Padlóra küldte a baloldali pártokat a vasárnapi európai parlamenti választás: a Jobbik és a Momentum egyetlen képviselői helyet sem szerzett, az MSZP, amely 2019-ben a Párbeszéddel együtt jutott egy mandátumhoz, idén, a Demokratikus Koalícióval szövetségben – amely legutóbb két helyet szerzett – mindössze két képviselői helyet kapott, azt is a DK emberei töltik be. Azaz a DK–MSZP–Párbeszéd szövetség együttvéve egy helyet elveszített az EP-választáson.

Hirdetés

A szavazati arányokat tekintve az látszik, hogy a DK–MSZP–Párbeszéd szövetség idén együtt mindössze valamivel több mint 336 ezer voksot kapott, míg 2019-ben a DK 557 ezer, az MSZP–Párbeszéd együttműködést pedig 229 551-en támogatták. Vagyis a három pártra együtt öt éve több mint 786 600-an szavaztak, ezzel szemben idén ennek kevesebb mint felét kapták.

A Momentum brüsszeli aknamunkája sem hozott sokat a konyhára, a liberális párt, dacára a nagy magabiztosságnak, nagyot bukott, szám szerint közel 178 ezer voksot. A Jobbik népszerűsége is tovább zuhan, a párt, amely 2009-ben és 2014-ben nemzeti radikális mozgalomként három képviselőt adott az EP-nek, 2019-ben már csak egy, most pedig egyetlen mandátumot sem szerzett. 

A Jobbikra most vasárnap közel 175 ezerrel kevesebben szavaztak, pedig a választási részvétel rekordot döntött.

Korábban írtuk

Menekülnek a felelősök

A történelmi bukásnak már vannak személyi következményei: Donáth Anna, a Momentum elnöke lemondott, őt követte a teljes elnökség. Dobrev Klára feloszlatta az árnyékkormányt, Tordai Bence pedig kilépett a Párbeszédből, igaz, a parlamenti frakciót nem hagyja el, ami érthető, ha azt nézzük, Tordai fizetése jelenleg 3,5 millió forint bruttó, független képviselőként „mindössze” kétmillió forint lenne. 

Kilépését egyébként azzal indokolta az ATV-ben, hogy Magyar Péter felbukkanása után nem sokkal a Demokratikus Koalíció ajánlatot küldött a Párbeszédnek, ami számára elfogadhatatlan volt. Az ominózus ajánlat után pár nappal jelentette be egyébként Dobrev Klára és Kunhalmi Ágnes (MSZP), hogy a három baloldali párt közösen indul az EP-választáson.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke nem mondott le, noha korábban többször is ígéretet tett arra, ha pártja nem jut ki az EP-be, ő távozik elnöki tisztségéről. Először tavaly márciusban beszélt erről, de fél évvel ezelőtt megismételte saját szavait. 

Egy kudarcért az elnök felel, és úgy felel, hogy benyújtja a lemondását. Ez fog történni

– szögezte le ősszel Gyöngyösi. A mostani kudarc után viszont azzal magyarázta maradását, hogy „megváltoztak a körülmények, olyan folyamatok indultak be, amelyekkel nem lehetett számolni”. A Jobbik június végén tisztújítást tart, Gyöngyösi szerint „a párt akkor el fogja dönteni, hogy kellek-e, vagy nem”. Sajtóhírek szerint a pártelnöknek több riválisa is lesz az elnöki posztért vívott küzdelemben. 

A DK ígéretei köddé váltak

Ha megnézzük az EP-választás eredményét, tisztán látszik, hogy a régi összefogás pártjai egyértelmű vesztesei a mostani választásnak, mind az EP-t illetően, mind az önkormányzati voksolásnak – mondta a magyar Nemzetnek Rotyis Bálint. A Nézőpont Intézet elemzője felidézte: a 2022-es országgyűlési választás után a DK úgy fordult rá a mostani választásokra, hogy a párt lesz az az erő, amely egyesíti a baloldalt, e cél elérésének érdekében még egy Gyurcsány-párti koalíció is létrejött az MSZP-vel és a Párbeszéddel.

Idén év elején még arról beszéltünk, ha a DK sikerként akarja elkönyvelni az EP-választásokat, akkor legalább négy, de inkább több mandátumot szereznie kell. Ehhez képest a három párt adta koalíciónak mindössze két mandátummal kell beérnie – fogalmazott az elemző.

Megítélése szerint egyértelmű a vereség, Gyurcsány Ferencen is látszott a csalódottság jele, hiszen a DK azt ígérte, hogy egyesítik a baloldali szavazókat, ami most megbukott.

Amire egyelőre tud támaszkodni a DK, hogy ők szervezetileg többé-kevésbé jelen vannak, egyelőre őket nem írhatjuk le, de az MSZP-nél és a Párbeszédnél felmerül a kérdés: van-e még ennek a két pártnak létjogosultsága – emelte ki.

Az eltűnés szélén a Jobbik és a Momentum

Ami a Momentumot illeti – mint fogalmazott – 2019-ben meglepetésként szereztek két mandátumot, míg most vasárnap mindössze 3,7 százalékot értek el.

Ráadásul a fővárosi önkormányzatba sem kerültek be, dacára annak, hogy ők főként Budapesten voltak népszerűek – mutatott rá Rotyis Bálint. Sőt úgy vélte, a Momentum jövője is kérdéses.

Noha még az Országgyűlésben jelen vannak, van felszólalási lehetőségük, látható, hogy káosz és kétségbeesés van a párt háza táján.

A Jobbik is szintén rendre rosszabbul szerepel a választásokon. Vona Gábor 2018-ban még az egyik legerősebb ellenzéki párttá tette a Jobbikot, most pedig árnyéka önmagának – vélekedett az elemző, jelezve, a káosz a pártnál már régóta jelen van, az elmúlt években egymást váltották a pártelnökök, így az ő jövőjük is kérdéses.

A Jobbikra és a Momentumra is jellemző, hogy a Tisza Párt képes volt tőlük szavazókat átcsábítani (nyilván a baloldali koalícióból is), ám a legnagyobb veszteség a Jobbiké és a Momentumé.

Rotyis Bálint szerint az LMP mindig kis párt volt, mentsváruk, hogy Vitézy Dáviddal meg tudnak maradni, ám kérdéses a létjogosultságuk. – Náluk sem látszik, hogy lenne egy olyan potens vezető, aki képes volna fordulatot bemutatni a következő két évben – tette hozzá.

A pártok felelősségvállalásáról az elemző azt mondta: nem egy ördögtől való dolog az, hogy egy választás után egy párt újragombolja a kabátot, ugyanakkor nem mindegy, hogy ki fogja majd ezeket a pártokat vezetni, van-e friss erő. 

A Jobbiknál és a Momentumnál nem várható, hogy egy új erő kap majd szárnyra, mindkét párt több elnököt is elfogyasztott az elmúlt években. A Momentumnál pont Donáth Anna volt az, akit úgy harangoztak be, mint az új lendületet, a Jobbiknál pedig már régóta nem is beszélhetünk lendületről, így aki tud, szép lassan menekül ezekből a pártokból, és aki politikai karrierre vágyik, nem hozzájuk fog csatlakozni – fogalmazott a Nézőpont Intézet elemzője.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.