Minden templom menedék. Még a bűnösök is oltalmat kaptak Isten házában szent királyaink törvénykezése szerint, hát még az igaz emberek! Aki templomot épít, voltaképpen égi antennákat alkot, melyek által foghatóvá válik az üzenet. Nem véletlen, hogy Szent István királyunk egyik legfontosabb rendelkezése volt, hogy minden tíz falu építsen egy templomot. Ezzel olyan életrend megalkotásába fogott, amely ezer esztendőn át mégoly nagy áldozatok árán is megtartotta a magyarságot.

Jogfolytonosságunk kisiklatása miatt a magyar trón ma betöltetlen, így az egyes közösségek vezetőinek maguknak kell cselekvésre szánni magukat. A magára hagyott nemzet szerencsére bővelkedik olyan küldetéses emberekben, akik méltók és hivatottak az építésre a rombolás korában. Verőcének és Magyarföldnek ilyen elöljárója van.

Verőcei időszámítás

A tüneményes települést már a kelták és a rómaiak idejében is lakták, neve vélhetően palóc kifejezés, kaput jelent, hiszen Verőce a Dunakanyar bejáratának is tekinthető. Az emlékezet szerint királyaink is kedvelték, itt állt Nagy Lajos nyári pihenőhelye, Mátyás pedig tölgyfát ültetett, mely még ma is él.

E történelmi levegőjű település élén 1998 óta olyan férfiú áll, kinek családja ugyancsak kitörölhetetlenül beírta nevét Magyarország történetébe. Bethlen Farkas felmenői a nemzet javába tartoztak, ez pedig olyan örökség, aminek kötelező megfelelni. Hitvallása, hogy a falu napi ügyein túltekintve fontos feladata a magyarság és a kereszténység erősítése, hiszen egy település nemcsak kiadási és bevételi bizonylatokkal egyensúlyozó lakóhely, hanem lelki-szellemi élettér is.

Általában elmondható, hogy ott jó élni, ahol az ember képes megállni, kilépni a zúduló időből. Verőce ilyen hely. Saját időszámítása van, mely komótosabb, mint a városé, és mindig emlékeztet a múltra, hiszen kedves szobrok, emlékek ékesítik. Vác felől érkezve a fába faragott Csodaszarvas-legenda emlékeztet arra, kik vagyunk. A Duna partján a Hét vezér harangja hirdeti a Kárpát-medencébe visszatérő eleink dicsőségét, odébb Géza fejedelem lovasszobra áll, vele szemben honvisszafoglalás kori tarsolylemez-motívumot formázó szökőkút csobog, az állomásnál Szent Kristóf óvja az utazókat, hegynek fölfelé kaptatva pedig Keresztelő Szent János áll.

A Lósi-völgyben Katalin-puszta felé vezető országút fölötti dombra templomot álmodott Bethlen Farkas. Nem is akármilyet, hanem a Kárpát-Haza szentélyét, az erkölcsileg és lelkileg mélyre süllyedt magyarság fölemeléséért. A polgármester által irányított Julianus Barát Alapítvány (melynek fő célja az elszakított magyarság megsegítése és a mozgássérültek életének könnyítése) megvásárolta a területet, s a tavaszi napéjegyenlőségkor, március 21-én 1500 ember sereglett Verőcére, hogy felajánlja keze munkáját a nemzet javára. A dátum nemcsak csillagászati szempontból jelentős, hanem történelmileg is. 1919-ben e napon ragadta magához a hatalmat először a nemzetidegen bolsevizmus. A gyűlölet pusztítása után 90 évvel Verőcén a szeretet építeni kezdett.

A kicsiny templom alaprajza búzaszemet formáz, amit a magyarok sok helyütt még ma is életnek hívnak. Falai fehérek lesznek, a boltozattal színes üvegablaksor köti majd össze őket, melyet a honvisszafoglalás kori díszítőművészet motívumai fognak díszíteni, középpontban Emesével. A tervek Szűcs Endre és Tóth Péter építészmérnökök munkáját dicsérik.

A Kárpát-Haza temploma közadakozásból, kalákában épül Verőcén. Bethlen Farkas polgármester lapunkon keresztül is köszönetet mond mindazoknak, akik adományukkal vagy két kezükkel hozzájárultak a templomépítéshez. A nyár folyamán egyébként a Demokrata szerkesztősége is részt vett a munkában, mely erősíti a testet és a lelket egyaránt. Jelenleg a boltozat ácsmunkálatai zajlanak.

A Kárpát-Haza templomát jövőre, június 4-én, a trianoni békediktátum évfordulóján szentelik fel. Bethlen Farkas mindenkit szeretettel hív a jeles alkalomra, hogy sokan legyünk.

Magyarföldi „reangelizáció”

Az Őrség a Muravidék sajátos, kissé közfigyelmen kívül eső tájegysége. Területének legnagyobb része Zala megyéhez tartozik, egyes települések Vasban találhatók, de a mai magyar-szlovén határ túloldalára is szakított belőle a trianoni békediktátum. Vadregényes vidék ez kicsiny falvakkal, számos Árpádkori templommal, és sajnos fogyatkozó magyarsággal. Itt, a Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet területén bújik meg a büszke-dacos nevű Magyarföld. A falucskát, melyet 1231-ben említenek először levéltári források, mindössze 37 lélek lakja. 1945-ben még 140-en éltek itt, a kommunista kollektivizálás és a „kulákok” üldözése nyomán azonban sorvadásnak indult a falu, hiszen kihúzták a megélhetést az itteniek lába alól.

Sokáig úgy tűnt, Magyarföld az Őrség más településeivel együtt lassú elszáradásra ítéltetett. Ám tíz évvel ezelőtt e tájra vetődött Rátóti Zoltán színművész. Kikapcsolódni vágyó kirándulóként érkezett, de a vidék szelleme megfogta és magához láncolta. Telket vett a falucskában, rönkházat épített rá két keze munkájával, majd amikor megtudta, hogy Magyarföld a millennium tiszteletére újjáépíti a vidékre jellemző fa haranglábát, munkára jelentkezett, afféle közkatonaként.

Eredeti harangját az első világháborúban elvitték, a mostanit (melyet 1883-ban öntöttek Szombathelyen) az 1930-as években vásárolta a falu népe oly módon, hogy a szükséges pénzt a helyi pajtaszínházban szervezett színielőadások bevételéből teremtették elő.

A magyarföldiek először tamáskodva méregették a „gyüttmentet”, de amikor látták, hogy megfogja a munka végét, az idegenkedés semmivé foszlott, s ma már elismeréssel beszélnek Rátóti Zoltánról. A színész ugyanis nem csupán hétvégi pihenőhelynek tekinti Magyarföldet, hanem otthonának, noha munkája a fővároshoz köti.

A harangláb után szép lassan újjászületett a pajtaszínház, majd a községháza is, de Rátóti Zoltán, akit a falusiak 2006-ban polgármesterré választottak, ennél is nagyobbat álmodott: templomot Magyarföldnek! Hogy az álomból valóság legyen, létrejött a Magyarföld Faluért Alapítvány.

Az építkezés helyszínéül a falu temetője melletti kis fennsíkot szemelték ki. Hosszas tulajdonjogi bonyodalmak után tavaly Mújdricza Péter építész, művészeti író belevághatott a tervezésbe, s 2008. május 31-án megtörtént az alapfa-letétel, hiszen fatemplomról van szó. A munkálatok Magyarföldön is adományokból, önkéntes felajánlásokból zajlanak, illetve januárban gálaestet szerveztek a Nemzeti Színházban a templomépítők javára.

A lenyűgöző építmény augusztusban lett szerkezetkész, Szent István napján tartották a bokrétaünnepet. Az építészeti sajátosságokba maga a tervező, Mújdricza Péter avatott be minket, aki ottjártunkkor épp a helyszínen tartózkodott. Eszerint a templom arányai csillagászati jelenségekhez viszonyulnak, oly módon, hogy azok a Nap járásához igazodnak. A vízszintes boronák évszakok szerint, a függőlegesek napszakok szerint tagolják az épületet.

A templom fenyő és tölgy felhasználásával épül, a munkálatokat Rostás Árpád fafaragó, műbútorasztalos és restaurátor irányítja, aki régi receptek, illetve saját fejlesztései alapján természetes anyagokból készült kencékkel kezeli a gerendákat, megakadályozandó a rovarok, gombák, baktériumok kártételét, illetve lassítandó, meggátolandó egy esetleges tűz esetén a lángok felszökését. E kencék egyebek mellett hagymát, almát, ecetet, fokhagymát tartalmaznak és valóban hatékonyak, miként Rostás Árpád ezt egy kísérlet keretében bemutatta nekünk.

A templom betonalapja és a legalsó fagerendák közé is nagy mennyiségű nyers fokhagyma került, ez ugyanis távol tartja a kártevőket. És persze a boszorkányokat, akiknek Mújdricza Péter szerint a templom lehetőséget ad, hogy angyallá változzanak, hiszen e környezetben a rosszak is megjavulnak. Vagyis, miként találóan megfogalmazta, afféle „reangelizációs” intézmény is lesz az ökumenikus fatemplom, amit 2010 pünkösdjén szentelnek fel. Északról csepp alakú mesterséges tó öleli majd körbe, déli oldalán amfiteátrumhoz hasonlatos szertartásteret alakítanak ki. A tó mellett – Hamvas Béla nyomán – babérliget lesz, valamint őshonos gyógynövényeket nevelő kicsiny tangazdaság, az Őrségben ugyanis valamikor virágzó, sokaknak megélhetést adó gyógynövény-kultúra volt, hiszen a vidék talajtani és éghajlati adottságai ehhez kiválóak.

Verőce és Magyarföld igen messze, több mint 300 kilométerre esik egymástól, léthelyzetük, adottságaik merőben eltérőek. Mégis közös tanulsággal szolgálnak a Duna menti és az őrségi templomépítők: ahol a hitből és szeretetből fakadó összefogás építeni kezd, ott a pusztulás korában is erősödik az élet.

Ágoston Balázs

A VERŐCEI ÉS A MAGYARFÖLDI TEMPLOMÉPÍTŐK EGYARÁNT HÁLÁS SZÍVVEL FOGADNAK MINDEN SEGÍTSÉGET.

A Kárpát-Haza templomának felépítéséhez hozzá lehet járulni a Julianus Barát Alapítványon keresztül.

Számlaszám: Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet, 66000145-11073945.

Telefonszám: (06 30) 210 2010, részletes információk a világhálón: http://www.karpat-haza.hu

A magyarföldi ökumenikus templom építését a Magyarföld Faluért Alapítvány tartja kézben, számlaszámok:

Volksbank: 14100299-13552849-01000008

CIB: 10701094-44237303-51100005

Világhálón: www.magyarfold-falu.hu, e-mailcím: templomepites@gmail.com