Tényekkel harcolnak a baloldali álhírgyárral szemben

– A Demokratikus Koalíció egészségügyi frontembere, Márki-Zay Péter tanácsadója, Komáromi Zoltán az ATV mindent kibíró stúdiómennyezete alatt azt nyilatkozta, hogy amit Kásler Miklós művelt, az nem meghallgatás, hanem közönséges színjáték volt, amiért Komáromi szégyellné magát a miniszter helyében. Önök szerint is így történt?

Rétvári Bence: – A miniszter úr minden évben beszámol mind a kulturális, mind a népjóléti bizottságban, melyet a két bizottság minden évben tudomásul vesz. Ez is csak egy újabb alaptalan politikai támadás. 

Komáromi Zoltán hitelessége amúgy is erősen megkérdőjelezhető, hiszen élen járt az életmentő vakcinák támadásában,

például amikor vitatkozott azzal, hogy bármelyik oltás jobb, mint a betegség, vagy mikor „emberkísérletnek” nevezte az orosz vakcina magyarországi tesztelését. A parlamenti viselkedés kapcsán a baloldalnak lenne inkább elszámolnivalója, hiszen ők voltak azok, akik korábban sípolással, káromkodással vagy épp a házelnöki pulpitus elfoglalásával próbálták a parlament működését akadályozni.

Horváth Ildikó: – Az éves meghallgatást kiemelt prioritással kezeljük, ezért a beszámolóhoz részletes anyagot is készítettünk. A miniszter úr előadásában bemutatta az egészségügyi terület legfontosabb eredményeit. Felidézte a 2010 előtti baloldali kormányok megszorító intézkedéseit, az erőszakos kórházprivatizációt, a kórházbezárásokat, ágyszámcsökkentést, több mint ötezer egészségügyi dolgozó elbocsátását és a 600 milliárd forintnyi forráskivonást. 

Megvilágította, hogy 2010 óta több mint 500 milliárd forintot költött a kormány a vidéki kórházak fejlesztésére, amelyből 91 vidéki kórházat, 54 rendelőintézetet és 107 mentőállomást nyitottunk meg, miközben 23 új rendelőintézetet és 34 új mentőállomást sikerült építeni. Jelentősen növeltük az orvosok és szakdolgozók bérét.

2010 óta majdnem megduplázódott az orvosi pályát választók száma, elmondta, hogy miniszteri ideje alatt a prevenciós szemléletre, az alapellátás rendkívüli megerősítésére helyeztük a hangsúlyt és a kormány támogatásával nemzeti egészségügyi programokat indítottunk a legnagyobb terhet jelentő betegségek visszaszorítására. 2021-ben újabb 60 milliárd forintot fordítottunk kórházfejlesztésre, életbe lépett az egészségügyi szolgálati jogviszony, melynek eredményeként 

2023-ra átlagosan két és félszeresére emelkedik az orvosok bére és hetven év után ki lett vezetve a hálapénz. 2022 januárjától 2018-hoz képest 72 százalékkal több bért kapnak az ápolók.A következő béremelési ütem januárban lesz, további 21 százalékkal nő az ápolók bére.

Ezek után csak annyit kérdezek, valójában kinek kell szégyellnie magát, Komáromi úr?

Maruzsa Zoltán:– Én a kulturális bizottság ülésén vettem részt. Meglátásom szerint ezen bizottság ülése a szokásosnak megfelelő volt: az ellenzék ezt mindig arra használja fel, hogy kérdésekkel árassza el a minisztert – sokszor olyanokkal is, amelyekre már többször kaptak írásos reakciót –, a válaszok nem feltétlenül érdeklik őket, majd a sajtó felé minden évben azt nyilatkozzák, hogy nem kaptak minden kérdésükre érdemi választ. A miniszteri expozé szerintem színvonalas volt, éppen az, amit negyven percben el lehet mondani az oktatás, a kultúra és a sport elmúlt egy évéről. Soha akkora fejlesztés és beruházás nem volt az oktatás, a kultúra és a sport területén, mint a nemzeti kormány hivatalba lépése óta.

– Ugyancsak kritikaként hangzott el, hogy a miniszter motyogott a mikrofon mellé, nem lehetett érteni amit mondott, de annyi kiderült az ellenzék számára, hogy elfelejtett a feltett kérdésekre, például Szabó Tímea a kiskunhalasi kórházzal kapcsolatos érdeklődésére válaszolni. Önök is így emlékeznek?

R.B: – A miniszter úr, amint az a meghallgatás jegyzőkönyvéből is egyértelműen kiderül, a kiskunhalasi kórházzal kapcsolatos kérdésre válaszolt. A baloldali képviselőknek talán nehézséget okoz, amikor egy Széchenyi-díjas magyar onkológus, tanszékvezető egyetemi tanár, miniszter a tényekről beszél. Valószínűleg a hiteles előadás és a tények zavarhatták meg az alapvetően álhírgyártásra berendezkedő baloldali képviselőket. Tudtommal eddig a miniszter úr egyetlen kijelentését vagy nyilatkozatát sem kellett utólag módosítani, nyomdakészen fogalmaz.

H.I: – A miniszter jól érthetően, világosan fogalmazva mondta el beszédét. Miután több járványkezeléssel kapcsolatos kérdést kapott, részletesen összefoglalta a járvány elleni védekezés főbb pilléreit és reagált az elhangzott kérdésekre. Valóban, Szabó képviselőnő több kérdést is feltett, viszont szemlátomást nem érdekelték a válaszok. A miniszter úr válasza közben a képviselőnő hátat fordított és a pár székkel arrébb ülő képviselőtársával folytatott diskurzust. A miniszter úr, észlelve az érdektelenségét, jelezte: látva, hogy képviselő asszonynak más konzultálni valója van, befejezi a válaszadást. A kórházak járvány alatti felkészítéséről és feladatvégzéséről a miniszter úr tájékoztatásában elmondta, hogy a betegszámoktól függően, az adott szükségleteknek megfelelően lettek bevonva a kórházi kapacitások, ezután is így tervezzük.

M.Z: -– A miniszter úr nem motyogott, a hangosítás is működött. Elhangzott legalább harminc kérdés, ennek minden részletét kifejteni egy összevont válaszban az időkorlát miatt is lehetetlen. Mindig van, ami kimarad, ilyenkor írásban szoktunk kiegészítést küldeni.

– A miniszter úr azt nyilatkozta, hogy az ellenzéki oldal kérdései nagyfokú tájékozatlanságról vagy rosszindulatról árulkodtak, például amikor az onkológiai szűréseket és a diagnosztikát összekeverték, vagy az egészségügyben és az oktatásban dolgozók anyagi megbecsülését egyoldalúan kritizálták, végül pedig amikor az ágazatok uniós viszonylatban is kiemelkedő támogatását igyekeztek bagatellizálni. Önök szerint az ellenzék ennyire képzetlen, vagy szimplán rosszindulatú?

R.B: – A baloldal alapvetően szakmaiatlan hozzáállása gyakran párosul álhírgyártással, például emlékezhetünk a kamuvideót forgató Korózs Lajosra. A baloldal felfogását jól mutatja, hogy az ügynek nem lett semmilyen valós következménye, például mind a mai napig a kamuvideós Korózs Lajos az elnöke az egészségüggyel foglalkozó bizottságnak. 

A baloldal járvány alatti politikai stratégiája sajnos az volt, hogy a politikai haszonszerzés reményében az együttműködés helyett folyamatosan álhíreket, álstatisztikát gyártott és oltásellenes kampányt folytatott.

Azt is tudjuk, hogy miért, a baloldal maga árulta el, nekik ez a kampányról szól, az az érdekük, hogy az országnak minél rosszabb legyen, minél tovább tartson a járvány, több legyen a beteg és az elhunyt, mert szerintük így nagyobb esélyük van a hatalom megszerzésére. Egyszerre tűnik tehát képzetlenek és rosszindulatúnak a baloldal nagy része.

H.I: – A tények magukért beszélnek. Csak meg kell nézni, hallgatni az ellenzéki képviselők egészségüggyel kapcsolatos megszólalásait. A baloldali politikusok vagy „szakértőik”, mint a Gyurcsány-párti Komáromi Zoltán, azért bizonytalanították el az embereket az oltásokkal kapcsolatban, hogy minél kevesebben vegyék fel azokat, így minél rosszabb legyen a járványhelyzet, ezzel próbálva erősíteni választási esélyüket. Az oltás elleni lobbi tevékenysége ténylegesen sok ember életébe került és kerül, erről számot kell adniuk mindazoknak, akik megtévesztették az embereket. A Gyurcsány-kormány idejéből hadd idézzek egy példát a baloldal egészségügyi hozzá(nem)értéséről. Gyurcsányék tudatosan építették le az állami kórházakat, mert üzletelni akartak a betegeken, bevezették a vizitdíjat és a kórházi napidíjat is, a betegbiztonság jegyében korrupciógyanúsan széfeket vásároltak a kórházakba a betegek pénzének, mit sem tudva arról, hogy a betegbiztonság nem a betegek pénzének a biztonságáról, hanem a betegellátás biztonságáról, így gyógyszerbiztonságról, kórházi fertőzések megelőzéséről és az ellátás során az esetleges tévedések visszaszorításáról szóló tudományterület.

M.Z: – Az ilyen ülések velejárója, hogy a kormány az eredményeket emeli ki, az ellenzék szerint pedig minden rossz, semmi sem elég. Nem vagyunk ezen meglepődve, a kormánynak nem konstruktív ellenzéke van, hanem politikai ellenzéke. Az ellenzéki kérdések egyébként – tisztelet a kivételnek – legtöbbször az adott bizottsági meghallgatás előtti napokban a sajtóban megjelenő ügyek körül mozognak, sosem mennek bele a szakterület mélységébe, azt szokták megkérdezni, amit egyébként is meg szoktak, tehát pontosan tudják a választ is. Nem azért kérdezik, mert izgatottan, kezüket tördelve kíváncsiak, hanem a politikai feladatukat végzik el: kellemetlenkednek a miniszteri meghallgatáson. Tisztelet a kivételnek, mert ilyen is akad. 

– Állítólag a beszámoló utáni kérdésekre adott válaszok közben például a DK kulturális megmondóembere, Arató Gergely, miután kérdését feltette, elhagyta a termet, arra sem méltatva a minisztert, hogy meghallgassa a neki szánt válaszát, míg Szabó Tímea a szomszédjával csevegett, illetve telefonjával bíbelődött, majd szétkürtölte, hogy semmire sem kapott érdemi választ…

R.B: – A baloldal kérdései gyakran puszta provokációk, melyek kapcsán a válaszra már nem figyelnek. Sajnos az is elmondható, a baloldali képviselők nagyobb érdeklődést szentelnek a szomszéd helyen ülő társaiknak, mint a miniszter válaszának. Ugyanakkor szomorú, de a baloldali képviselők sokszor meg sem várják kérdésükre a választ, és előfordul, hogy egymás kérdéseire se figyelnek. Például Szabó Tímea képviselőasszony hitelessége kapcsán elmondható, hogy egy korábbi népjóléti bizottsági ülésen Németh Athinára hiteles forrásként hivatkozott.

H.I: – Valóban így történt. Az ellenzéki képviselők a miniszter úr előadása alatt is többször egymással beszélgettek, a beszámoló iránt nem tanúsítottak különösebb figyelmet. Ezért sem okozott meglepetést az, hogy nem kérdeztek a beszámolóban elhangzottakkal kapcsolatosan. Kérdéseik a sajtóból már ismert tematikájukhoz illeszkedtek, előre megírtak voltak, leginkább a járványhoz kapcsolódóak. A miniszter úr válaszában összefoglalta az egész járványkezelést, kiemelve a legfontosabb elemeit, a védekezés fő pilléreit, így az oltásokat, azok kiemelkedő hatékonyságát a brit mutánssal szemben, valamint az idővel meggyengülő védőhatás és a delta mutánssal szembeni csökkent védőhatásuk miatt a harmadik oltás szükségességét.

M.Z: – Az ellenzéki képviselők többsége eleve késve érkezett, a miniszteri expozé közben, az elejét nem is hallották. A válaszok során sem szokásos végig feszülten figyelni, esetenként egymás között kommentálják ezeket, megjegyzéseket tesznek. Magam  2012 óta járok miniszteri meghallgatásokra, mindig ez volt.  

– Márai Sándor írta egy helyütt, hogy a hazudozás veszélyesebb, mint az erőszak. Az írói igazmondás mára sajnos kiment a divatból, mégis adódik a kérdés, mit lehet és kell tenni, különösen egy félelmetes pandémia idején, a közvélemény állandó és tömény mérgezése ellen?

R.B: – A járvány minden szakaszában a legfontosabb az emberek hiteles tájékoztatása az aktuális adatokról és a meghozott intézkedésekről. A koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos adatok ezért megtalálhatóak a www.koronavirus.gov.hu oldalon, valamint a kormány több felületen jelentet meg tájékoztató anyagokat. A miniszter úr a Facebook-oldalán mindig a legfrissebb, hiteles adatokat osztja meg. Míg a baloldal hetente mást mond, addig a miniszter úr videóiból bármelyik most is megállja a helyét. A kormány tiszteletben tartja a szólás szabadságát, ezért tényekkel kívánja felvenni a harcot az baloldali álhírgyárral szemben. Sajnálatos, hogy a baloldal politikai stratégiáját a védekezés aláásására építi, reméljük, a választók ezt nem fogják elfelejteni nekik.

H.I: – Hadd válaszoljak egy közmondással: a hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát. Ha valaki épp az emberek életével, egészségével kapcsolatos területeken hazudik, s ezáltal életveszélynek teszi ki az embereket, az megbocsáthatatlan bűnt követ el. A legtöbb ember azonban előbb-utóbb rájön, hogy tudatosan megtévesztették. A baloldal járvánnyal és az egészségüggyel kapcsolatos folyamatos hazugságain is átlátnak az emberek. Sokan emlékeznek a második Gyurcsány-kormány által bevezetett vizitdíjra és a társadalombiztosítás biztosítási körének csökkentésére. A vizitdíjról ugyan azt állították, hogy egészségügy színvonalának javítását szolgálja, elhallgatott célja az volt, hogy kevesebb beteg kevesebbszer forduljon orvoshoz. Az emberek nem kértek ebből a gyurcsányi egészségügyből, és népszavazással követelték ki maguknak a társadalombiztosítás teljes körét és a vizitdíj eltörlését. A választók ugyanazoktól az emberektől ugyanarra számítanak, mint amit korábban tapasztaltak.

M.Z: – A mai világban a vélemények és az álhírek sokszor keverednek, vannak, akik ezt tudatosan ki is használják. Aztán lassan kiderül az igazság, csak sajnos általában nem jut el mindenkihez, akikhez korábban az álhír eljutott. Ahogy mondani szokták, ez egyes esetekben ön- és közveszélyes. A forráskritikára és a mérlegelő gondolkodásra minden eddiginél nagyobb szükség van.