„Tegyük újra naggyá Európát!” – hirdeti a magyar uniós elnökség

Magyarország rendkívüli helyzetben tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét július elseje és december 31-e között, hiszen Európa számos kihívással néz szembe – mint a szomszédunkban zajló háború, a globális versenytársaktól való leszakadás, a migráció, a klímaváltozás vagy a demográfia –, ráadásul 2024 az átmenet éve, feláll az új Európai Parlament és az új Európai Bizottság is – erről beszélt a magyar elnökség sajtótájékoztatóján Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter kedd délután a Várkert Bazárban, ami egyúttal az elnökség legtöbb eseményének helyszíne is lesz. Emellett harminckét formális tanácsi ülést is tartanak Brüsszelben és Luxembourgban.

A magyar elnökség prioritásai egy új európai versenyképességi megállapodás létrehozása, az európai védelmi politika megerősítése, az illegális migráció kezelése, a kohéziós politika jövőjének alakítása, a gazdaközpontú uniós agrárpolitika és a demográfia. Utóbbi kérdésről Bóka János elmondta, a demográfia horizontális kihívást jelent, és minden tanácsi formációban napirendre fogják venni. A magyar elnökség célkitűzései részletesen elérhetőek a hu24eu.hu hivatalos elnökségi honlapon.

A sajtótájékoztatón bemutatták az elnökség logóját, valamint jelmondatát is. A logó a Rubik-kockára épül, egyszerre tartalmazza a magyar zászlót és az uniós csillagokat is, és az is jelképes eleme, hogy a kocka 27 kisebb kockából áll, ahogyan az EU pedig 27 tagállamból áll jelenleg. A jelmondat pedig „Make Europe great again” – azaz Tegyük újra naggyá Európát. Bóka János úgy fogalmazott, a magyar elnökség valódi megoldásokat akar adni Európa valódi problémáira

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár tájékoztatása szerint Magyarországon az elnökség keretében 177 eseményt tartanak. Ebből tizenhat informális miniszteri ülésnek ad otthont a főváros, hazánkba látogatnak az uniós biztosok és további miniszteri konferenciákat is tartanak, például a demográfiáért felelős tárcavezetőkét. Novemberben két nagyszabású csúcstalálkozót rendeznek a Puskás Arénában: november 7-én és 8-án ülésezik az Európai Tanács, valamint az Európai Politikai Közösség (ami az EU-n kívül Nagy-Britanniát, a Nyugat-Balkánt és a Keleti Partnerség államait tömöríti). 

Az uniós tisztújításra vonatkozó újságírói kérdésekre válaszolva Bóka János azt mondta, a magyar kormány nem tudja támogatni, hogy egy újabb ötéves ciklusra Ursula von der Leyen legyen az Európai Bizottság elnöke. A Von der Leyennel kapcsolatos döntés fóruma az Európai Tanács jövő heti ülése lesz, a magyar kormány más jelöltet eddig nem hozott szóba – tette hozzá. Bóka János elmondása szerint nem emelt kifogást a kormány a többi felmerült jelölt ellen. Sajtóhírek szerint a máltai néppárti Roberta Metsola neve merült az Európai Parlament élére, Antonio Costa portugál szocialista miniszterelnök lehet az Európai Tanács elnöke, az észt liberális kormányfő, Kaja Kallas pedig az unió következő külügyi és biztonságpolitikai főképviselője lehet.