Terrortámadás előkészülete

Volodimir Zelenszkij február közepén a Julija Szviridenko miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélésen azt javasolta, hogy Ukrajna robbantsa fel a Barátság kőolajvezetéket, így téve tönkre Magyarország iparát, amely az orosz kőolajra épül. Nem ez az első ilyen fenyegetés az orosz–ukrán háború kezdete óta. Tavaly Olena Zerkal, az ukrán energiaügyi minisztérium tanácsadója beszélt arról, hogy Ukrajnának fel kellene lépnie a magyar vétópolitika ellen, és van is hozzá eszközük. Emlékeztetett rá, hogy a Barátság vezeték egyik mellékágán szállítják az orosz olajat Magyarországra, és azt mondta, azzal bármi megtörténhet, sőt, helyesnek is tartaná, ha történne valami.

„Hogyan lehetséges, hogy Ukrajna egy NATO-ország ellen szervezkedik?” – tette fel a kérdést Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a Barátság vezeték felrobbantása a NATO kollektív védelemről szóló 5. cikkelye szerinti támadás lenne Magyarország és a NATO ellen. A hivatkozott szabály ugyanis kimondja, hogy a szövetség egyik vagy több tagját ért külső fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak kell tekinteni, miután azonnal a megtámadott segítségére sietnek, akár fegyverrel is. Az 5. cikk alkalmazásának lehetősége legutóbb az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantása kapcsán merült fel, ám az az incidens nemzetközi vizeken történt, és olyan esetekben a NATO 5. cikkelye nem enged nemzetközi területen történő katonai beavatkozást.

Jól időzített

Horváth József biztonságpolitikai szakértő a Demokratának elmondta, a The Washington Post cikkének hitelességét két tény is erősíti. Az egyik maga a téma, hogy az ukrán elnök utasítására megtámadták volna a magyar energiaellátási rendszert, amennyiben az Amerikai Egyesült Államok nem akadályozza meg. A másik, hogy a kiszivárogtatott anyaghoz egy értékelést is mellékeltek, miszerint Zelenszkijt időként elragadják az indulatai, és egész máshogy viselkedik, mint ahogy a nyilvánosság előtt mutatja. Kérdésünkre, milyen üzenete van a titkos iratok kiszivárogtatásnak, a szakértő így válaszolt:

– Ez egy célzatosan kiszivárogtatott, jól időzített anyag, amelynek egyik üzenete, hogy az Egyesült Államok folyamatosan figyelemmel kíséri az ukrán vezetés minden lépését, a másik pedig az, hogy Ukrajna keményen lépne fel hazánkkal szemben, ha az amerikaiak nem figyelnék meg őket – mondta a Demokratának Horváth József. Hozzátette, a terrorcselekmény gyanúja már felmerült az Északi Áramlat gázvezetékeinél történt robbanás kapcsán is, amely Németország energiaellátását, ezáltal az egész német gazdaság, a német társadalom működését sodorta veszélybe. Megjegyezte, ugyanígy a Barátság kőolajvezeték tönkretétele a magyar ipart, kereskedelmet, logisztikát, az állami és önkormányzati szervek működését és a magyar háztartásokat is nehéz helyzetbe hozná, ezért ez szerinte a magyar társadalom ellen való terrortámadás előkészülete.

Kérdésünkre, miszerint a magyar államnak hogyan kellene reagálnia, úgy válaszolt, hogy szövetségeseink – a NATO és az EU – támogatását kell kérni: nyilvánítsák ki hazánk iránti szolidaritásukat, és gyakoroljanak nyomást az ukrán félre.

– Emellett az ukrán vezetésnek is lehetne jelezni, hogy Magyarország a háború kitörése óta és előtte is milyen jelentős humanitárius támogatást nyújtott Ukrajnának. Ezt méltányolnia kell a kijevi vezetésnek Ukrajna euroatlanti integrációja érdekében – hívta fel rá a figyelmet. Az is elgondolkodtató, mi lehet Amerika célja a kiszivárogtatással. Földi László titkos­szolgálati szakértő, a Védett Társadalom Alapítvány elnöke szerint nem véletlenül derült ki Zelenszkij terve: feltehetően valaki az amerikai titkosszolgálatoktól meg akarta akadályozni a káoszt és a további eszkalációt. Schiffer András, az LMP volt elnöke is hasonlóan vélekedik. Szerinte erőteljes érdekkörök szeretnék lezárni a háborút, és ha ezt meg akarják koreografálni, nem jön rosszul egy ilyen kiszivárogtatás az ukrán az elnökről.

Ukrajna is rosszul járna

Hortay Olivér energetikai szakértőt arról kérdeztük, milyen következményei lennének Magyarországra nézve, ha a Barátság vezetéken egyik napról a másikra megszűnne a szállítás. A szakértő kérdésünkre elmondta, elengedhetetlenül szükséges számunkra a Barátság kőolajvezeték, hiszen hazánk olajigényének kétharmadát elégíti ki.

– De nemcsak Magyarország, a régió többi országa is rászorul a Barátság vezetéken keresztüli orosz beszerzésre, mert az alternatív útvonal, az Adria-kőolajvezeték kapacitása nem képes kiváltani, helyettesíteni a Barátságot. Ha teljesen leállna a szállítás, hazánknak a stratégiai készleteihez kellene nyúlnia, és a Mol-nak csak néhány hónapja maradna, hogy megszervezze a Barátság vezeték kiesése miatt felmerülő többletigényt. Középtávon a régió egészére nézve súlyos ellátásbiztonsági kockázatot jelentene, és szinte valamennyi országban drámaian megemelkednének az árak – fejtette ki Hortay Olivér. Szerinte Ukrajnának két okból sem állna érdekében a szabotázsakció. Egyrészt a vezeték nemcsak Magyarország, de az egész régió ellátásához nélkülözhetetlen, így Zelenszkij Magyarországon kívül több olyan országot is maga ellen fordíthatna, amelyek jelenleg humanitárius, energetikai és gazdasági segítséget nyújtanak Ukrajnának. Másrészt a Barátság működése után Ukrajna tetemes tranzitbevételhez jut, amire nagy szüksége van. Hortay Olivér közösségi oldalán arra hívta fel a figyelmet, hogy Horvátország más uniós tagállamok kárára nyerészkedik a szankciókon, ugyanis az olajtermékekre kivetett uniós embargó és a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatos fenyegetések jelentősen felértékelték az Adriát. A horvát üzemeltető kíméletlenül kihasználja a helyzetet, és a méltányos piaci ár többszörösét kéri a vezeték használatáért. Ez versenyjogi aggályokat vet fel, de régiónk országai hónapok óta hiába kérik az ügyben illetékes Európai Bizottságot, hogy kezelje a problémát.

Nem ez az első és egyetlen olyan eset, amikor kérdésessé válik, hogy az Európai Unió az uniós közösségi érdekek védelmében működik-e. Az Origo információi szerint ugyanis Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt héten arra biztatta az ukránokat, hogy állítsák le a kőolajszállítást Magyarország irányába. A Mol a közelmúltban folyamatosan tárgyalt az ukrán vezetékhálózatot üzemeltető Ukrtransznafta vállalattal a tranzitdíjak mértékéről, amiket a következő hónapokban két lépcsőben fognak emelni. Az Origo szerint – amit a Demokrata értesülései is alátámasztanak – május 15-én az Ukrtransznafta vezérigazgatója, Volodimir Cependa egy orosz nyelvű feljegyzést küldött a magyar cégnek arról, hogy az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó korlátozásokat túl szigorúnak tartják, és úgy tapasztalják, a magyarok nem nyitottak a szabályozás további enyhítésére. Az ukrán vezérigazgató szerint állítólag egyenesen Brüsszelből, Ursula von der Leyenéktől kapta azt az üzenetet az ukrán fél, hogy „amennyiben a magyarok így állnak hozzá, akkor nyugodtan állítsák le a Barátságon a kőolajszállítás Magyarország felé”. A Mol vezetői ezt zsarolásként értékelik, és a jövőben nem kívánnak közvetlenül tárgyalni az ukrán féllel, hiszen akkor további zsarolásoknak engednének teret.

Válaszra várva

Az Európai Bizottság magyarországi képviselete visszautasította, hogy Ursula von der Leyen bármit is javasolt volna a Barátság vezetékkel kapcsolatban. Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője közölte, válaszokat vár Brüsszeltől ebben a „súlyos és gyalázatos zsarolási ügyben”. Úgy véli: haladéktalanul tisztázni kell, hogy a brüsszeli bürokraták, az Európai Bizottság vezetőinek közvetlen munkatársai valóban azt az „ország szuverenitását veszélyeztető lépést” javasolták-e a Magyarországgal szembeni politikai nyomásgyakorlás érdekében az ukránoknak, hogy állítsák le a kőolajszállítást. A politikus arra is kíváncsi, javasolta-e valaha a bizottság harmadik országnak, hogy korlátozzák bármely európai uniós tagállam energiaellátását, valamint választ vár arra is, hogy az Európai Bizottság minden körülmények között elítéli-e az energiaellátás biztonságának zsarolás céljára történő felhasználását.

Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet vezető elemzője a Demokratának elmondta, Brüsszel vezetői olyan stratégiát folytatnak, amellyel szétfeszítik az unió kereteit.

– Az Egyesült Államok világosan megfogalmazta, az orosz–ukrán háborúban kit tekint jónak és kit rossznak. Ezt az álláspontot a bizottság vezetője teljes mértékben elfogadja és eszerint cselekszik, szembemenve akár az uniós tagországokkal is. Brüsszel nem az unió egységéért, jövőjéért dolgozik, hanem az Egyesült Államok érdekeit szolgálja – fejtette ki. Hozzátette, Ursula von der Leyen nemcsak az unió kereteit feszíti szét, hanem Európa világpolitikai helyzetét is gyengíti azzal, hogy az EU vezető intézménye az USA vazallusaként működik.