Állami előtörlesztések is segítik azokat, akik élnek a támogatott hitelekkel
Tervezhető kedvezmények
A családokat tönkretevő devizahitelezés helyett a jobboldali kormány konkrét pénzügyi támogatások mellett államilag garantált, rendkívül kedvező hitellehetőségekkel is segíti az életkezdést és az otthonteremtést. A kiszámítható törlesztésű kölcsönök sorában Európában is példa nélkülinek számító, már most fiatalok tízezreit megmozgató Otthon Start program apropóján ismét megjelentek a „fiatalok eladósításáról” szóló hamis hangok. A kórusba az a Magyar Péter is beszállt, aki annak idején éppen az egyik emblematikus program mögött álló Diákhitel Központ vezérigazgatójaként arról beszélt, hogy soha nem volt ilyen jó fiatalnak lenni Magyarországon.
Létezik a családtámogatásoknak egy több millió forintos kedvezményt jelentő amolyan terra incognitája: a jelzáloghitel-elengedés. Sajnos a kifejezés nem túlzó, hiszen e sorok szerzőjének is személyes tapasztalata, hogy sokan még csak nem is hallottak a lehetőségről. És valóban, ha végigtekintünk a családtámogatásokról szóló cikkeken és egyéb tájékoztatókon, a csok plusz, a családi adó- és járulékkedvezmény vagy most az Otthon Start program mellett mintha jóval kisebb figyelmet kapna ez a lehetőség, amely így sok érintett számára ismeretlen és kihasználatlan marad. Pedig, mint mondtuk, akár több millió forint lehet a tét.
Talált pénz
De miről is van szó pontosan? Az előtörlesztés formájában igénybe vehető támogatás alapfeltétele, hogy a családnak legyen törlesztés alatt álló jelzáloghitele. Maga a támogatás pedig gyerekszületéshez van kötve: a második gyerek születésekor egymillió, a harmadik gyerek érkezésekor négymillió, minden további gyerek születésénél újabb egy-egy millió forintot enged el az állam a kölcsöntartozásból. Az állami előtörlesztés piaci alapú és államilag támogatott lakáscélú jelzáloghitel-tartozások – korábbi csokos, falusi csokos kölcsön –, sőt lízingtartozások csökkentésére is felhasználható. És most már e körbe tartozik a bármely nagykorú magyar állampolgár számára első lakás vásárlására fordítható Otthon Start program is. (Saját lakást most vagy soha, Demokrata, 2025. szeptember 10.)
Gondoljunk csak bele: egyáltalán nem életszerűtlen, hogy a fix 3 százalékos hitelt felvevő fiatal később családot alapít, és a második gyermeke születésénél jogosult lesz az egymillió forintos előtörlesztési lehetőségre. Vagy az sem, hogy egy első otthonát megszerző fiatal, már gyermekes pár néhány év alatt nagycsaláddá válik, és így egy-, aztán négymillió forintot is le tudnak írni az Otthon Start hitelük tartozásából. Fontos azonban, hogy ez a fajta jelzáloghitel-elengedés nem vehető igénybe a csok plusz esetén, amely az Otthon Starthoz hasonlóan szintén akár ötvenmilliós kedvezményes hitelfelvételt tesz lehetővé, ugyanakkor ott a gyermekek születésével eleve be van építve tíz-tíz millió forintos hitelelengedés.
S van itt még valami: a korábbi jogszabályi módosítások, illetve a Covid miatti nehézségek miatt a 2018. január 1. és 2020. június 30. között született harmadik, valamint a 2019. július 1. és 2020. június 30. között született második gyermekek esetén határidő nélkül érvényesíthető a támogatás. A lehetőséggel eddig nem élő, de érintett, a gyerek születése idején már jelzáloghitelt törlesztő szülők tehát most is a kormányhivatalhoz fordulhatnak az állami előtörlesztés igénylése céljából. Nem árt odafigyelni, hiszen újra hangsúlyozzuk: egy-, illetve négymillió forint „talált pénzről” van szó.
Álszent aggodalom
Azért is érdemes minderre felhívni a figyelmet, mert a hitelezés, illetve az eladósodás kérdése az utóbbi években rendre vitákat gerjeszt a közéletben. A balliberális sajtó és a baloldali politikusok azonban valami furcsa okból kifolyólag a hitelfelvétel hátulütőit, kockázatait csak elvétve és nagyon halkan pedzegették a devizahitelezés idején, amely pedig magyar családok tízezreit taszította utóbb adósságcsapdába. Olyankor azonban előszeretettel hangoztatják, hogy „Orbán eladósítja a fiatalokat”, amikor a Fidesz-kormány éppen bevezet valamilyen kedvezményes – tegyük hozzá, állami garanciavállalás mellett futó – hitellehetőséget. Nem volt ez másként a 2001-ben útjára indított diákhitel idején sem, de előjött a korábbi csok mellé felvehető 10-15 millió forintos kölcsönök esetében, később a csok plusz elindításakor is, és most az Otthon Start program elleni egyik fő érvként is rendre megjelentek ezek a negatív hangok.
Való igaz, hogy egy – bármekkora összegű és bármilyen feltételű – hitel felvétele komoly tervezést és egyúttal elővigyázatosságot igényel. Hiszen nemcsak arról van szó, hogy az ember aktuális (lakás)célja eléréséhez kap néhány millió forintot, hanem arról is, hogy azt bizonyos feltételek és kamatok mellett meghatározott idő alatt kamatostul vissza is kell fizetnie, vagyis akár húsz éven át havi szinten tudnia kell törleszteni az akár százezer forintos nagyságrendű részletet. Éppen a tragédiákba torkolló devizahitelezés miatt 2010 után állami és jegybanki szinten számos szigorítás történt a magánszemélyek hitelezése szabályozásának terén.
Többek között az, hogy az egyén vagy a család jövedelmének csak meghatározott részéig lehet eladósodni; adott időtartamra fixált kamatú hitelek kerültek a piacra; emellett bevezették a fogyasztóbarát lakáshitel minősítést, amelyet a bankok olyan termékeikre kaphatnak csak meg, amelyek kedvező költségekkel és díjakkal járnak. Ezek az intézkedések megfelelő jövedelem és tervezés mellett a piaci hitelek felvételét is alapvetően biztonságossá tették, már csak azért is, mert az egymillió új munkahely programjával a munkanélküliség lényegében megszűnt a 2010-es évek végére, vagyis sokkal kevésbé fordulhat elő, hogy munkahelyvesztés, illetve tartós munkanélküliség miatt a család jövedelmének nagy része kiesik, és így bizonytalanná válik a hiteltörlesztés.
Elengedett tartozás
Az államilag támogatott hiteleknek azonban a fent ecsetelt „biztonsági garanciák” mellett további olyan előnyei és kedvezményei vannak, amelyek teljesen kiszámíthatóvá és sokak számára vállalhatóvá teszik a felvételüket. Ilyenek először is a rögzített hitelkamatok és azok mértéke. Nem véletlen például, hogy a babaváró támogatással kapcsolatban sosem hangzottak el éles kritikák. A személyi kölcsönök (aminek a babaváró is minősül) a jelzálogalapú lakáshiteleknél is sokkal magasabb, jelenleg tíz százalék körüli teljeshiteldíj-mutatókkal (thm) vehetők igénybe, ehhez képest a babaváró kölcsön államilag támogatva 0 százalékos kamattal, vagyis a banki költségeket is beleszámítva jellemzően félszázalékos thm-mel igényelhető bármelyik pénzintézetnél. A babavárónál természetesen a gyerekvállalás jelenti a rizikót, vagyis ha ilyen-olyan okokból „nem jön” a baba (fontos tudni, hogy az örökbe fogadott gyermekre tekintettel is jár a konstrukció nyújtotta kamatmentesség és minden más kedvezmény!), de az is a kedvezmények elvesztésével járhat, ha a házaspár később elválik. Alapesetben viszont már az első gyerek érkezésével (erre a felvételtől számítva ötéves moratórium van) a futamidő végéig nullaszázalékos lesz a kölcsön, a másodiknál a tartozás 30 százalékát, a harmadikkal pedig a teljes tartozást elengedik. Ráadásul az első és a második gyerek születésekor három-három évre fel lehet függeszteni a törlesztést. A babaváró mintájára vezette be a kormány az év elején a szintén nullaszázalékos munkáshitelt, amelynél a kamatmentesség nem gyerekhez, hanem az itthoni munkához van kötve, de amelynél adott esetben ugyanúgy működik a gyerekszületéssel járó hitelelengedés.
A támogatott hitelek körében jelentős mértékben vannak jelen az otthonteremtési lehetőségek. Ezek alapvetően nagyobb összegű hitelek, amelyek ugyan nem nem nulla-, de a piaci lakáshiteleknél így is jóval kedvezőbb, 3 százalékos kamatozásúak. Nézzük meg az Otthon Start programot, amely a kormány egyik legújabb, egyben legnagyobb horderejű intézkedése! Az államilag támogatott, fix 3 százalékos kamatos, az első saját lakás megszerzését támogató konstrukció esetén akár 50 millió forintnyi hitelt lehet felvenni. Ennél az összegnél bizony már szóba jön a jövedelemarányos törlesztési mutató (jtm), hiszen 25 éves futamidőnél is valamivel több mint 237 ezer forintos havi törlesztőrészlettel kell számolni, amihez a fiatalnak legalább 475 ezer forintnyi nettó jövedelemre van szüksége, hogy hiteltörlesztője bevételeinek legfeljebb a felét érje el.
Fontos látni, hogy ez a havi törlesztő legalább 100-140 ezer forinttal kevesebb, mint a mostani piaci lakáshiteleknél volna. Mindazonáltal a fix, kiszámítható törlesztőrészletnek még egy komoly előnye van: a 25 éves futamidő alatt várható kumulált infláció, valamint az ez idő alatt zajló béremelkedés hatására a most még magasnak is tűnő törlesztőrészlet ugyanakkora lesz öt, tíz vagy éppen húsz év múlva is, egyre kisebb megterhelést jelentve a hitelfelvevőnek.
Végezetül érdemes felsorolni a hitelelengedés lehetőségeit, amelyet gyakorlatilag minden támogatott hitelkonstrukciónál biztosít az állam valamilyen formában. A babavárónál, illetve a munkáshitelnél a fent ismertetett módon, a bevezetőben említett jelzáloghitel-elengedés alapján pedig bármilyen piaci vagy támogatott kölcsönnél. De ott van a csok plusz is, ahol a második és a harmadik gyermek érkezése jogosít fel tíz-tíz millió forint leírására a tőketartozásból. A diákhitelek sem kivételek: itt a hitelfelvevő nők részleges vagy teljes hitelelengedést kaphatnak. Utóbbi lehetőséget nemrég kiterjesztették minden 30 év alatt szülő (vagy örökbe fogadó) nőre, illetve azokra, akiknek tanulmányaik ideje alatt vagy a befejezésüket követő két éven belül lesz gyermekük. Fennálló tartozásuk felét engedik el életkortól függetlenül azoknak a hölgyeknek, akiknek megszületik a második gyermekük, és a teljes tartozásukat eltörlik azoknak, akiknek a harmadik gyermekük érkezik.
Magyar Péter 2021-ben: Képzavar az adósságcsapda
Miután Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője is beszállt a „fiatalok eladósítását” zengő, illetve a „több tízezer” bérlakás építését ígérő kórusba, érdemes felidézni, hogy mit mondott annak idején ugyanerről a kérdésről. A Magyar Nemzetnek 2021-ben adott interjújában persze még nem egy ellenzéki párt vezetőjeként, hanem a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként beszélt. „Mivel jóval a piaci környezet alatt kamatozó vagy kamatmentes és bármikor ingyenesen előtörleszthető kölcsönökről van szó, nem fordulhat elő olyan, hogy valaki benne ragad a diákhitel-tartozásban. A hallgatók is érzik, hogy a rekordalacsony munkanélküliség és az évek óta tapasztalható dinamikus béremelkedés mellett adósságcsapdáról beszélni a diákhitelek kapcsán képzavar.” Arra a kérdésre pedig, hogy hogyan látja a mai fiatalok helyzetét, Magyar Péter így válaszolt: „Azt látom, hogy soha ilyen jó nem volt fiatalnak lenni Magyarországon, talán az Európai Unióban sem, mert ma azt tanul bárki bárhol, amit szeretne. Soha ilyen sokfajta és magas ösztöndíj nem állt a diákok rendelkezésére Magyarországon, mint jelenleg. Soha ilyen széles spektrumú és kedvező feltételű diákhitelezés nem támogatta a fiatalok továbbtanulását, mint a jelenlegi rendszer. Magyarországon soha ilyen széles családi és adókedvezménnyel nem támogatták a fiatalok munkába állását, otthonteremtését és családalapítását, mint jelenleg.”
A helyzet azóta csak annyiban más, hogy még több lehetőség áll a fiatalok előtt, például az Otthon Starttal. Magyar Péter élethelyzete és ezzel együtt a véleménye viszont megváltozott.
