A politikus elmondta: korábban levélben kérte a megbízott katonai főügyészt, hogy a volt titkosszolgálati vezetők ügyében szüntesse meg a dokumentumok titkos minősítését, és küldje meg a nemzetbiztonsági bizottságnak az eljáró ügyészek névsorát, valamint nevezze meg azokat, akik a gyanúsítotti és tanúkihallgatásokon részt vettek. Az ügyészség a kérést elutasította, és arról tájékoztatott, hogy a dokumentumokat nem ő minősítette titkossá – tudatta Vadai Ágnes, megjegyezve: nem ismert azonban, hogy ez esetben ki – mely szolgálat – a dokumentumok minősítője.

Kitért arra is, hogy mivel a nemzetbiztonsági bizottság tagjai megítélése szerint nem kapták meg az elégséges információkat a kémkedési ügyről, ezért több levelet írt állami vezetőknek, Pintér Sándor belügyminiszter azonban eddig nem válaszolt arra, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) állományából kik kerültek kapcsolatba az üggyel, illetve arra sem, hogy az irányítása alá tartozó szervezeteknél rendelt-e el vizsgálatot, valamint hogy azok kezdeményeztek-e kapcsolatfelvételt külföldi titkosszolgálatokkal. Nem kapott választ Vadai Ágnes az NVSZ és az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjétől sem, mint ahogy nem felelt az ügyek minősítésének felülvizsgálatáról szóló kérésére Jóri András adatvédelmi biztos – sorolta. A szocialista bizottsági elnök egyelőre nem kapott értesítést Polt Péter legfőbb ügyésztől sem, akinél államtitoksértés miatt tett bejelentést a múlt héten.

Vadai Ágnes tájékoztatóján beszámolt róla, hogy ellenben újabb, 2087 végéig szigorúan titkos minősítésű levelet kapott a katonai ügyészségtől, amelynek minősített adatot nem tartalmazó melléklete egy tanúidézés volt augusztus 11-re.

Elmondta, a dokumentumból nem derül ki, hogy a benne megfogalmazott bűncselekmény elkövetésével kit gyanúsít az ügyészség. Ugyanakkor hozzátette: a levél tartalmát, így a feltételezett tényállást „először meghökkentőnek, majd nevetségesnek, agyrémnek” találta, és kérni fogja, hogy ennek az ügynek a titkosságát is oldják fel. Az MTI kérdésére, hogy az idézés összefüggésben van-e az államellenes bűncselekményekkel gyanúsított volt titkosszolgálati vezetők ügyével, Vadai úgy felelt: az ügyészségi megkeresés alapján még ez sem egyértelmű.

Az MSZP-s politikus elmegy a tanúmeghallgatásra, hogy további információkat szerezzen, de úgy véli, az ügyészség „a tűzzel játszik”. „Legyen világos mindenki számára, hogy semmiféle fenyegetéssel nem lehet megállítani vagy elhallgattatni. Egyszer nyilvánvalóan vége lesz a fülkeforradalomnak, és akkor (…) mindenkinek felelnie kell majd a tetteiért, az elkövetett ocsmányságokért, ha máshogyan nem, erkölcsi értelemben” – fogalmazott. Utalt arra is, hogy az ügyben eljáró ügyész nevének nyilvánosságra hozását egyelőre nem tartja indokoltnak, „de eljöhet az a pillanat”, amikor a nyilvánosság erejével kell fellépni, az ügyészségi eljárást ugyanis nem tartja elfogadhatónak.

Vadai Ágnes furcsállta, hogy az idézést hivatali címére, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnökeként kapta, abból ugyanis nem derül ki, összefügg-e pozíciójával az ügy, ám feltételezése szerint nem. Arra az újságírói felvetésre, az idézésnek nem kell tartalmaznia, hogy az ügyészség kit gyanúsít bűncselekménnyel, úgy reagált: magánemberek esetében ez így van, szokatlan azonban az eljárás akkor, ha a tanúkénti idézés egy szigorúan titkos adatokat tartalmazó tájékoztatás mellékleteként érkezik.

(MTI)