Február 28-ig tart az akció, amelynek célja a magyarországi téli madárállomány megfigyelése. Az MME „közösségi tudománynak” nevezi a megfigyelést, amelynek megvan már a maga története, ha még oly rövid is.

Hirdetés

Az első téli madárlest 2022/2023 fordulóján szervezték, és a 850 megfigyelő 121 fajt, és annak 85750 egyedét regisztrálta. A következő télen már 944 önkéntes vett részt az akcióban, aki 141 fajt és azok 204207 egyedét rögzítette.

A cél nyilvánvaló: a hazai, téli madárélet feltérképezése, amely egyébként azért is fontos, mert a klímaváltozás és egyéb, adott esetben civilizációs beavatkozások következtében ha nem is drámai mértékben, de azért szinte folyamatosan változik a hazai madárvilág. A megfigyelés részleteiről, a jelentkezés lehetőségeiről és eszközeiről – nincs szükség semmilyen speciális berendezésre, kamerára, egyebekre – az MME honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők, tette hozzá a szervezet szóvivője, Orbán Zoltán.

Korábban írtuk

A böjti réce az év madara 2025-ben

Ide kapcsolható az a friss hír is, hogy a böjti réce lett az év madara. Egy nagyon szép, kis túlzással, az egész világon elterjedt szárnyasról van szó, amely hazánkban mindenekelőtt a Fertő-tó, a Kis-Balaton, a kunsági szikes tavak, a Hortobágy, a Bihari sík és a Bodrogzug környékén fordul elő. Vízimadárról beszélünk, amely a mocsaras, lápos helyeket kedveli, magokkal, rovarokkal, lárvákkal, illetve algákkal és más vízi növényekkel táplálkozik.  Állománya megcsappant. Ebben szerepet játszottak bizonyos nagy, természetátalakító beavatkozások, például a vizes, lápos felületek lecsapolásai és a folyószabályozások. Ez nemcsak Magyarországra igaz. Hazánkban egyébként egészen 2004-ig vadászták, 2008-tól azonban védetté nyilvánították. Értéke 100 ezer forint egyedenként, hívta fel a figyelmet Orbán Zoltán.

Ez a madár nem véletlenül kapta azt a nevet, amit kapott. Ugyanis a böjti szelekkel érkezik Magyarországra, ha úgy alakul az időjárás, már február végén is megjelenik, de nagyobb számban március elejétől bukkan fel.