Levélben fordult hatvankét közéleti szereplő a magyar választópolgárokhoz, arra kérve őket, hogy keressék fel képviselőiket és hozzák tudomásukra, hogy a magyar társadalom elutasítja az egészségbiztosítás üzleti alapokra helyezését. A levél egyik aláírója, Lányi András író, az Élőlánc Magyarországért mozgalom elnökségi tagja az InfoRádiónak adott interjúban a kormány „üzleti tervét” is elemzi.

A nyílt levél aláírói szerint a kormány visszaél a hatalmával és súlyos károkat okoz az országnak. A pártállami módszerek visszatérése ellen a társadalomnak kell fellépnie – állítja a hatvankét közéleti személyiség.

„Amikor egy törvény úgy születik, hogy sem a társadalmi egyeztetéssel, sem a kivételesen széleskörű társadalmi tiltakozással nem törődnek és még a saját országgyűlési képviselőiknek is csak az utolsó pillanatban engednek betekintést a törvénytervezetbe, akkor az egy pártállami módszer” – mondta az InfoRádióban a levél egyik aláírója, Lányi András író.

Az Élőlánc Magyarországért mozgalom elnökségi tagja elmondta: arra kérik a választókat, hogy keressék fel képviselőiket és hozzák tudomásukra, hogy a magyar társadalom elutasítja az egészségbiztosítás üzleti alapokra helyezését.

„Az országgyűlési vitától sokat nem várhatunk, míg egy diktatúra mindig képes megvédeni magát a demokratikus törekvésekkel szemben, a demokrácia sok esetben védtelen a diktatórikus kezdeményezésekkel szemben” – hangsúlyozta Lányi András.

„A kormánynak nincs a szó nemesebb értelmében vett politikai programja, csupán üzleti terve van. A jóindulatú olvasatban ez arról a közös üzletről szól, hogy egy rendkívüli módon eladósodott ország államháztartását kell egyensúlyba hozni. Végzetesnek tartjuk, hogy a kormánypártok meggyőződése szerint ezt csak a költségvetés kiadásainak fűnyíróelv-szerű csökkentésével lehetséges” – tette hozzá az Élőlánc Magyarországért mozgalom elnökségi tagja.

Az üzleti terv rosszindulatú olvasata viszont az, hogy „súlyosan érdekelt magánszereplők is ott állnak a háttérben, azaz a politikai hatalom és az üzleti élet összefonódása igen erőteljesen befolyásolja az érintett közvagyon magánkézbe jutását” – jelentette ki Lányi András, aki szerint ebben „az államháztartás vészes hiánya csak ürügy és alkalom. El kell gondolkodnunk arról, hogy ezt a hiányt elsősorban a mostani kormány halmozta fel az előző ciklusban”.

Az aláírók 2007. júliusában tették közzé első nyilatkozatukat, melyben kérték a köztársasági elnököt, hogy az állami vagyonról szóló törvényt küldje előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróságra.

Októberben az aláírók közül Zlinszky János volt alkotmánybíró és Bencze Izabella, a Kincstári Vagyonigazgatóság volt vezérigazgató-helyettese a vagyontörvény megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.

Az aláírók kérik a választópolgárokat, hogy keressék fel képviselőiket és hozzák tudomásukra, hogy a magyar társadalom elutasítja az egészségbiztosítás üzleti alapokra helyezését.

A levelet a többi között aláírta Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, több polgármester, országgyűlési képviselő, egyetemi oktatók, Makovecz Imre építész és Fábry Sándor humorista is.

(inforadio.hu, hirtv.hu)