellenzéki pártoknak”. Ez a más út pedig valójában több adócsökkentés elvetését jelenti.

Hirdetés

A volt miniszter bírálta például az iparűzési adó megfelezését, egy baloldali szakmai csoport elemzésére hivatkozva pedig azt szorgalmazta, hogy az állam a szociális hozzájárulási adó jelenleg 15,5 százalékos kulcsát emelje fel 18,5 százalékra. Utóbbi indoka egyrészt az, hogy mivel a munkavállalók 18,5 százalék járulékot rónak le, rójanak le ennyit a vállalkozások is. Jó tudni, hogy a szociális hozzájárulási adó pár éve lépett a munkáltatói járulék helyébe, így ez adja a nyugdíj- és az egészségügyi kiadások egyik fedezetét. Szekeres írása szerint az adóemelés a nyugdíjak védelmét is szolgálná.

A baloldali elképzelést értékelő Tállai András államtitkár felidézte, hogy a kormány, a szakszervezetek és a vállalkozások képviselői 2016-ban több évre szóló bérmegállapodást írtak alá. Ennek lényege az volt, hogy ha a cégek jelentősen emelik a dolgozók fizetését, akkor az állam csökkenti a szochót.

Azóta 27 százalékról 15,5 százalékra csökkent az adó, a hazai bérek pedig eddig nem tapasztalt növekedésnek indultak – mondta az államtitkár, majd arra hívta fel a figyelmet: a fizetések alakulásában alapvető jelentősége van a szochónak. Ha ez az adó csökken, akkor úgy is nőhet az alkalmazottak nettója, hogy a vállalkozás nem költ többet a bérekre. Ha viszont a szocho nő, úgy a nettó fizetések csak akkor maradhatnak a korábbi szinten, ha a cég pluszpénzt szán a bérezésre.

Korábban írtuk

Az államtitkár úgy vélekedett: válság idején a munkaadók nagy többsége valószínűleg nem tud többet áldozni bérköltségre, így ha ilyen időben emelkedik a szocho, akkor a munkavállalók nagyobb tömegének csökkenhet a juttatása. A fizetések visszavágását a pluszpénz híján lévő vállalkozások csak úgy kerülhetik el, ha elbocsátják alkalmazottaik egy részét.

Az MSZP javaslata legalább három százalékpontos szochonövelést indítványoz, ami megközelítőleg ötszázmilliárd forintos adóemelés. A baloldal ennyit venne el a cégek munkabérre fordítható pénzéből – folytatta Tállai András. Becslése szerint az adóemelés több százezer ember fizetésének csökkentését vonhatná rövid úton maga után, miközben számolni kellene több tízezer állás megszűnésével.

Az államtitkár kitért a baloldali adóemelési ötlet indokára is. Mint mondta, érdekes, hogy Szekeres Imréék a nyugdíjakért aggódnak. Éppen akkor, amikor a kormány elkezdi négy lépcsőben visszaállítani azt a 13. havi nyugdíjat, amit Szekeres Imréék vettek el a nyugdíjasoktól. Ez kissé álságos – fogalmazott. A miniszterhelyettes azzal zárta szavait: ha ez az egyetlen irány, amit az MSZP kínálni tud a választóknak, akkor inkább ne kínáljon semmit. A kormány mindenesetre folytatja az adócsökkentés politikáját és februárban kifizeti a 13. havi nyugdíj idei összegét.