Tehetség és motiváció a siker kulcsa
Mintegy száz támogatottja van ma a 2014-ben indult Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítványnak. A diákok több mint kétharmada az elszakított országrészek szülötte. Az egyre növekvő szakmai elismertséget bizonyítja, hogy a legerősebb magyarországi gimnáziumokból is jelentkeznek fiatalok.
Személyre szabott ösztöndíjpályázatokkal keresi az alapítvány azokat a 16-30 éves tehetséges fiatalokat szerte a Kárpát-medencében, akikben a tálentumhoz ambíció, szorgalom is társul. Személyes kiválasztás útján kapcsolják össze őket a mentorokkal.
Ahhoz ugyanis, hogy a tehetség kibontakozhasson, bizonyos emberi tulajdonságokra is szükség van. Bírni kell a terhet, tudni kell együttműködni. Ezek fejlesztése érdekében csapatépítő programokat is szervez az alapítvány.
Sajnos előfordul, hogy a nehézségekkel szembesülve a mégoly tehetséges fiatalok meghátrálnak, elveszítik a kedvüket – mondja a kuratórium elnöke, dr. Náray-Szabó Gábor kémikus, akadémikus. Az Állatorvostudományi Egyetemet működtető Marek József Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Professzorok Batthyány Körének alelnöke hozzáteszi: aki viszont helytáll, netán van már valamilyen tudományos teljesítménye, találmánya, szabadalma, az bekerülhet a szakmai körforgásba, nemzetközi pályázatokon indulhat.
Jelenleg a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány kutatói ösztöndíjával 18 tehetséges magyar fiatal képzi magát, a missziónak pedig ragyogó eredményei vannak, számos nemzetközi tudományos publikáció született, az innovációs ötletek nyomán pedig az ipar szereplői egyénre szóló ajánlatokkal keresik meg a legjobbakat. Ily módon a friss ötletek közvetlenül, nehézkes közbülső lépcsőfokok nélkül be tudnak kapcsolódni a gazdaságba. Ez voltaképp a sokat emlegetett duális képzés, amelynek során a diákok az ismeretszerzés során bedolgozzák magukat az első vonalba; ők tudást szereznek, az ipar pedig képzett, elkötelezett munkaerőt. Erre a célra egyébként a Batthyány Lajos Alapítvány tavalyi, a nemzeti összetartozás évéhez kapcsolódó forrásaiból komoly támogatást biztosított a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány számára.
Ami az alapítvány által támogatott kutatásokat illeti, ezek között van történelmi témájú is, javarészt azonban a természettudományok, az orvostudomány és az informatika iránt kötelezik el magukat a tehetséges diákok. A támogatás egy részéből ösztöndíjakat finanszíroznak, más részét oktatásra, kisebb hányadban eszközbeszerzésre, például laptopok vásárlására fordítják.
Van tizenöt művészeti iskolás diákunk is, nekik lehetőségük nyílt nyáron a Tihanyi Művésztelepen pallérozódni – mondja Petri László, az alapítvány titkára, mindenese. Megtudjuk, hogy egy hódmezővásárhelyi lány, a Képzőművészeti Egyetem hallgatója ma egy zürichi ingatlanfejlesztő cég dizájner munkatársaként dolgozik.
Az ilyenfajta, eredendően a humán területhez tartozó tudás jelentős hozzáadott érték lehet egy startupnál – hangsúlyozza Petri László.
Fontos cél a közösségformálás a tehetségekből, nemkülönben az öregdiákok kapcsolati hálójának megteremtése és megőrzése. Felbecsülhetetlen érték ugyanis, ha ezek az emberek tudnak egymásról, tartják a kapcsolatot, így adott esetben ajánlhatják egymás tudását, illetve a következő nemzedékek mentoraként, nem utolsósorban a magyar tudomány és konkrétan az alapítvány hírvivőjeként is számítunk rájuk – mondja Náray-Szabó Gábor, kiemelve, hogy a magyar felsőoktatás, a magyar tudomány nem vall szégyent a világban; divat ugyan manapság külföldi univerzitások neveivel dobálózni, de bizony – teszi hozzá Petri László – megesett, hogy valaki azért került nyugat-európai egyetemre, mert a budapesti Műegyetemen nem bírta a tempót.
Ma összesen mintegy száz támogatottja van az alapítványnak, nagyjából hetven százalékuk az elszakított országrészekből. Örömteli, hogy a legerősebb gimnáziumokból, például a Fazekasból is jelentkeznek az alapítványnál.
Mi a tehetséget, a már megszerzett tudást hozzáadott értékkel tudjuk kiegészíteni: kapcsolati tőkével, az önmenedzselés tudományával, és így tovább – mondja Petri László.
A sok magyar Nobel-díjas titka a XIX. század végén Budapesten elérhető kitűnő gimnáziumi képzés, a magas színvonalú tanulmányi versenyek sorozata és az ismeretségi háló volt. Ezért is támogatjuk a tanulmányi versenyeket, például a tanulást, a részvételt segítő korszerű informatikai eszközök beszerzését lehetővé téve – avat be az alapítvány konkrét tevékenységeinek egyikébe Náray-Szabó Gábor.
A segítségnek meg is van az eredménye.
Az alapítvány 2014-ben indult, az elmúlt hét évben a támogatottak kilencven százaléka eredményesen indult el a szakmai pályáján. Igaz, voltak pályamódosítók is, de ez jó arány. Személyes misszióm, hogy távoli vidékeken, zárt közösségekben is megtaláljuk a tehetségeket; ma két gyimesi támogatottja van az alapítványnak, ők pusztán önerőből, kapcsolati háló nélkül nem tudtak volna orvostanhallgatóvá válni – von mérleget Petri László.
Fontos ugyanis a tehetség, de még fontosabb a motiváció; ez az, ami igazán támogatásra méltó – hangsúlyozza Náray-Szabó Gábor.
