Azt állította Vadai Ágnes, az MSZP országgyűlési képviselője a hétvégén, hogy „a Fidesz támadja az ingatlanadót, pedig több mint harminc általuk vezetett városban szed ilyet az önkormányzat.”

Ugyanerről beszélt Lendvai Ildikó is, a párt elnöke hétfőn az ATV-n. Az MSZP honlapja szerint Budapest I., II., III., V., XII., XXII. kerülete, Balassagyarmat, Balatonfüred, Békéscsaba, Debrecen, Eger, Esztergom, Győr, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Mezőkövesd, Pápa, Salgótarján, Sopron, Szekszárd, Szentendre, Szolnok, Tatabánya és Veszprém önkormányzata szed ingatlanadót.

Az InfoRádió megkereste az említett önkormányzatokat, és kiderült: egyikük sem vet ki úgynevezett „ingatlanadót”, többségük az ország legtöbb (akár fideszes, akár MSZP-s, akár más pártállású polgármester vezette) önkormányzatához hasonlóan építményadót vet ki, esetleg ehhez járul a kommunális- és a telekadó.

A Bajnai-kormány által meghirdetett ingatlanadó értékalapú volna, és mindenkinek fizetnie kellene bizonyos értékhatár felett. Az önkormányzatok által szedett, évente fizetendő építményadó viszont az egész országban területalapú (hasznos alapterület utáni), kivéve három települést. Az esetek túlnyomó többségében pedig csak a nem lakáscélra használt ingatlanokra, illetve esetleg garázsokra, üdülőkre vonatkozik.

Értékalapú ingatlanadót Érden, Nyíregyházán és információink szerint Németkéren fizetnek. Utóbbi település önkormányzatát nem sikerült elérnünk.

Nyíregyháza polgármestere az MSZP-s Csabai Lászlóné. Itt magánszemélyek lakásai, házai után nem kell építményadót fizetni, a nem lakáscélra használt ingatlanok után viszont igen, beleértve ebbe az üdülőket és garázsokat is. Az adó mértéke az ingatlan korrigált forgalmi értékének (azaz forgalmi értéke felének) a 0,5 százaléka évente.

A fideszes vezetésű Érden (amelyet az mszp.hu nem sorol fel az „ingatlanadót kivető” városok között) ez 0,45 százalék, de minimum tízezer forint évente.

A főváros I. kerületében a területalapú építményadót csak a nem lakáscélú ingatlanokra vetettek ki, ez 1083 forint évente, de még ezekre is 75 százalékos kedvezmény vonatkozik a kényszervállalkozásokra tekintettel akkor, ha a vállalkozás székhelye magánlakásra van bejegyezve, így az 270 forint négyzetméterenként évente.

Az változó, hogy a nem lakáscélú ingatlanokra kivetett, területalapú, évente fizetendő építményadót üdülőkre, garázsokra is kivetik-e a települések.

Az építményadó a felsoroltak közül Egerben, Hódmezővásárhelyen, Sopronban, Szentendrén és Tatabányán vonatkozik magánszemélyek lakásaira, házaira is. A legalacsonyabb összeg a százévesnél idősebb hódmezővásárhelyi öreg vályogházakra vonatkozik, ez 64 forint évente négyzetméterenként. A városban egyébként az adó általános alapja száz forint, Tatabányán 150 forint, Szentendrén 200, Sopronban 100, Egerben pedig 72.

A legmagasabb, vállalkozások által fizetendő építményadó a felsorolt városok közül Veszprémben van érvényben, ahol 1100 forintot kell fizetni évente négyzetméterenként, ahogy a 40 négyzetméternél nagyobb garázsok után is (ennél kisebb garázsokra viszont 180 forint vonatkozik a városban).

A nem lakáscélra, vállalkozókra kivetett építményadó általában pár száz forint – többnyire 300 és 900 forint között mozog – négyzetméterenként egy évre.

Balassagyarmaton csak magánszemélyek kommunális adója van, nincs sem építmény-, sem telekadó. Szekszárdon sincs építményadó, helyette idegenforgalmi adót vetnek ki. Hogy kommunális adót és az üres telkek után fizetendő telekadót kivetik-e, és csak nem lakáscélú felhasználás esetén vagy minden esetben, az változó.

A telekadó területalapú, és évente kell megfizetni, többnyire pár száz forint a mértéke, míg a kommunális adó minden ingatlanra azonos összeget ró. A legnagyobb összeg, amivel találkoztunk ebben az adónemben, az az Érden fizetendő évi húszezer forint volt.

Ezeket az adókat azonban az ország legtöbb önkormányzatánál kivetik, összegük viszont elenyésző a tervezett értékalapú ingatlanadó összegéhez képest.

(inforadio.hu)