Tiltakozó levelet írt Ursula von der Leyennek huszonegy hazai egyetem rektora

Elfogadhatatlannak tartjuk a több mint 650 éves történelmi hagyománnyal rendelkező magyar felsőoktatást – amely a világnak számos Nobel-díjas kutatót, oktatót, és világraszóló találmányt adott – ért példa nélküli intézkedéseket – olvasható abban a levélben, amit 21 hazai egyetem rektora küldött Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének.

A levél apropóját az adta, hogy az 2022/2506 Tanácsi (EU) határozat, amely az Erasmus+, Horizont Európa Program és további direkt uniós finanszírozású programokból a magyarországi modellváltott (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartású) egyetemek 182 ezer hallgatóját – köztük 30 ezer nemzetközi hallgatót – és 18 ezer oktatóját kutatóját kizárta.

Semmilyen véleménykérés nem volt

„Példa nélküli az is, hogy az Európai Bizottság javaslata alapján kihirdetett, és azonnal hatályba is léptetett tanácsi határozat az érintett egyetemek vezetőinek, közösségének előzetes megkeresése, véleménykérése nélkül született meg” – áll a levélben.

Tekintettel arra, hogy a 2023. február 15-i egyeztetésen nem láttunk hajlandóságot a vonatkozó tanácsi határozat felülvizsgálatára, és a magyar egyetemista, oktatói és kutatói közösséget ért sérelem napról-napra egyre jelentősebb – mivel újabb és újabb kutatásokból, együttműködésekből zárják ki őket –, valamennyi érintett egyetem nevében a méltatlan helyzet azonnali rendezését, és az eszmei és anyagi értékeinkben okozott károk azonnali jóvátételét kérik.

„A vonatkozó tanácsi határozat korlátozza az oktatás és a kutatás szabadságát, a hallgatókért, oktatókért, kutatókért folyó egyetemek közötti nemes versengést, az adott egyetemi közösség polgárai az unió másodrendű polgárai lettek, ezzel súlyosan sértve az uniós polgárok közötti egyenlőség elvét” – írják.

Kétharmados támogatás

A levélben többek között szerepel, hogy a modellváltás az egyetemek autonóm testületeinek, közösségének, szenátusainak több mint kétharmados támogatásával valósult meg. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint a fenntartói irányítás jogok és kötelezettségek azonosak, függetlenül attól, hogy ki gyakorolja azt.

A felsőoktatási törvény egyértelműen rögzíti, hogy a fenntartói irányítás nem sértheti a felsőoktatási intézmény függetlenségét, amely az oktatás és kutatás tudományos tárgyával és tartalmával kapcsolatos kérdésekben biztosított.

Ezek közül különösen is ki kell emelnünk, hogy az adott intézmény oktatási, kutatási stratégiájának megalkotásáról a szenátus dönt, továbbá a szenátus választja meg jellemzően több jelölt közül a rektort, az egyetem legfőbb vezetőjét. Továbbá a kuratóriumnak nincs beleszólása az egyetem képzési és kutatási portfóliójába – tették hozzá.

„A 21 modellváltott intézményben 105 kuratóriumi tag foglal helyet. 2023. február 15-ig a saját döntése alapján valamennyi állami vezető (10) lemondott kuratóriumi tagságáról. Ez bizonyítja, hogy nem létezett politikai túlsúly” – áll a levélben.

Itt vannak a legfontosabb eredmények

Kijelenthetjük tehát, hogy az új működési modellben a fenntartó alapítványok részéről politikai nyomásgyakorlás nem merül fel – tették hozzá.

• A levélben szerepel az is, hogy az új modellnek gyorsabb, versenyképesebb, a gazdasági és társadalmi igényekre jobban reflektáló. Ennek eredményei már most láthatóak.
• Egyetemeink a meghatározó nemzetközi rangsorokban is jelentősen előreléptek, a Times Higher Education rangsorban négy évvel ezelőtt 7, két évvel ezelőtt 9, idén 11 (9 KEKVA) intézmény szerepel a legjobb 5 százalékban.
• Nemzetközi adatbázisokban indexelt közlemények a modellváltó egyetemek esetén összesítve 18 százalékkal növekedett egy év alatt, 2021-ben a szakterületén top 50 százalékba tartozó közlemények száma a modellváltó egyetemek esetén összesítve 26 százalékkal növekedett 2021-ben.
• A külföldi hallgatók létszáma a 2013-as szinthez képest 65 százalékkal emelkedett, így közel 41 730-ra nőtt a számuk.
• 2021-re közel 40 százalékkal nőtt a modellváltó egyetemek K+F+I ráfordítása; 15 százalékkal a kutatói létszáma.
• A magyar tudományos közlemények jelentős része (minden második közlemény) nemzetközi EU-s együttműködésekben valósul meg.

„Mindezek alapján elfogadhatatlannak tartjuk a vonatkozó határozatot és kérjük annak azonnali rendezését, valamint a közösségünket ért becsületbeli és anyagi károkozás azonnali jóvátételét. A továbbiakban is készséggel állunk rendelkezésre az Európai Bizottsággal való egyeztetésekre, ugyanakkor sajnálattal vesszük tudomásul, hogy az Európai Bizottság előítéletes intézkedései az egyetemi polgárainkat lehetetlenítik el és korlátozzák alapvető jogaikban, aláásva ezzel az európai szellemiség univerzális értékét” – zárul a levél az Origo közlése szerint.