Tények cáfolják az Amnesty állításait

2010-ben a polgári kormány stratégiája középpontjába helyezte a munkahelyteremtést és a családok megerősítését, és azóta is kiemelt feladatának tekinti, hogy segítse a nőket minden élethelyzetben, legyen szó akár a munkavállalásról, akár gyermekvállalásról, s leginkább a kettő, azaz a család és a munka összehangolásáról. Az Alaptörvény és a családvédelmi sarkalatos törvény is kimondja, hogy Magyarország biztosítja a szülők munkahelyi védelmét és az állam segíti a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetését – emlékeztetnek.  

Tíz éve minden családpolitikai intézkedés úgy született meg, hogy az semmiképpen se akadályozza a szülők munkavállalását. A Munka törvénykönyve részmunkaidős lehetőséget biztosít minden kisgyermekes szülőnek, a GYED Extra óta nem kell választani a munkabér és az ellátás között, a Munkahelyvédelmi Akcióterv járulékkedvezményeket ad a kisgyermekeseket foglalkoztató munkaadóknak, a pótszabadság és a táppénz a 2010 előtti rendszerhez képest ma már az anyának és az apának is jár és nagyszabású bölcsődefejlesztési program is segíti a dolgozó szülőket, aminek hatására mára 60 százalékkal nőtt a férőhelyek száma – emelik ki.  

Az Amnesty jelentés megállapításai és ajánlásai mindössze 40 interjún és egy 266 fős, nem reprezentatív kérdőíves teszten alapulnak. Az anyag készítői tudatosan igyekeznek szembe állítani a nőket és a férfiakat és arra tesznek javaslatot, hogy visszaálljon a már megbukott segélyezési alapú családi támogatások rendszere, ami különösen kiszolgáltatott helyzetbe hozná a gyermeket nevelő szülőket – mutatnak rá.

A tanulmány nem vesz tudomást olyan tényekről, mint hogy Magyarországon nőtt az elmúlt években legnagyobb mértékben a nők foglalkoztatása, hazánk dupla annyit költ családtámogatásokra, mint az uniós országok átlaga, a családi ellátások összege nőtt, a gyed esetében ez például meg is duplázódott és egyre nő az apák részvétele a gyermekek gondozásában (pl. gyed-en lévő apák száma ötszörösére emelkedett 2010 óta) – sorolják.  

A jelentés által sugalmazott helyzettel szemben az elmúlt évek adatai azt bizonyítják, hogy a családpolitikai intézkedéseknek hatására a kisgyermekes nők esetében is soha nem látott mértékben nőtt a foglalkoztatottság, a 25-49 éves nők foglalkoztatási rátája 77,1 százalékra nőtt 67 százalékról. A háztartásokban élő gyermekek száma alapján legnagyobb mértékben a három és több gyermeket nevelők foglalkoztatása emelkedett 51,7 százalékra, ami 40 százalékos emelkedés, míg a gyermektelenek, az egy és kétgyermekesek között 13 százalékos volt a növekedés. Mindez természetesen a kormány, édesanyákat támogató intézkedéseinek eredménye, ahogy az is, hogy a 3 év alatti gyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája 44 százalékkal emelkedett 2010 óta, a 3 és 6 év közötti gyermeket nevelőknél pedig 28 százalékkal, ami mára 75 százalékos foglalkoztatási rátát jelent, miközben 2004 és 2010 között nem volt elmozdulás az 58 százalék körüli értékről – hangsúlyozzák.  

A jelentés nem veszi figyelembe, hogy a magyarok alapvetően családpárti, de ugyanakkor a munkát tisztelő emberek, akik ugyanolyan mértékben egyetértenek azzal, hogy jó, ha két kereső van egy családban, mint azzal az állítással, hogy a családanyai szerep legalább annyit ér, mint a munkaerőpiacon dolgozni. A munka és a család becsülete ugyanúgy megjelenik a nők és a férfiak értékrendjében is, amit olyan programok is erősítenek, mint például a családbarát munkahelyek támogatása – hívják fel a figyelmet.

A már megvalósított intézkedések adatokkal alátámaszthatóan segítik a nők, édesanyák munkaerőpiaci helyzetének javulását. A komplex és célzott családpolitika erős lába lett a mai társadalomnak, mely a korábbi időszakokkal szemben valóban a választás szabadságát kínálja a nőknek biztosítva azt, hogy a munkavállalás és a gyermekvállalás ne egymást gátló, hanem egymást erősítő tényezők legyenek – zárul a közlemény.