Teljesül egy álom
Karácsony Gergely főpolgármesterré választásával veszélybe került a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság megrendezése, ám végül a két érintett kerület és a Fővárosi Közgyűlés is megszavazta. Karácsony Gergely és az ellenzéki városvezetők azt a látszatot akarják kelteni, hogy ők diktálnak a kormánynak, miközben egyre nyilvánvalóbb: csak a látványpolitizáláshoz értenek.
A 2023-as atlétikai világbajnokság rendezését még tavaly ősszel nyerte el Budapest, az idei önkormányzati választások azonban veszélybe sodorták annak lehetőségét, hogy hazánk adjon otthont a harmadik legnézettebb világversenynek. A vébé lebonyolításához szükséges egy megfelelő befogadószámú és infrastruktúrájú atlétikai stadion, csakhogy Karácsony Gergely főpolgármester-jelölti kampányának egyik jelszava a stadionstop volt. Bejelentette, ha ő lesz Budapest új vezetője, addig nem épül újabb stadion, amíg nincs minden kerületben CT-készülék. Orbán Viktor miniszterelnök az önkormányzati választások után közölte, a kormány nem hajt végre olyan fejlesztést, amelyet a kerületek és Budapest vezetése nem támogat, így a labda az új fővárosi testület térfelén pattogott. Bár Karácsony Gergely főpolgármesterként a kispesti stadion ügyében már visszakozott, az atlétikai stadion esetében halogatta a döntést.
A kerületek döntöttek
Az atlétikai világbajnoksággal kapcsolatos fejlesztések két kerület egyes lepusztult részeit érintik: Csepelét és Ferencvárosét. A csepeli képviselő-testület november 18-án döntötte el, hogy támogatja az atlétikai világbajnokság megrendezését, ami közpark- és közlekedési fejlesztésekkel jár együtt a kerületben. Az erről szóló határozatot a csepeli képviselő-testület 11 igen, öt nem és egy tartózkodással fogadta el. Az előterjesztést még ellenzéki képviselők is támogatták. A Fidesz–KDNP, a Jobbik és a Bucka Szövetség Egyesület igennel, az MSZP és a DK öt képviselője nemmel szavazott, a Momentumé pedig tartózkodott. A múlt héten a beruházásban érintett másik kerület is zöld utat adott az atlétikai világbajnokságnak. Az ellenzéki többségű ferencvárosi képviselő-testület ugyanis elfogadta azt az előterjesztést, amely a kerület feltételeit támogató kormányhatározattól teszi függővé a világesemény megrendezését. A javaslat szerint Ferencvárosnak nem stadionra, hanem egy óriási szabadidős sportparkra és közösségi rendezvényközpontra van szüksége. A határozat megemlíti a rozsdaövezetek helyzetének rendezését, az Országos Széchényi Könyvtár Ferencvárosba való költöztetését, valamint a Ráckevei–Soroksári-Duna-ág vízminőségének javítását is.
Hátravolt még a Fővárosi Közgyűlés döntése, azonban Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter – megelőzve a főváros döntését – bejelentette, a két kerületi önkormányzat határozatával eldőlt, hogy az atlétikai világbajnokság megrendezhető Budapesten, és a kormány javaslatnak tekinti a feltételeket, amelyeket a ferencvárosi képviselő-testület megfogalmazott. Gulyás Gergely hozzátette, a kormány várja a Fővárosi Közgyűlés állásfoglalását, és áttekintik az ajánlatokat.
Karácsony Gergely és Baranyi Krisztina a Fővárosi Közgyűlés előtti közös sajtótájékoztatójukon mondták el, milyen feltételeket szabnak a kormánynak. Első számú követelésük, hogy a következő öt évben a kormány 50 milliárd forintot költsön a budapesti járóbeteg- és szakellátásra. Szeretnék, ha a stadion megépítésével együtt megkezdődne a zöldfelületek növelése, a csepeli nagyerdőprogram beindítása. Azt akarják továbbá, hogy a létesítmény ne csak az élsportot szolgálja, hanem egyéb rendezvények előtt is nyitott legyen. A támogatás feltételéül szabták még, hogy minden szerződés legyen nyilvános, és a kormány tartsa fenn korábbi elkötelezettségét a nagy fővárosi közlekedési célú beruházások mellett. A Fővárosi Közgyűlésben tárgyalt előterjesztés is ezeket tartalmazta, amelyet a képviselők egyhangúlag megszavaztak.
Komplex fejlesztés
A vébé helyszíne jelenleg lakatlan, mindenkitől elzárt Duna-parti terület, omladozó épületekkel és szeméttel, amelyet egyfajta második Margitszigetként építenének teljesen újjá. A stadion felső karéját a vb után elbontják, ezzel egy városi gyűrű jön létre mintegy száz fával, szabadtéri sporteszközökkel, futópályával, bisztrókkal és kávézókkal. Megépülne egy minden igényt kielégítő létesítmény, amelyben a hazai és a világversenyekre készülő atlétáink megfelelő körülmények között tudnának edzeni.
Megkérdeztük Borbély Lénárdot, Csepel polgármesterét, hogyan profitálna a kerület a világbajnoksághoz kapcsolódó fejlesztésekből, beruházásokból. Borbély Lénárd elmondta, a budapesti atlétikai központ és közpark nemcsak egy sportcélú beruházás, hanem Csepel számára komoly város- és infrastruktúra-fejlesztést is jelent.
– A beruházás keretében hetvenhét hektárnyi közpark jönne létre, négyezer fával gazdagodna a terület, három gyalogos-kerékpáros híd, egy új diákváros épülne meg, megvalósulna a Kis-Duna rekultivációja és mederkotrása, valamint a projekt felgyorsítaná a csepeli HÉV fejlesztését is – sorolta mindazt az előrelépést, amelyekkel szerinte Csepel a főváros szerves részévé válhatna. Hozzátette, a beruházás a fővárosnak is jó, mert a csarnokkal és a hozzá kapcsolódó építkezésekkel az elmúlt hetven év legnagyobb egységes városfejlesztési programja valósulhat meg Budapesten. Megkérdeztük véleményét Erdősi Évának, az ellenzék polgármesterjelöltjének felvetéséről, aki azt kifogásolta, hogy az önkormányzat a választások előtt egy hónappal a csepeli területeket térítésmentesen átadta az államnak „anélkül, hogy bármit kért volna a csepeli lakosoknak”.
Borbély Lénárd szerint az ingatlanok átadása a fenti projekt megvalósításához kellett.
– Egyrészt közterületekről van szó, amelyekről törvény írja elő, hogy az államnak ingyen átadhatók. A beruházás másrészt olyan területeket is érint, amelyek nem közterületek. Ezekért pénzt kap Csepel, nem is keveset, több mint kétmilliárd forintot, valamint csere révén az államtól három Kis-Duna-parti ingatlan is az önkormányzat tulajdonába kerül – hívta fel a figyelmet a fontos részletekre. Hozzátette, más területek is érintettek, mint az a 2010 előtti MSZP-s csepeli vezetés által – azóta tönkrement – külföldi befektetőnek eladott rész, amely újra magyar köztulajdonba kerül.
Akik megfúrnák a vb-t
A Fővárosi Közgyűlés ülésén megmutatkozott néhány balliberális képviselő igazi arca. Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes a városháza előtti demonstrációval kapcsolatban gúnyosan megjegyezte, azoknak kell majd elszámolniuk a lelkiismeretükkel, akik gyerekeket használnak fel a céljaikhoz. A DK-s politikusnak az szúrta a szemét, hogy a közgyűlés ideje alatt fiatal atléták demonstráltak a budapesti városháza előtt az atlétikai világbajnokság megrendezése mellett. Soproni Tamás, a VI. kerület polgármestere pedig jelezte, ha nem születik meg a feltételeket támogató kormányhatározat december 31-ig, akkor a Momentum Hadházy Ákossal közösen aláírásgyűjtésbe kezd, hogy legyen népszavazás a stadionról.
A hírhedt Momentum politikusában feléledt a Nolimpia-kampány emléke, amikor is pártja sikeresen fúrta meg a budapesti olimpiát. Ki kell ábrándítanunk Soproni Tamást: az atlétikai világbajnokságot már nem tudják népszavazással megakadályozni. Nemcsak azért, mert a hazai sportélet jeles személyiségei szinte egy emberként állnak ki mellette, hanem azért sem, mert a vb rendezési jogát már megkaptuk a Nemzetközi Atlétikai Szövetségtől, míg az olimpiával kapcsolatos népszavazást még a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése előtt harcolták ki.
Baranyi Krisztina a Fővárosi Közgyűlés másnapján elégedetten nyilatkozott arról, hogy a kormány határozatba foglalta a IX. kerület feltételeit. Karácsony Gergely pedig úgy reagált, „van szándék a kormányban a megegyezésre”. Fürjes Balázs kormánybiztos, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár közölte, a kormány elfogadja és teljesíti a főváros kérését. Még december közepe előtt összehívják a közös fejlesztési testület, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa ülését, és ott a fővárossal közösen megtárgyalják a fővárosi javaslatokat. Ezek egybeesnek a kormányzati szándékokkal, hiszen például a kormány által elfogadott Egészséges Budapest program a 2020-as központi költségvetés elemeként 42 milliárd forintot irányoz elő a fővárosi egészségügyi fejlesztésekre. A budapesti atlétikai vb elől tehát minden akadály elhárult, és részben teljesülhet az az álom, amit a Nolimpiával elvettek.
Karácsony Gergely és az ellenzéki városvezetők azt a látszatot akarják kelteni, hogy ők diktálnak a kormánynak, miközben egyre nyilvánvalóbb, hogy csak a látványpolitizáláshoz értenek. Az új budapesti városvezetéstől eddig csak a klímavészhelyzet kihirdetésére futotta, amely ugyanúgy üres lózung, mint a stadionstop.
Leszavazták a szuperkórházat
A Fővárosi Közgyűlésben a Fidesz-frakció módosító javaslatában azt indítványozta, hogy a főváros is költsön el 50 milliárdot az egészségügyre, illetve támogassák a Dél-budai Centrumkórház megépülését. A közgyűlés nem támogatta a javaslatot. Korábban Karsay Ferenc, Budafok-Tétény polgármestere közleményben jelezte, a XXII. kerület szívesen befogadná a szuperkórházat. A közleményben Karsay úgy fogalmazott, László Imre, Újbuda polgármestere politikai érdekből blokkolja a beruházást.
Megkérdeztük erről Karsay Ferencet. Lapunknak úgy vélekedett, László Imre a kerülete érdekében próbál jobb pozíciókat kialkudni az új fővárosi vezetés támogatásával.
– Elképzelhető, hogy László Imre a fővárosi vezetésnek sem tetsző projekt blokkolásával arra apellál, hogy jobb feltételeket tud kiharcolni a kerületének, ami nem feltétlenül elítélendő. Nem feltételezem, de nem is zárom ki, hogy a fejlesztések akadályozásával már a 2022-es választásokat vette célkeresztbe az ellenzék. Ha ugyanis nem támogatják a kormány fejlesztési elképzeléseit, sőt gátolják őket, az emberek körében egyre inkább eluralkodhat az elégedetlenség, mert az egészségügyi fejlesztések nehézkesen haladnak a fővárosi kórházakban – magyarázta.
Mint ismeretes, László Imre korábban a Szent Imre-kórház főigazgatója volt, így Karsay Ferenc szerint logikus magyarázatnak tűnt, hogy az újbudai szuperkórház helyett ő inkább egykori munkahelye centrumintézménnyé való fejlesztését támogatná.
– A Szent Imre Egyetemi Oktatókórház fejlesztése jelenleg is zajlik, de köztudott, hogy területileg alkalmatlan szuperkórháznak, hiszen ott nincs baleseti sebészeti ellátás és onkológia, illetve elegendő hely helikopterleszállónak. A legközelebbi szóba jöhető intézmény e tekintetben a szintén korszerűsítés előtt álló Szent János Kórház, amely viszont Budafok-Tétény, valamint az agglomeráció lakosságának a távolság miatt nem jó megoldás.
Kérdésünkre, hogy mit jelentene Budafok-Téténynek és a térségnek a szuperkórház, Karsay Ferenc azt válaszolta, olyan magas színvonalú fekvőbeteg-ellátást nyújtana az ott élőknek és a térség lakosságának, amilyenhez most nem vagy csak részben juthatnak hozzá. A lakosoktól pedig szinte csak pozitív visszajelzés érkezett javaslatára.
