A boltokban, szupermarketekben forgalomba hozott úgynevezett tejek közül több mint egy tucat altatásával próbálkoztunk. Az eredmény lesújtó: egyik boltban vásárolt tejből sem lett aludttej, mert szabályszerűen megrohadtak. A kísérletet a Demokrata Televízió e heti számában láthatják.

Az ember az egyetlen olyan emlős, aki felnőtt korában is tejet fogyaszt, ráadásul más emlős tejét. Mit iszunk? A tehéntej fő összetevői a tejzsír, a tejfehérje, mint amilyen a kazein és a savófélék, valamint a tejcukor, vagyis a laktóz. Azoknak, akiknek az emésztőrendszerében kevés a laktóz lebontásáért felelős enzim, nem tanácsos tejet inni. Becslések szerint a világ teljes lakosságának csak mintegy 30-40 százalékának szervezete termel laktózt felnőttkorában is, a többség tehát allergiás a tejre. A tej tartalmaz még B2-, B12- és B6-vitamint, valamint ásványi anyagokat, kálciumot, foszfort és szelént. Egy liter tehéntej tápértéke 620 kilókalória. Magyarország a friss tejtermékek és a sajtok fogyasztásának a ranglistáján a 27., vajfogyasztásban a 26. helyen áll. (Egyik sem előkelő helyezés.) A magyar ember 160 liter tejet fogyaszt évente. A magyar általános iskolás gyerekek fele egyáltalán nem iszik tejet, kétharmad részük pedig semmilyen más tejterméket sem iktat be az étrendjébe. A tej erjesztésének és savanyításának minden olyan kultúrában fellelhetők a nyomai, amelyekben állatot tartottak. A savanyítás csökkenti a laktóztartalmat és előemészti a kazeint, ezért az aludttejet, a kefirt és a joghurtot sok olyan felnőtt is képes megemészteni, akinek a nyers tej árt. A vaj szegény laktózban és kazeinben is, ezért természetes formájában jobban emészthető. A különféle sajtok, amelyek nagy koncentrációban tartalmaznak kazeint, egyesek számára igen jól, mások számára viszont rosszul vagy egyáltalán nem emészthetők. Jó, ha tudjuk, hogy azok a sajtok, amelyeket nyers tejből készítenek és ezért enzimekben gazdagok, sokkal jobban emészthetők, mint amelyeket hőkezelt tejből állítanak elő. A feldolgozott sajtok emulgátorokat, állományjavítókat, foszfátokat, hidrogénezett olajokat tartalmaznak, ezért jobban tesszük, ha ezeket kiiktatjuk az étrendünkből, és helyettük helyi készítésű kecske- vagy juhsajtot fogyasztunk.

{mosimage}

Bár akadnak emberek, akik olyan szerencsés adottságokkal születtek, hogy a tejet minden formában jól emésztik, a boltokban kapható tejek fogyasztása nekik sem ajánlott, hiszen ezek az italok nevükkel ellentétben mindennek volnának nevezhetők, csak tejnek nem. Hogy miért? Azért, mert a nagyüzemi tejgyártásban olyan eljárásoknak vetik alá a tejet – hőkezelik, pasztörizálják, sőt ultrapasztőrizálják -, amelyek után az összetétele olyannyira megváltozik, hogy például nem lehet megalvasztani, magyarán nem lehet belőle aludttejet csinálni. A bevezetőben említett, a Demokrata Televízió kamerái előtt végzett kísérletben kontrollként ismerős gazdától származó kezeletlen tejet is altattunk, pompás eredménnyel. Az így kapott aludttej a többiektől eltérően illatos és ízes lett, amilyennek lennie kell. A többi szaga elviselhetetlenül rossz, némelyiké kifejezetten büdös lett, több kísérleti anyag megpenészedett, illetve gyanús elszíneződések keletkeztek benne. A legtöbbet nem is mertük megkóstolni, de amelyik szagra, ránézésre bizalomkeltőnek látszott, annak az íze is keserűnek, rossznak bizonyult. A riport operatőre otthon magánkísérletként a hűtőben talált kétféle tejet egy-egy pohárba öntötte és óránként egy felvételt készített róluk. A felgyorsított filmben meglepetésre az egyik pohárban a tej a savó tetejére, a másikban az aljára sűrűsödött, vagyis a kétféle dobozból származó tejben kétféle kémiai folyamat játszódott le…

* * *

Ha már a tejről és tejtermékekről beszélünk, nem feledkezhetünk meg a tejet adó tehenekről sem. A mai modern teheneknek nem sok közük van a hajdan szabadon és vígan legelésző magyar tarkához. A mai Riskák, Borcsák, Marcsák ugyanis nagyüzemi körülmények között születnek, élnek s halnak meg. Amíg száz évvel ezelőtt egy tehén napi 7-11 liter tejet adott, a ma népszerű Holstein-fajta általában háromszor-négyszer ennyit. A mai tehén olyan fajnemesítés eredménye, amelynek káros hatásai az agyalapi mirigy kóros túlműködésében és a fehérjében túlzottan gazdag etetésben nyilvánulnak meg. Az agyalapi mirigy ugyanis nem csupán a tejtermelést, hanem a növekedési hormontermelést is szabályozza. Nemrégiben fogadtak el egy olyan genetikailag módosított hormont, amelyet tehenek számára fejlesztettek ki. Ez a hormon azonos azzal, amelyet a mai nagy hozamú tehenek hipofízisében találhatunk. A növekedési hormon azonban, amelyet a csecsemő az anyatejen keresztül szív magába, kis menynyiségben hasznos, közepes mértékben még nem káros, de nagy dózisban növekedési rendellenességeket okozhat, állítják többek között angol és amerikai szakértők. Korunk teheneivel kapcsolatos másik gond az etetésük. A modern tehenek ugyanis nagy mennyiségben kapnak magas fehérjetartalmú szójababot. Amint az köztudott, a szója ma már szinte száz százalékban génmanipulált növény. Bár arra vonatkozóan még kevés a kutatási eredmény, hogy ez a takarmány a tejhozam növelésén túl milyen mechanizmusokat indít el az állatban – és a tejét fogyasztó emberben -, egy biztos, a tehenek számára a legmegfelelőbb táplálék a friss, zöld növényzet, főként a kora tavaszi és őszi fű. A megfelelően táplált állatok teje egészségvédő hatású, mivel a rákellenes CLA-ban, vitaminokban és egyéb tápanyagokban is gazdag.

* * *

A boltban kapható tejek értékét különösen rontja a hőkezelés. Ma már tudjuk, hogy ezeknek a módszereknek több a hátrányuk, mint az előnyük. A hőkezelés kiöli a tejből azokat a savakat is, amelyek például elölik a szalmonella kórokozóit. Miután a tej elvesztette ezt a tulajdonságát, a végtermék védtelen lesz a véletlenül bekerülő baktériumokkal szemben. Ezért van az, hogy a nyers tej szobahőmérsékleten megsavanyodik, míg a hőkezelt megrohad. És ez még nem minden! A hőkezelés avasítja a telítetlen zsírsavakat és rombolja a vitaminokat is. A C-vitamin veszteség 50 százalék körüli, amely a vízben oldódó vitaminok esetében elérheti a 80 százalékot is. De csökkenti a tejben fellelhető ásványi anyagok koncentrációját is. Bizonyítékok vannak arra vonatkozóan is, hogy a hőkezelés megváltoztatja a laktóz összetételét, s az könnyebben emészthetővé válik. A hőkezelt tej hatására a hasnyálmirigy több emésztőenzimet termel. Ez a magyarázata többek között annak, hogy a modern társadalmakban a nagymértékű tejfogyasztás sok esetben miért okoz cukorbetegséget. S nem utolsósorban a hőkezelés a tejben minden enzimet elpusztít, éppen azokat, amelyek a tej testépítő hatásaiért felelősök. Gondoljunk például a csontépítésért felelős kálciumra, amelyet a kiölt enzimek nem tudnak a testünkbe beépíteni. A hőkezelt tej nagymértékű fogyasztása bizonyos esetekben ezért vezet csontritkuláshoz. Mit tehetünk, ha igazi tejhez, tejtermékekhez akarunk jutni? Keresnünk kell az igazit. Házi gazdaságokban, egyes piacokon, vidéki tejboltokban, biopiacokon hozzájuthatunk valódi, tehénből való, manipulálatlan tejhez, sajthoz, vajhoz. Nem könnyű feladat, de az egészségünk sokat ér. S minél többen keresnek igazi tejet, annál több gazdálkodónak éri meg tehenet tartani. Végezetül, mindenképpen javasoljuk a Demokrata olvasóinak az alábbi kísérlet elvégzését: az otthoni hűtőszekrényben tárolt tejből (ha többféle van otthon, mindegyikből) öntsön egy üvegpohárba és három napig altassa. Utána vizsgálja meg alaposan, szagolja meg, s ha van mersze, óvatosan meg is kóstolhatja. Mindent érteni fog. R. Papp Ágnes