Fotó: T. Szántó György/demokrata.hu
Hirdetés

A zempléni hegyek között megbújó festői Füzérkomlóson tartotta egy hetes képzését a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány. A 2014 óta, évente átlagosan 75 millió forintból gazdálkodó szervezet az elmúlt 6 évben 130 reményteljes diákot támogatott személyre szabott módon, szükség esetén ösztöndíjjal, és minden esetben egyénre szabott szakmai mentorálással. A KMTA eközben önmagát is folyamatosan építi, ma már közel 100 partnerszervezettel működik együtt a Kárpát-medencében, de Csehországban és Lengyelországban is. A közös munkában egyházi, oktatási, civil közösségek egyaránt részt vesznek, és az Innovációs és Technológiai Minisztérium is az együttműködő intézmények sorát erősíti.

A füzérkomlósi képzés fő profilja nagy vonalakban az volt, hogy miként lehet egy jó ötletet megvalósítható, piacképes termékké, szabadalommá, akár vállalkozássá formálni. Ez annál aktuálisabb, mivel belátható időn belül a hazai egyetemi tantárgyak sorába lép a vállalkozói innováció.

Korábban írtuk
Hirdetés
Hirdetés

Magyar tudáshálózat épül

A képzés résztvevői ezúttal mind az elszakított országrészekből érkeztek, ketten a járványügyi korlátozások miatt a világhálón keresztül kapcsolódtak be a programokba, melyek része volt a nemzeti összetartozás éve alkalmából tartott megemlékezés is. A Demokrata.hu a helyszínen találkozott a részt vevő fiatalokkal.

Fotó: T. Szántó György/Demokrata.hu
Petri László

– Az a célunk, hogy a magyar tehetség, a magyar tudás lehetőleg idehaza hasznosuljon, a jó ötletekből itthon legyen piacképes vállalkozás – mondja a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány igazgatója. Petri László szerint össze kell kapcsolni, hálózatos rendszerbe kell szervezni az innovatív tudást.

Tudományok tárháza

Mert tudás, és persze tehetség és szorgalom bőven terem a Kárpát-medencében. Erről ott jártunkkor a fiatalokkal beszélgetve magunk is meggyőződhettünk. Időnként csak ámultunk.

Pintér Viktória például Kerepesen született, de kétéves kora óta Sepsiszentgyörgyön él. Csillagász lesz, jelenleg a Kanári-szigeteken tanul spanyol témavezetője segítségével. Ott található ugyanis Európa legnagyobb űrtávcsöve. Kutatási területe az elliptikus törpegalaxisok felületi fényeloszlása.

Mindezt azonban hasznosítani is kell tudni.

– Fejlődött az önismeretem és hasznos támpontokat kaptam ahhoz, hogy miként kell felépíteni egy projektet – méltatja a KMTA-tól kapott segítséget Viktória, aki, mint megtudjuk, amikor 8 hónap távollét után érkezett haza, megkönnyezte az élő magyar szót.

A szatmárnémeti Kegyes Dávid sokoldalú fiatalember. Német és magyar nyelvű szavalóversenyeken vett részt, amúgy hároméves kora óta idegsebésznek készül. E hivatás kolozsvári és marosvásárhelyi történetét is kutatja, választott szakterülete pedig a funkcionális idegsebészet, mely többek között a Parkinson- vagy az Alzheimer-kór kezelésében hasznosítható. Három éve működik együtt a KMTA-val.

Fotó: T. Szántó György/Demokrata.hu

Kovács-Krausz Zoltán Kolozsváron mesterizett fizikából, jelenleg a Budapesti Műszaki Egyeten PhD-hallgatója. Kísérleti szilárdtest-fizikával foglalkozik. Szerencsés kimenetelű közép-európai abszurd, hogy kis híján Londonban vállalt munkát – csaposként. A Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány azonban egy véletlen, de bizonyosan sorsszerű – a véletlen nem más, mint Isten inkognitóban, tartja a közkeletű mondás – találkozás nyomán lehetővé tette számára a tudományos továbbképzést. Bizony néha perceken, pillanatokon fordulnak meg a dolgok.

A koronavírusjárvány miatti korlátozások okán két délvidéki támogatott a világhálón jelentkezett be. A szabadkai Papajcsik Áron tizedikes középiskolás létére már öt éve vesz részt tudományos robotikai és elektronikai versenyeken. Eredményesen, hiszen műszaki olimpiát nyert – vagyis egy európai megmérettetésen diadalmaskodott.

– Az újdonság keltette ámulat a siker fokmérője – fogalmaz a KMTA által február óta felkarolt fiú, aki vállalkozóként képzeli el jövőjét.

Uri Annamária is online kapcsolódott be a beszélgetésbe. Az Újvidéki Orvosi Egyetem ötödéves hallgatója eredetileg a matematika és a fizika iránt érdeklődött, onnan nyergelt át az orvostudományra.

– A kutatás nagyon érdekel, de legalább ilyen fontos számomra az aktív gyógyító tevékenység is – mondja.

Ugyancsak délvidéki illetőségű Kormányos Sára, ám személyes jelenlétének nem volt akadálya, mivel a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Karának harmadéves hallgatója, emellett ápolóként dolgozik. A táplálkozásterápia kutatója.

– Ez a terület ma még nem kap elég figyelmet, pedig a jól kialakított tápszer összetétele csökkentheti az ápolási napokat – hívja fel a figyelmet az összefüggésre Sára, hozzátéve, hogy ezek a kutatások még gyerekcipőben járnak.

Felvidéki világbajnokok

Felvidék is képviseltette magát a KMTA képzésén. A kassai Urbán Oszkár gimnáziumba jár. 10 éves kora óta érdekli a robotika. A szülővárosában működő Talentum Cassoviensis Alapítvány támogatottja is. Informatikai és robotikai olimpián vett részt, programozó egy szoftverfejlesztő cégnél. 2018-ban pedig robotikai világbajnokságot nyert társaival, Dávitko Olivérrel és Szitás Zoltánnal együtt. Olivér a kassai Márai Sándor Gimnázium tizenegyedikes diákja, 2014 óta foglalkozik robotépítéssel, emellett van egy csőrepedés-detekciós szabadalma.

Szitás Zoltán 2011 óta épít robotokat, jelenleg az Európa legjobb mérnökképzőjének tartott dániai Alborgi Egyetem hallgatója, köszönhetően a KMTA támogatásának.

A három kassai fiú az informatika központjának számító kaliforniai Szilicium-völgybe is eljutott, 80 ezer pályamunka közül választották őket a sikeres 20 közé. Egy űrhajósruha-fertőtlenítő megoldással rukkoltak elő.

Büszke is rájuk tanárnőjük. Hanesz Angelika a kassai Šafárik Egyetemen informatikai tanszékén tanít, emellett  már tíz éve vezeti és mentorálja a programozó robotikavilágbajnok csapatot. Most pedig a KMTA képzésének egyik fő előadója.

Fotó: T. Szántó György/Demokrata.hu

– Azt tanítjuk meg a diákoknak a KMTA képzésén, hogy miként lehet piacosítani azt, amit szeretnek csinálni. Üzleti modelleket és az önmenedzselés eszközeit mutatjuk meg nekik, és azt, hogy csapatban, együtt minden könnyebb – összegzi a lényeget Hanesz Angelika.

Önismeret, együttműködés, önmenedzselés – csupa olyan készség, ami nélkül a jó ötlet, a tehetség önmagában nem tud érvényesülni. A KMTA és partnerszervezetei munkássága ezért nagyon jelentős a jövő nemzetközi kitekintésű és beágyazottságú, de hangsúlyosan magyar tudományosságának építésében.

Utóbbi jellemző is fontos, hiszen, mint a fiatalok érdeklődésünkre elmondták, külföldi tanulmányaik és munkájuk végeztével idehaza, a szülőföldjükön képzelik el a jövőjüket.

A Nemzeti Összetartozás Évében ez különösen szívderítő üzenet.