Tények és tévhitek az oltási igazolásról

A kormány egy hónapja döntött a védettséget igazoló okmányról, amelyet azok kapnak, akiket beoltottak koronavírus ellen, illetve akik bizonyítottan felgyógyultak a betegségből. Hogy az oltási igazolás milyen jogosultságokkal jár, nagymértékben függ a jelenleg is zajló nemzeti konzultáció eredményétől. Itt arról is véleményt mondhatunk, hogy akinek van védettségi igazolványa, kapjon-e felmentést az egyes szigorító intézkedések alól. A közösségi oldalakon szélsebesen terjed az az álhír, miszerint az oltási igazolással nyújtott többletjogokkal a kormány diszkriminálja a vakcinát elutasítókat.

Nem diszkriminál

Az Európa Tanács 2361-es, oltással kapcsolatos határozata kimondja, hogy nem kaphatnak többletjogokat az oltási igazolvánnyal rendelkezők, és aki nem akarja beoltatni magát, azt nem érheti hátrányos megkülönböztetés. Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője kérdésünkre elmondta, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése konzultatív jellegű testület, amely kötelező erejű döntést kizárólag a saját tevékenységére nézve hozhat. Ebből fakadóan az oltással kapcsolatos határozat jogilag nem kényszeríthető ki tagállamai vonatkozásban. Hozzátette, mivel a határozat nem definiálja, mit jelent a többletjog, és mi minősül hátrányos megkülönböztetésnek, ezért a jogértelmezés eszközéhez kell nyúlni.

– Feltételezhető, hogy az Európa Tanács minden különbségtételt tiltani kíván, amely beoltott és be nem oltott polgárok között elképzelhető, függetlenül attól, hogy az utóbbi kategóriába tartozók egészségi vagy bármely más okból utasítják-e el az oltást. Értelmezésem szerint e határozattal ellentétes minden olyan kezdeményezés, amely privilégiumokat kapcsolna a védőoltások beadásához – mondta ifj. Lomnici Zoltán a Demokratának. Hozzátette, az uniós oltási igazolványra vonatkozó szabályrendszer kidolgozása még zajlik, a bizottság március 17-én tervezi megfogalmazni az első konkrét javaslatot.

Hasonlóan vélekedik Asbóth Márton is. A Társaság a Szabadságjogokért magánszféraprojekt vezetője lapunknak elmondta, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének döntése politikai nyilatkozat, így nincs jogi kötőereje. Felhívta a figyelmet arra, hogy a határozat nem mondja ki, hogy nem kaphatnak többletjogokat az oltási igazolvány birtokában lévők, hanem arra hívja fel az EU tagállamait, hogy biztosítsák: ne érhesse hátrányos megkülönböztetés azt, aki nem szeretné magát beoltatni. Szerinte az állásfoglalás nem vár el semmi olyat Magyarországtól, ami ne következne egyébként is az uniós és a magyar jogszabályokból.

– A koronavírus miatt mindannyiunkat sújtó szabadságjog-korlátozások az emberek közötti kontaktusok számának csökkentésével akadályozza meg, hogy a fertőzöttek közösségbe kerülve továbbadhassák a betegséget. Ebből az következik, hogy azok szabadságjogainak korlátozása, akik nem betegedhetnek meg, és nem tudják továbbadni a fertőzést, nem indokolt. Vagyis nem arról van szó, hogy a beoltottaknak többletjogaik vannak, hanem arról, hogy a még be nem oltottakra nézve a továbbiakban is indokolt érvényben tartani a korlátozásokat, míg a beoltottak lazább szabályok szerint élhetik az életüket, jó esetben akár teljes egészében is visszatérve a korlátozások előtti állapothoz. Jelenleg Magyarországon nincsenek olyan szabályok, amelyek ilyen megkülönböztetést lehetővé tennének az emberek között, ezeket a jogalkotónak kell úgy kidolgoznia, hogy a még be nem oltottakat ne hozza hátrányosabb helyzetbe, mint amiben most vannak, vagyis az alapszolgáltatásokhoz mindenkinek változatlanul hozzá kell tudnia férni – fejtette ki Asbóth Márton.

Álhírek és riogatás

Miközben az Európai Unió még javában dolgozik a közös európai digitális vakcinaútlevél szabályain, a hazai ellenzék és médiája már újabb magyar–EU konfliktust emleget és azzal riogat, hogy „keleti vakcinával fuccs lehet a magyarok külföldi nyaralásának”. A kormány a múlt héten úgy döntött, a magyar vakcinaigazolványon nem tüntetik fel, milyen típusú vakcinával oltották be tulajdonosát. Az ellenzék szerint ez fontos információ, hiszen az európai országok nagy része és az EU vezetői is csak olyan oltásokat fogadnak majd el az egységes uniós oltási igazolvány rendszerében, amely megkapta az Európai Gyógyszerügynökség engedélyét. 

Aki tehát kínai vagy orosz vakcinát kapott, nem utazhat szabadon az EU-ban, állítja például Ujhelyi István is: „A szakemberek is a fejüket fogták a módosítás megismerése után, hiszen ez nem csupán a magyar állampolgárok későbbi szabad mozgását korlátozhatja majd az Európai Unióban, de ennek alapján az sem lesz érdemben nyomon követhető, hogy ki milyen oltást kapott.” Asbóth Márton szerint azonban nincs különösebb jelentősége annak, hogy a magyar okmányon szerepel-e az oltóanyag típusa, vagy sem.

– Az egészségügyi adatok között az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben továbbra is nyilvántartják, hogy kit és milyen vakcinával oltottak be, így ha az EU-s adatbázis innen fogja az adatokat szerezni, az oltóanyag fajtájára vonatkozó információ is meglesz. A magyar oltási igazolvány egyelőre csak annak a ténynek az igazolására alkalmas, hogy az illető megkapta a vakcinát, azaz nem lehet vele utazni, és nem jogosít többletszolgáltatásokra sem. Nem tudhatjuk, hogy a későbbiekben a kormány szeretné-e bővíteni az oltási igazolás funkcióit, mint ahogy azt sem, hogy az EU-n belüli utazás megkönnyítése várható-e azelőtt, hogy az egységes vakcinaútlevelet bevezetnék – mondta a TASZ magánszféra­projekt-vezetője a Demokratának.

A magyar oltakozási hajlandóság letörésére irányul az a széles körben terjedő álhír is, amely szerint a lengyel hatóságok szemében oltatlannak minősül, aki Magyarországon orosz és kínai vakcinát kapott. (Index: „Vakcinaútlevélben nincs lengyel–magyar barátság”) 

Élen járt a félretájékoztatásban Vágó István. A DK politikusa azt írta közösségi oldalán, hogy „a kormánypropaganda nem vesz tudomást a lengyelek lépéséről, miszerint csak az EU által jóváhagyott vakcinákat ismerik el a határátlépésnél. Nem csodálom. Ennél nagyobbat még nem ütöttek a V4-en”. Ezzel szemben a valóság az, hogy a lengyel kormány hivatalos, beutazással kapcsolatos tájékoztatóoldalán ilyen információ soha nem jelent meg. Ráadásul napokkal korábban volt vezető hír, hogy Andrzej Duda lengyel elnök Hszi Csin-ping kínai elnökkel egyeztetett kínai vakcinák vásárlásáról.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón kitért a magyar vakcinaútlevelek kérdésére is. Felhívta a figyelmet a német kancellár véleményére, aki szerint a nemzetállamoknak kell kiadniuk a kártyákat, az államok pedig kölcsönösen elfogadják egymásét.

– Magyarország is ezt az álláspontot támogatja. Ha valaki nem tenné meg, viszonossági alapon Magyarország sem fogadná el az érintett országét – közölte Gulyás Gergely.

Nincs egyetértés

Sümeghi Lóránt, a Századvég Alapítvány vezető elemzője szerint az uniós immunitásigazolás orvosszakmai és politikai szempontból észszerű, hiszen a tagországok gazdaságának újraindításához kulcsfontosságú, hogy nyomon követhető legyen a beoltottak számának alakulása és a további, tömeges megbetegedések elkerülése.

– Tekintettel arra, hogy Görögország GDP-jének 25 százalékát a turisztikai szektor teszi ki, nem meglepő, hogy Athén már megkezdte a tárgyalásokat Izrael után Nagy-Britanniával is egy közös sztenderdek alapján kiállított vakcinaútlevélről. Hasonló konszenzust látni Spanyolországban, Portugáliában, Cipruson, Észtországban, Dániában, Svédországban, Finnországban és Izlandon is. Érdekesség, hogy Olaszországban bár kormányzati szinten egyelőre nem merült fel az immunitásigazolás bevezetése, az Olasz Utazási és Idegenforgalmi Irodák Szövetsége már intenzív lobbitevékenységbe kezdett a bevezetése érdekében – fejtette ki lapunknak. 

Emlékeztetett rá, hogy a DPA német hírügynökség megbízásából készített felmérés szerint a németek 60 százaléka csak akkor támogatná az immunitásigazolást, ha már mindenki hozzájuthatna az oltóanyaghoz, így valódi képet kaphatnának arról, kik azok, akik biztosan elutasították a beoltás lehetőségét. A Századvég Alapítvány vezető elemzője elmondta, a társadalmi aggályokon túl Franciaország, Belgium és Románia is alapjogi érvek alapján ellenzi a kezdeményezést. 

Sophie Wilmes belga külügyminiszter bár jó ötlenek nevezte egy szabványosított európai rendszer bevezetését, ám kifejezetten ellenezte, hogy összekapcsolják a szabad utazást a vakcinaútlevél birtoklásával. Emmanuel Macron francia elnök pedig azzal érvelt, hogy mivel az oltási lista legvégén fiatalok szerepelnek, ezért egy effajta rendszer magában hordozza a kifejezetten rájuk szabott diszkriminációt az idősekkel szemben. Elmondta még, ahogy a múltban számos politikai, gazdasági és társadalmi kérdés kapcsán egyet nem értést tapasztalhattunk Európában, úgy most is látható, hogy – a vakcinabeszerzésekhez hasonló módon – már önmagában a kezdeményezés koncepciója is vita tárgyát képezi az egyes tagországok között.