Csath Magdolna: Le kell győzni a kishitűséget

Ha csökkentjük a járulékokat és növeljük a béreket, akkor nő az életszínvonal. Ha nő az életszínvonal, akkor itthon maradnak a szakembereink és nő a piac is. Ha pedig nő a piac, akkor a hazai vállalkozások megerősödhetnek. Mindennek alapja lehet egy olyan gazdaságpolitika, amelyet Orbán Viktor felvázolt. De ne feledkezzünk meg még egy fontos, talán a legfontosabb gondolatáról: arról, hogy Magyarországon a magyaroknak kell előnyt élvezniük – mondta dr. Csath Magdolna közgazdász.

– Orbán Viktor több javaslatot tett az utóbbi időben, a társadalombiztosítási járulék csökkentésétől a bérek felzárkóztatásáig, melyekre a balliberális oldal azt mondta, nem teljesíthetők. Ön szerint?

– Egy ilyen évértékelő beszéd nem arra való, hogy az ember kidolgozott gazdasági programot ismertessen, ezért nem is lehetett elvárni Orbán Viktortól, hogy pontosan elmondja, miként valósítaná meg az elképzeléseit. Így nem is értettem a kormánypártok bírálatait, hiszen anélkül kritizálták a Fidesz elnökét, hogy tudnák, milyen program van a felvetések mögött. Másrészt pedig a magam részéről semmi olyat nem hallottam, ami teljesíthetetlen lenne. Néhány pont kapcsán magam is kíváncsi vagyok a megoldás módjára, de nem kételkedem abban, hogy részletesen kidolgozott gazdasági programja van a Fidesznek. Egyébként pedig a beszédben nem is a részletek voltak az igazán érdekesek, hanem az egész évértékelés hangulata. Orbán Viktor gondolatainak összességében ugyanis nagyon pozitív kicsengésük volt, s erre nagy szükség van. Le kell győzni az emberek kishitűségét, tudatosítani kell bennük, hogy az ország sikere rajtuk is, sőt elsősorban rajtuk múlik. Orbán Viktor nem azt mondta, hogy „én elindulok, aztán majd gyertek utánam”, hanem azt üzente, hogy „gyertek velem, csináljuk együtt”. És ez az igazán fontos.

– Azért nézzük a beszédet részleteiben is. Fontos pont volt a tb-járulék csökkentése, ami új munkahelyek létrejöttét is magával hozná.

– Magyarországon ma az emberek számára az egyik legfontosabb kérdés, hogy lehet-e dolgozni vagy sem. Nagyon sok oka van annak, hogy nálunk ilyen nagy a munkanélküliség. Említhetném az unióhoz való rossz csatlakozást, vagy éppen a mezőgazdaság helyzetét. Ez utóbbi kapcsán érdemes felfigyelni arra, hogy az EU adatai szerint 2004 harmadik negyedéve és 2005 harmadik negyedéve között a magyar mezőgazdaság teljesítménye 9,9 százalékkal zuhant. Ezzel Magyarország a 25 tagország közül az utolsó helyen áll. És erre nem lehet azt mondani, hogy mindez a régió sajátosságai vagy a gazdák miatt van, hiszen a szomszédos Szlovákiában ugyanebben az időszakban 3,3 százalékkal nőtt a mezőgazdasági teljesítmény. A problémák legfőbb oka pedig a rossz kormányzati politika. De visszatérve a járulékcsökkentésre: a munkabéreket terhelő járulékok az Európai Unióban hazánkban a legmagasabbak. Innentől kezdve miről beszélünk? Miért baj az, ha a Fidesz csökkenteni akarja a járulékokat? Kóka János vagy Gyurcsány Ferenc olyan szívesen hivatkozik mindig az unióra. Most miért nem teszik?

– Tehát van alapja a Fidesz javaslatának?

– Van. Hiszen a magas járulékterhek miatt a vállalkozók jó része nem jelenti be a dolgozóit, legfeljebb csak minimálbéren, s emiatt sokan kénytelenek kényszervállalkozók lenni. Ha csökkennek a terhek, akkor viszont minden bizonnyal a cégek is könnyebben alkalmazzák rendes béren a dolgozókat, sok kényszervállalkozás megszűnhet és így nőhet a költségvetés bevétele.

– És új munkahelyek jöhetnek létre?

– Minden bizonnyal ezt is magával hozhatná a járulékcsökkentés. Ahhoz azonban, hogy jelentősen megnőjön a munkahelyek száma, az kell, hogy a kis- és közepes vállalkozások növelni tudják a piacukat. Hol tudják növelni? Elsősorban Magyarországon. Viszont ahhoz, hogy nőjön a piac, az kell, hogy nőjön az életszínvonal is.

– Nagy legyen a jólét, dübörögjön a gazdaság…

– Én nem tudom, hogy Gyurcsány Ferenc milyen életszínvonal-növekedésről beszélt évértékelőjében, hiszen az uniós statisztikák szerint 2004-ben csökkent a bérek vásárlóértéke. Sajnos a reálbérek alakulásával kapcsolatban a tavalyi adatokat még nem ismerem, de tartok tőle, hogy akkor sem volt sokkal jobb a helyzet. Mi tehát a megoldás? Növelni kell a béreket. Ezzel pedig teljes lesz az a kör, amiről Orbán Viktor is beszélt. Ha csökkentjük a járulékokat és növeljük a béreket, akkor nő az életszínvonal. Ha nő az életszínvonal, akkor itthon maradnak a szakembereink és nő a piac is. Ha pedig nő a piac, akkor a hazai kis- és közepes vállalkozások megerősödhetnek. Mindennek pedig alapja lehet egy olyan gazdaságpolitika, amelyet Orbán Viktor felvázolt. De ne feledkezzünk meg még egy fontos, sőt talán a legfontosabb gondolatáról: arról, hogy Magyarországon a magyaroknak kell előnyt élvezniük.

– Hock Zoltán, az MDF alelnöke azt mondta, Orbán Viktor új baloldali programot fogalmazott meg évértékelőjében. Mit gondol erről?

– Ez volt az a vélemény, amely a leginkább megdöbbentett. Az MDF annak idején keresztény, konzervatív pártként határozta meg magát, s ha még ma is annak tartja magát, akkor politikusainak tudniuk kellene: a szolidaritás, amelyről Orbán Viktor beszélt, nem szocialista vagy baloldali fogalom, hanem keresztény érték.

– Egy cikluson belül reálisan mit lehet megvalósítani abból, amit a Fidesz elnöke felvázolt?

– Nagyon fontos, hogy Orbán Viktor ne hagyja magát eltéríteni, s következetesen vigye végig, amit eltervezett. A volt miniszterelnök jól látta meg, hogy fel kell szabadítani az emberekben rejlő energiákat is, ezért remélem, a Fidesz – továbbmenve az eddigi úton – még inkább nyit a választók felé. Az embereknek elegük van, változást akarnak. Ha a Fidesz összefog velük, ha sikerül legyőzni a kishitűséget, és ha Magyarországon tényleg a magyarok lesznek a legfontosabbak, akkor négy év alatt is csodákat lehet tenni.

Bándy Péter