Tető alatt Rákóczi szülőháza
„Megérdemlené, hogy szent zarándokoló helye legyen a magyarnak” – írta Mikszáth Kálmán egy cikkében II. Rákóczi Ferenc szülőhelyéről, a borsi Rákóczi-kastélyról, a felvidéki épület pedig egyre közelebb kerül ahhoz, hogy betöltse ezt a funkciót. A tavaly szeptember óta tartó renoválás első üteme, a tetőszerkezet cseréje már befejeződött, május elején pedig elindult a második fázis. Ha minden terv szerint alakul, 2020 első fél évére a kastély visszanyeri reneszánsz pompáját.
Sátoraljaújhelytől és a szlovák–magyar határtól alig három kilométerre találjuk Borsit. A felvidéki falu legnagyobb nevezetessége a Rákóczi-kastély, amelyet a XVI. században Lorántffy Zsuzsanna és Rákóczi György bővíttetett pompás reneszánsz épületté, és amelynek emeleti sarokszobájában világra jött II. Rákóczi Ferenc 1676 márciusában. Bár a legenda szerint Zrínyi Ilona éppen úton volt, így csupán a véletlennek köszönhető, hogy éppen ebben, a család fényűző sárospataki uradalmához képest jelentéktelen várkastélyban hozta világra fiát. Ám valójában nagyon is tervszerű döntés volt, hogy a főúri pár a reprezentációs célokat szolgáló, nyüzsgő pataki vár helyett ezt a huzamosabb családi tartózkodásra berendezett lakóhelyet választotta, amelyet eleve akkor használtak, amikor el akartak vonulni a világ elől.
A kastélyt 1563-ban kezdték építeni, majd hamarosan a Rákócziak birtokába került; a szabadságharcos fejedelem bukása az épület sorsát is megpecsételte. Noha a XX. századi háborús pusztítások elkerülték, gondos gazda híján senki nem ügyelt a karbantartására, így állaga hamar romlani kezdett. Bár a kastély a térség reneszánsz építészetének egyik legszebb és legjelentősebb emléke, sokáig mostohán alakult a sorsa. Talán össze is omlik, ha az 1938-as határrevízió után a magyar állam bele nem kezd a felújításába. A renoválást vezető Lux Kálmán és fia, Lux Géza az akkor Európa-szerte divatos historizáló stílust alkalmazták, így nem is volt céljuk az eredeti állapotok pontos helyreállítása. A háború után a kastély a faluval együtt újra csehszlovák kézre került, raktárnak, iskolának, sőt munkásszállónak is használták, a karbantartás azonban elmaradt, így a rendszerváltás idejére ismét lepusztult. A romos épületet végül Borsi önkormányzata kapta meg. A település igyekezett legalább állagában megóvni a kastélyt, már csak azért is, mert Rákóczi Ferenc emlékhelye még ebben az állapotában is vonzotta a látogatókat – de pénzhiány miatt folyton leállt a munka. Így előbb-utóbb az enyészeté lett volna a méltán híres épület, ám 2013-ban találkozott Áder János magyar és Ivan Gašparovič szlovák köztársasági elnök, és egyebek között abban is megállapodtak, hogy a két ország közös erővel építi újjá a kastélyt.
– A renoválás első ütemére 805 millió forintot adott a magyar kormány. A feladatok szervezését a Teleki László Alapítvány kapta, majd Borsi önkormányzatával közösen létrehoztuk a II. Rákóczi Ferencről elnevezett nonprofit szervezetet. Egyrészt ezen keresztül bonyolítjuk le a felújítást, másrészt ha végeztünk, ez a szervezet felel majd az emlékhely üzemeltetéséért – magyarázza Diószegi László, az alapítvány igazgatója. A munkálatok tavaly ősszel, már a hivatalos bejelentés előtt elkezdődtek. Az épület sarokbástyáját leszámítva meglehetősen romos állapotban volt, cserélni kellett például a teljes tetőszerkezetet.
– A tetőt magasabbra emeltük, hiszen eredetileg is így nézett ki, másrészt így előtűnnek a takarásból azok a gyönyörű reneszánsz timpanonok, amelyek a Rákócziak korában az ablakokat díszítették, de később ezeket visszafaragták vagy elfalazták. Helyreállításukon folyamatosan dolgoznak a szlovák restaurátorok – tudjuk meg Wittinger Zoltántól. Az építész tervező elmondja, az udvar felől visszaépültek már az egykori kémények, visszaadva a tető egykori ritmusát. Elkezdődött a nyugati és északi homlokzatokon lévő történeti vakolatok restaurálása is. Az egyes XVI–XVII. századi vakolatfoltokat konzerválták, szilárdították, a még fellelhető festésnyomokat rögzítették. A homlokzaton ezekhez a meglévő, eredeti vakolt felületekhez csatlakozva aprólékos kézi munkával zajlik az alapvakolat felhordása. A főépületben az emeletig elkészültek mozgássérültlift, valamint az ámbitusra felvezető lépcső szerkezetépítési munkái is.
Az építkezéssel annak dacára is gyorsan haladnak, hogy télen a Tátrából érkező faanyagok szállítása akadozott, illetve a régészeti szondázások eredményei miatt a kiviteli tervek egy részét újra el kellett készíteni, majd a dokumentum futott még egy kört a műemlékvédelmi hatóságnál is. Bár a munka során különös hangsúlyt kap a XVI. századi állapotok minél teljesebb körű helyreállítása, nem bontják el a huszadik században felhúzott Lux-féle épületszárnyat – sikerült neki új funkciót találni, illetve a korabeli zsindely helyett cserepet kapott a tető, mivel a gyúlékonyabb zsindely használatát Krasznahorka várának 2012-es leégése óta tiltja a szlovák műemlékvédelem.
Április végére a terveknek megfelelően tető alá került az épület, ám a munka dandárja még hátravan – mutat rá Diószegi László. Most következik ugyanis a második ütem, azaz a burkolás és a belsőépítészeti munkák. Ennek a költségeit egy idén februárban hozott kormányhatározat alapján állja a magyar kormány, 1,25 milliárd forintot adott a projekt folytatására. Ebből a pénzből – azon túl, hogy megújulnak a falak és a padlózat – kiépül majd a tervezett komplexum. Az eredeti épületszárnyban egy II. Rákóczi Ferenc életét és korát bemutató kiállítás kap majd helyet. A tárlat anyagának összeállítása és begyűjtése már most napirenden van, egy széles körből összeválogatott szakértői csapat végzi. Magyarországon és Szlovákiában egyaránt kutatni fogják a fellelhető Rákóczi-relikviákat, ezek többségét a Magyar Nemzeti Múzeum sárospataki Rákóczi Múzeumában őrzött gyűjtemény adja majd. A II. Rákóczi Ferenc nevét viselő nonprofit szervezet eközben egymillió eurós, azaz nagyjából háromszázhúsz millió forintos támogatási kérelmet nyújtott be az illetékes szlovák szaktárcához, ebből a tervek szerint restaurálási munkálatok költségeit fogják fedezni.
A kastély U alakú belső udvarán most még egymás hegyén-hátán hevernek az építkezés kellékei, de hamarosan ez is megváltozik.
– Jövőre itt egy rendezett belső udvart fogunk látni, körben bevakolt épületekkel, festett falakkal. A lábunk alatt téglaburkolat lesz. Persze nem mindenhol, hiszen az 1638-as invertáriumban leírtak alapján vissza fogunk ültetni néhány hársfát, de összességében szeretnénk az egykori gazdasági udvar helyén minél nagyobb felületet lefedni térkővel, hiszen itt zajlanak majd a kültéri programok, koncertek, táncbemutatók – magyarázza Wittinger Zoltán. A várkastélyt körülölelő vizesárok is ki lesz tisztítva – ezt az önkormányzat már el is kezdte, ám a befejezés előtt még szükség lesz a régészek munkájára is.
– Az épületben a kiállításon kívül több rendezvényhelyszín, múzeumpedagógiai termek és egy múzeumbolt is helyet kap – egészíti ki az eddig elhangzottakat Diószegi László.
Az igazgató úgy látja, kulturális intézmények esetében manapság nagyon nehéz lenne elérni, hogy önfenntartók legyenek, ugyanakkor a Rákóczi-kastély koncepcióját úgy tervezték, hogy minél nagyobb összegekkel tudja segíteni a saját fenntartását. A Lux Kálmánék által épített szárnyban például hotel üzemel majd – hogy ez egy hátizsákos turistákra szakosodott vendéglátóhely vagy kastélyszálló lesz-e, piackutatás alapján döntik majd el. A szálloda földszintjén étterem várja a látogatókat, lesz konferenciaterem is, sőt Wittinger Zoltán úgy véli, a kastély népszerű esküvőhelyszín is lehet. Ha minden jól alakul, 2020 közepén már érkezhetnek is az első látogatók.
