Télen a turistaúton

Évi 40-50 millió látogatási alkalommal számolva a természetjárás az ország legfontosabb belföldi turisztikai attrakciói közé tartozik. A pandémia idején a túrázás olyan fontos egészségvédő tevékenységgé vált, mint soha azelőtt. A Covid-lezárások alatt a kirándulóhelyeken jelentősen megnőtt a túrázók, sétálók száma. A karantén feloldása után ugyan némiképp csökkent a bezártság gerjesztette forgalom, de a lendület mégsem szakadt meg. A természet iránt érdeklődök száma napjainkban magasabb, mint 2020 előtt volt, vagyis sokan rákaptak a túrázás ízére.

A vadregényes Remete-szurdok

Kényelmes délelőtti sétára indulunk a Budai-hegységbe a fokozottan védett természeti területként nyilvántartott Remete-szurdok tanösvényre, amelyen az Országos Kéktúra kék sáv jelzésű útvonala is átvezet. A szurdokvölgy keleti bejárata a főváros határában, a II. kerületi Máriaremetén, a nyugati az agglomerációhoz tartozó Remeteszőlősön nyílik. A tanösvényt ezúttal az utóbbi felől közelítjük meg.

Mielőtt a hófödte erdei útra lépnénk, pár percet elidőzünk a bodzaligeti Örkény István-emlékparknál. A könyvmegálló polcairól leemelhetünk, de akár magunkkal is vihetünk egy-egy kötetet, ha cserébe másikat hozunk helyette. A könyvbutik közelében lévő mesélő telefonfülke kagylójából Örkény-egypercesek kelnek életre ismert színművészeink tolmácsolásában.

Ezzel az útravalóval indulunk el a csípős decemberi hidegben a Remete-szurdok erdei csapásán, amely könnyű megközelíthetőségének és kényelmes, mintegy félórás sétaútjának köszönhetően a téli hónapokban is népszerű kirándulóhely. A civilizációs zajból a háborítatlan pagonyba vezető ösvényig szinte csak pár lépést kell megtennünk, hogy tisztán halljuk a hársfák között csordogáló Ördög-árok patak csobogását, miközben a meredek sziklafalak szegélyezte gyalogúton ballagunk. Hirtelen megpillantjuk a Remete-barlang feketén tátongó nyílását a patakmeder feletti hegyoldalban. A szabadon látogatható sziklaüreg a nevét arról a remetéről kapta, aki a pálos rend 1782. évi feloszlatását követően itt lelt örök menedékre. A sziklaüregben talált régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy a völgyszoros barlangjaira elődeink biztonságos szállás-, rejtek-, sőt áldozati helyként tekintettek, de mészkőfalaik között még pénzhamisító műhely is üzemelt. A barlangot elhagyva védett növények sokasága között folytatjuk utunkat a szurdok máriaremetei bejáratához, ahonnan csak néhány buszmegállónyira van a hűvösvölgyi civilizáció…

Farkas Péter, a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) kommunikációs és informatikai igazgatójától megtudjuk, hogy a téli túrázás friss hóeséskor a legnépszerűbb. Ilyenkor tömegek jelennek meg a legkedveltebb kirándulóhelyeken, például Kékestetőn vagy Galyatető környékén, amelyek az ország legszebb hegyi panorámáját kínáló településrészei. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni azt is, hogy bár a hóborította téli táj látványa lenyűgöző, a túrázás ilyenkor balesetveszélyes is lehet, hiszen a fagypont alatt képződő csapadék súlya miatt könnyen letörhetnek a havas faágak, a még nem fagyott, nedves talajból pedig akár gyökerestül is kifordulhatnak a fák.

– Célszerű figyelemmel kísérni az illetékes erdőgazdaságok aktuális figyelmeztetéseit. Ugyanilyen fontos a megfelelő felszerelés kiválasztása is, ami elsősorban a réteges öltözködést és a biztonságos túracipőt jelenti. A hegyi mentők évről évre beszámolnak olyan felelőtlen próbálkozásokról, mint amilyen tavaly télen történt, amikor valaki tornacipőben akart felmászni a Börzsöny legmagasabb csúcsára, a Csóványosra. A természetjárást igyekezzünk megfontoltan megtervezni, különös tekintettel a korai sötétedésre és arra, hogy mennyire távolodunk el a lakott területtől, illetve az autónktól. A nehezebb téli túrákat a tapasztaltabb természetjáróknak ajánljuk.

Húszezer kilométer turistaút

Az egészséges, szabad levegőn űzhető természetjárás napjainkra valamennyi társadalmi réteg kedvelt időtöltésévé vált, ám ez nem volt mindig így. Egy évszázaddal ezelőtt leginkább az arisztokrácia és a polgári értelmiség számított a túrázás zászlóvivőjének. Amint Stramszky Judit, az MTSZ szakmai igazgatója elmondja, a XIX. század utolsó harmadában a szervezett természetjárás fontos inkubátorai a líceumok és oktatási intézmények voltak. A Szepesség elit iskolájának, a nagy múltú Késmárki Líceumnak például oroszlánrésze volt a Magas-Tátra feltérképezésében csakúgy, mint az 1873-ban Tátrafüreden alapított első magyarországi turistaegyesületnek, a Magyarországi Kárpát Egyletnek. Ők kezdték el kiépíteni a Magas-Tátra infrastruktúráját, az első turistautakat és turistaházakat, amelyek nagy része még ma is felfedezhető Szlovákiában.

A trianoni békediktátum előtt ugyanis Felvidék, illetve Erdély túraterepei iránt nagyobb volt az érdeklődés, a mostani Magyarország területének nagy részét csak később, 1920 után kezdték el felfedezni a túrázók, amikor a súlyos területvesztések után arra kényszerültek, hogy az itthoni középhegységeket is bejárhatóvá tegyék.

A kezdetekkor még nem voltak a mai értelemben kiépített, jelzéssel ellátott turistautak; aki fel akart mászni a Kékesre, nem Mátrafüredről tudott indulni, mint napjainkban, hanem a hat kilométerre levő Gyöngyösről. A természetjárók dolgát nagyban megkönnyítő túrakalauzokat, térképeket is csak később kezdték el kiadni.

– A számos kiegészítő jelzést tartalmazó magyar turistajelzés-rendszer voltaképpen hungarikum, hiszen ilyen összetett, informatív struktúra más országokban nem áll rendelkezésre. Lényegében ma is a 30-as években kidolgozott egységes szisztémát használjuk, olyannyira, hogy az MTSZ éppen két éve segített megújítani a turistajelzések hivatalos szabványát, amely azonosítja és hálózatba kapcsolja a turistautakat. A nyilvántartás szerint hazánkban körülbelül 17000 kilométer hosszú a szabványos jelzésű turistautak hálózata, főként a középhegységi területeinken, de még ezenfelül is vannak egyéb túraútvonalak, amelyek jelzését a szabványtól eltérő logikával dolgozták ki. Idetartoznak például a zarándokutak. Ezekkel együtt körülbelül húszezer kilométer feletti a hazai jelzett utak kiterjedése, ami az ország méretét tekintve igen jelentős szám.

A hazai turista- és tematikus utakról a digitális alaptérképként is használható Termeszetjaro.hu weboldalon tájékozódhatunk.

A turistautak védettségéért

Az elmúlt évtizedben a szövetség koordinálásával a tagszervezetek 12,5 ezer kilométer szabványos jelzéssel ellátott turistautat hoztak rendbe. Konzorciumi vezetésével pedig több mint hatmilliárd forint uniós támogatásból kilátók, turistaházak, kiránduló- és látogatóközpontok, négy évszakos pihenőhelyek, parkolók, erdei tornapályák és játszóterek, kerékpártárolók, esőbeállók, tűzrakó helyek, erdei asztalok és padok, valamint hidak létesültek vagy újultak meg. Ezzel párhuzamosan az Országos Kékkör mentén több mint tízezer információs és útirányjelző táblát helyeztek ki.

Az MTSZ szakemberei fontos előrelépésnek tartják azt is, hogy a jubileumi ünnepségen az Agrárminisztérium és a MTSZ együttműködési megállapodást írt alá, amelynek értelmében az állami erdőgazdaságok vállalják, hogy a területükön vezető, szabványosan jelzett turistautak létesítése, megszüntetése vagy módosítása előtt mindig egyeztetnek a szakmai szervezettel. Az együttműködés azért is kulcsfontosságú, mert az említett turistautak több mint 40 százaléka állami erdőterületen halad át.

– Az egyezmény értelmében a jövőben az MTSZ tudta nélkül, ad hoc nem jöhetnek létre vagy szűnhetnek meg az állami erdészetek területén turistautak, ami egyébként veszélyeztetné is a biztonságos tájékozódást – fejti ki Stramszky Judit. – Az együttműködésre vonatkozó megállapodás fontos lépcsőfok, de nem váltja ki teljesen a turistautak jogi szabályozásának hiányosságait. Azoknak a területeknek, amelyeken a turistautak átvezetnek, rendkívül változatos a tulajdonosi szerkezetük. Az állami erdészetek mellett a gazdasági társaságok, önkormányzatok és magánszemélyek is megjelennek a birtokosok között. Ezzel a rengeteg szereplővel is szeretnénk megállapodásra jutni egy egységes protokoll érdekében, ami voltaképpen sziszifuszi munka, miközben senki nem vitatja, hogy a turistautak kiemelkedő nemzeti értéket képviselnek.

Amint Farkas Péter hozzáfűzi, számos tanulmány bizonyítja, hogy a természetben mozgással töltött időnek komoly egészségmegőrző szerepe van. Egyes háziorvosok ma már hazánkban is egyenesen receptre írják fel a természetjárást. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy Magyarország legszebb tájainak aktív felfedezése a belföldi idegenforgalmat is felpörgeti, ráadásul mindenki számára adott a lehetőség.