Teret neveznének el a Tanácsköztársaság funkcionáriusáról

Bár Magyarországon 2013 óta nem viselheti közterület vagy közintézmény a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vevő személy nevét, a fővárosban és vidéken is szép számmal találunk erre példát, sőt, úgy néz ki, hamarosan kommunista mozgalmárral bővülhet a lista. Józsefváros balliberális vezetésű önkormányzatának ugyanis eltökélt szándéka, hogy utcát nevezzen el a Tanácsköztársaság egyik funkcionáriusáról, Koltói Annáról. A Rákosi- és a Kádár-rendszer ünnepelt szociáldemokrata nőjogi aktivistájának nevét a rendszerváltás előtt hosszabb-rövidebb ideig tér, utca, kórház és iskola is viselte, most a Fiumei út és a Dobozi utca sarkán található, a helyiek körében csak FiDo-ként emlegetett névtelen park kapná meg.  

A városrészt 2019 óta irányító Pikó András polgármester és csapata kevesellte a nőkről elnevezett helyi közterületek számát, ezért tavaly kezdeményezték, hogy a jövőben minél több utcát és teret kereszteljenek el egy-egy híres magyar hölgyről. Tavaly Brunszvik Júliáról, az első hazai bölcsőde elnökéről, majd Hugonnai Vilmáról, az első magyar orvosnőről neveztek el közterületet, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége javaslatára pedig Koltói Annát jelölték következőnek a sorban, az önkormányzat már be is nyújtotta a FiDo átnevezéséről szóló előterjesztést a Fővárosi Közgyűlésnek. 

Amennyiben Karácsony Gergely főpolgármester rábólint az MSZP-s önkormányzati képviselők és a Munkáspárt által is üdvözölt kezdeményezésre, a rendszerváltás után több mint harminc évvel ismét közterületet neveznek el egy kommunista mozgalmárról, ráadásul éppen a Corvin közi hősök kerületében. A Fidesz-KNDP helyi frakciója a nőkről elnevezett közterületek számának gyarapítását támogatja, a kommunista és a nyilas rémtettek tevékeny végrehajtóinak rehabilitációs kísérletei ellen azonban a leghatározottabban tiltakozik. A Magyar Patrióták Közösségét is mélységesen megdöbbentette a kezdeményezés híre. A kommunista önkényuralmi rendszerhez köthető közterületek átnevezéséért küzdő szervezet szerint tűrhetetlen, hogy a bolsevik nosztalgiának egyre erősebb megnyilvánulásai vannak. Az egyesület felszólította Budapest városvezetését, hogy tartsa tiszteletben a vörösterror áldozatainak érzékenységét, és utasítsa el Pikó András előterjesztését. 

Ki volt Koltói Anna? 

Budapesten, 1891. június 13-án, törvénytelen gyermekként született. Árván, mostoha körülmények között nőtt fel. Már egész fiatalon a csepeli Weiss Manfréd-gyárban dolgozott, ott került kapcsolatba a munkásmozgalommal. A háború kezdetétől sztrájkokat, tüntetéseket szervezett, 1918-ban már szakszervezeti bizalmi. A Tanácsköztársaság alatt tisztviselő volt, annak bukását követően bíróság elé állították és elítélték. Két évet töltött a márianosztrai börtönben. Kiszabadulása után az Magyarországi Szociáldemokrata Pártban mint „nőszervező” tevékenykedett. Alapító tagja, majd titkára volt a Vas-és Fémmunkás Szövetség nőszervező országos bizottságának. 1941-ben a fővárosi törvényhatósági bizottság tagja lett. 1944 őszén a nyilasok lakásán agyonlőtték. Sírhelye a Fiumei úti sírkertben található. Az Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása szerint Koltói nem vett részt XX. századi önkényuralmi politikai rendszer megalapozásában, kiépítésében és fenntartásában, ezért neve közterület elnevezésére használható.