Tavaszig a választás határozza meg az EU és Magyarország viszonyát
Magyarországon választások lesznek, és ez határozza meg az Európai Unió és Magyarország viszonyát az elkövetkező időszakban – jelentette ki az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerdán Budapesten.
Kovács István az Alapjogokért Központ által rendezett őszi politikai évadnyitón az uniós helyreállítási alapról úgy fogalmazott: bár az EU soha nem látott mértékű pénzügyi eszközt hozott létre a gazdaság helyreállításáért, az nagy valószínűséggel „nem fogja betölteni küldetését”. Azt mondta: az EU-ban egyre többen vannak beoltva, ezért egyre kisebb az esély arra, hogy a korábbiakhoz hasonlóan le kelljen állítani a gazdaságot a járvány miatt.
Hangsúlyozta: a gazdaság már elkezdett kilábalni a válságból, az előző negyedévben Magyarországon rekordmagas volt a GDP növekedése, és Európa is jobban teljesít. Ebben azonban az EU által létrehozott alap még semmilyen szerepet nem játszott, hiszen abból érdemben még nem sikerült sehol pénzeket folyósítani – mondta.
Kovács István elfogadhatatlannak nevezte, hogy akár a gyermekvédelmi törvényre akár másra hivatkozva Magyarország nem kapja meg a neki járó pénzeket. Azt mondta: a törvény elfogadásáig közel volt a megállapodás, azóta azonban újabb és újabb feltételeket szabnak, és „reális az esély arra”, hogy a választásokig nem is lesz döntés.
A stratégiai igazgató szerint ez egyértelmű beavatkozást jelent a magyar belpolitikába, amelynek célja a regnáló kormány gyengítése.
A közelgő német választásokról szólva kijelentette: bár számos kritikát megfogalmaztak Angela Merkel kancellárral szemben, de az utódjelöltek „klasszisokkal rosszabbnak” tűnnek. Mivel azonban a magyar-német kapcsolatok erős történelmi- gazdasági alapon nyugszanak, nem tartja valószínűnek, hogy ezek egy német kormányváltás esetén sérülnének.
Kovács Attila projektvezető az őszi politikai évad legnagyobb érdeklődéssel várt eseményének nevezte az EU bíróságának a jogállamisági klauzula kapcsán hozandó döntését. Kiemelte: a gyorsított eljárásban való tárgyalás is arra utal, hogy még a tavaszi választások előtt szeretnének döntést, hogy adott esetben meg is indulhasson az eljárás Magyarország ellen. Ezt Kovács Attila a magyar választásokba való közvetett de erős beavatkozásként értékelte.
Fontosnak nevezte még az őszi időszakból Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke programadó beszédét, aki tavaly szeptemberben hozakodott elő először a gender-kérdéssel.
Kovács Attila elmondta: kíváncsian várja azt, hogy milyen eredményt hoz az EU csalás elleni hivatalának Cseh Katalin momentumos európai parlamenti képviselő ügyében indított vizsgálata, valamint azt, hogy ki lesz az Európai Parlament következő elnöke a szocialista David Sassoli után a szokásjog szerinti félidős cserénél.
A szlovén uniós elnökségről Kovács Attila kiemelte: a 7-es cikkely szerinti eljárásban decemberben terveznek egy meghallgatást, októberben pedig egy nyugat-balkáni EU csúcstalálkozó lesz, melynek napirendjén az afganisztáni helyzet miatt a migráció, valamint a Magyarország által támogatott szerb EU-tagság is szerepel.
Nagy kérdésnek nevezte azt is, hogy hogyan reagál az európai közösség a szeptemberi oroszországi választások lebonyolítására és eredményére. Kovács Attila szerint az EU-nak az ideológiai kérdéseket Kínával és Oroszországgal kapcsolatban háttérbe kellene szorítani, és pragmatikus, a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésre kellene törekedni.
