Tényekkel ellensúlyoznák a bevándorláspárti propagandát
Nemzetközi bevándorláskutatási hálózatot hozott létre Budapesten két amerikai, egy francia és egy izraeli intézménnyel a Mathias Corvinus Collegium Migrációkutató Intézete. A résztvevők szerint tévút kizárólag humanitárius szempontok alapján kezelni a migrációt, annak ugyanis gazdasági, kulturális és biztonsági hatásai is vannak.
Megalakult a Bevándorláskutatás nemzetközi hálózata (International Network for Immigration Research) csütörtökön Budapesten. Az alapító okiratot Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, Mark Krikorian, az amerikai Center for Immigration Studies igazgatója, Eric Ruark, a szintén tengerentúli NumbersUSA kutatási igazgatója, Jonatan Jakubowicz, az Israel Immigration Policy Center alapítója és Nicolas Monti, a francia Observatoire de l’immigration et de la démographie társalapítója írta alá.
Marsai Viktor a Mathias Corvinus Collegiumban tartott eseményen elmondta, az együttműködés célja hálózatba foglalni az alapító szervezetek tudását és szakértelmét, ennek érdekében pedig közös konferenciákat és publikációkat is terveznek. Mint mondta, ellensúlyozni kívánják azt a dominánssá vált megközelítést, hogy kizárólag humanitárius szempontok alapján szabad gondolkodni a migrációról, holott a kérdésnek gazdasági, kulturális és biztonsági hatásai vannak, nem is beszélve a szuverenitás kérdéséről.
Az aláírási ceremónia előtt tartott panelbeszélgetésben Mark Krikorian rámutatott, az amerikai bevándorlási helyzet még rosszabb, mint az kívülről tűnik. Elmondása szerint a demokrata Biden-adminisztráció mintegy hárommillió olyan embert engedett eddig be, akiknek nincs joguk az országban tartózkodni, a határőrség pedig lényegében migránstaxiként működik. A szakértő szerint a demokrata kormányzat, és általában véve az amerikai baloldal hozzáállására az jellemző, hogy a bevándorlási törvényeket eleve illegitimnek tartják, elutasítják, hogy az amerikaiaknak egyáltalán joguk lenne nemet mondani bárkinek, aki az országba akar költözni.
Az amerikai helyzetet Eric Ruark sem látta pozitívabban. Emlékeztetett, a republikánus Trump-adminisztráció alatt rendszeresített eljárás, miszerint a bevándorlók a határ túloldalán, Mexikóban várják meg kérelmük elbírálását, sok illegális migránst elriasztott attól, hogy vissza akarjon élni a menekültügyi rendszerrel. Rámutatott, akik elérnek az amerikai határig, már egy sor biztonságos országon átkeltek.
Nicolas Monti szerint az integráció kudarcának jelei az egyre durvább lázongások Franciaországban, amelyekben jellemzően bevándorló hátterűek vesznek részt. Megjegyezte, mindez már nem is korlátozódik Párizsra és az olyan nagyvárosokra, amelyekről eddig is tudni lehetett, hogy sok bevándorló él ott, hanem a kisvárosokban is megjelent, ez mutatja az ottani demográfiai változásokat is. A szakértő úgy látja, a francia kormányok nem akarnak érdemben szembenézni a problémával, hiszen mindig arra hivatkoznak, hogy a lázongók francia állampolgárok. Az MCC-ben megkötött megállapodásról elmondta, nem ellenpropagandával, hanem tényekkel akarják ellensúlyozni a bevándorláspárti propagandát.
Jonatan Jakubowicz az izraeli migrációs politika főbb elemeinek ismertetése mellett a gázai helyzetről is beszélt. Reményét fejezte ki, hogy Egyiptom megnyitja a határait a civileknek, akkor ugyanis az izraeli hadsereg gyorsabban és kevesebb áldozattal harcolhatna a Hamász ellen. Mint mondta, amennyiben Egyiptom ideiglenes védelmet nyújtana a palesztin civileknek, az emberek kisebb eséllyel indulnak meg tömegesen az Európai Unióba, akik pedig mégis megteszik, azokat az európai államok vissza tudják küldeni Egyiptomba, mint biztonságos országba.
