Tárgyalásra kérték fel a főpolgármestert
A Fővárosi Közgyűlés határozatban kérte fel szerdán Tarlós István főpolgármestert, tárgyaljon a Magyar Olimpiai Bizottsággal (MOB) és a kormánnyal, van-e értelme fenntartani az olimpiai pályázatot.A Fővárosi Közgyűlés határozatban kérte fel szerdán Tarlós István főpolgármestert, tárgyaljon a Magyar Olimpiai Bizottsággal (MOB) és a kormánnyal arról, hogy tekintettel „a megszűnt nemzeti egységre”, van-e értelme fenntartani a budapesti pályázatot a 2024-es olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére.
A testület erről Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) önkormányzati és rendészeti tanácsnok, józsefvárosi polgármester előterjesztésének elfogadásával – 19 igen szavazattal, 8 nem ellenében – döntött.
A Fővárosi Közgyűlés a határozatban megállapította, hogy a pályázat mögött ez idáig fennálló nemzeti egység és konszenzus felbomlott, amelyért azokat a pártokat és politikusokat terheli felelősség, akik a korábbi években támogatták az olimpiarendezést, és „most alkalmi politikai haszonszerzés reményében korábbi véleményükkel szembefordultak, ezzel felszámolták a korábban fennállt politikai konszenzust, és elárulták a budapesti olimpia ügyét”.
Horváth Csaba (MSZP) a javaslat vitájában úgy fogalmazott, az olimpiai rendezés „elvesztette nemzeti ügy jellegét”, amiért szerinte a kormányoldal tehető felelőssé, amely nem tette lehetővé az érdemi párbeszéd kialakítását, helyette felülről szerette volna akaratát ráerőltetni azt a budapestiekre.
Csárdi Antal (LMP) az olimpiai rendezés kockázataira példaként említette, hogy az idei vizes világbajnokság költségei már most az eredeti négyszeresére nőttek. Kiemelte, a fővárosiak többsége mindaddig nem támogat egy „luxus sporteseményt”, amíg a mindennapjaikat meghatározó feltételek, például a tisztességes egészségügy és oktatás nem jönnek létre.
Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) úgy fogalmazott, valójában Horváth Csaba „közönséges kirohanásai” lehetetlenítik el az érdemi párbeszédet. Hozzátette, korábban számtalan olyan egyeztetést tartottak a kérdésben, amely a politikai konszenzusteremtést célozta.
A kormánypárti politikus szerint a jelenleg kialakult problémáért nem a népszavazást elindító mozgalmat, hanem azokat az ellenzéki pártokat terheli a felelősség, amelyek megváltoztatták korábbi támogató véleményüket és „sunyi módon” elárulták az olimpia eszméjét.
Kocsis Máté emellett megjegyezte, eddig egyetlen nyári olimpiát sem előzött meg népszavazás.
Trippon Norbert (MSZP) a jelenlegi helyzetet úgy értékelte, hogy a kormányoldal megijedt „néhány tiszta tekintetű fiataltól”.
Karácsony Gergely (Párbeszéd) visszautasította, hogy az ellenzékre hárítsák a felelősséget. Hangsúlyozta, tiszta a lelkiismerete, mivel korábban saját pártjával szemben is elment a legvégsőkig, amikor bizalmat adott az olimpiai pályázatnak, de azt szerinte a kormány elpuskázta azzal, hogy nem adott garanciákat a korrupcióval szemben.
Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy az olimpia Csepel több évtizedes fejlesztési álmait valósította volna meg.
Tokody Marcell (Jobbik) az MSZP szerinte nem egyenes hozzáállását, valamint a kormányt is felelőssé tette a kialakult helyzetért. Kiemelte, valódi konzultációval tényleges nemzeti egységet lehetett volna teremteni, most azonban a többség joggal fél a korrupciós kockázattól.
Gy. Németh Erzsébet (Demokratikus Koalíció) kijelentette, pártja végig következetesen elutasította az olimpiai rendezést, mivel szerintük sem az ország, sem a főváros nincs megfelelő állapotban ahhoz.
Tarlós István főpolgármester zárszavában szintén úgy foglalt állást, hogy nem a Momentum Mozgalmat kell hibáztatni, hanem az álláspontjukat megváltoztató ellenzéki pártokat. A kormánypárti politikus hosszan idézte Demszky Gábor korábbi szabaddemokrata főpolgármester 2020-as olimpiai pályázás melletti nyilatkozatait, majd arra emlékeztetett, hogy 2008-2009-ben több baloldali politikus, köztük Horváth Csaba és Gy. Németh Erzsébet is annak ellenére megszavazta az olimpiai indulást, hogy akkor lényegesen nagyobb volt a város adósság. Tarlós István elgondolkodtatónak nevezte, hogy a most a népszavazás pártján álló ellenzéki képviselők a hatalmon még csak fel sem vetették az emberek véleményének megkérdezését.
Fürjes Balázs, a budapesti olimpiai pályázat vezetője a vitát megelőzően kijelentette: összefogás és egység nélkül nincs esély arra, hogy Budapest elnyerhesse a 2024-es olimpia megrendezését.
Soha ilyen közel az olimpia lehetősége nem volt, ez most elillanni látszik – mondta Fürjes Balázs hozzátéve: ha nem áll helyre az egység, akkor semmi esélyünk sincs.
Hangsúlyozta: mindazok azok akik kiálltak korábban az olimpia mellett, nem elvi támogatásról, hanem arról szavaztak a Fővárosi Közgyűlésben és a parlamentben, hogy Budapest beadja a pályázatát.
Ha azok, akik meggondolták magukat, nem állnak vissza az ügy mögé, akkor egy hónapokkal későbbi népszavazás semmit sem fog tudni segíteni – jegyezte meg.
Fürjes Balázs azt mondta, hogy a szocialisták félelemből álltak az olimpiai pályázat mellé, és félelemből hátráltak ki mögüle, mert az gondolják, hogy a közvélemény szembe megy az üggyel.
Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke arról beszélt, hogy az olimpiai pályázat kapcsán most az a kérdés, hogy az egység felbomlása után „fel tudunk-e állni a sérülés után”.
Együtt küzdöttünk, felkészültünk, minden adott volt a sikerre, de a végső megmérettetés előtt megsérültünk – mondta Borkai Zsolt, majd azt hangsúlyozva: el kell dönteni, hogy fel tudunk-e állni és túl tudunk-e lépni a sérüléseinken.
Ha igen, van még miről beszélni – jelentette ki megjegyezve, hogy a kérdésben csapatra van szükség, közösen kell megtalálni a választ a mostani sérülés után.
MTI
MTI