Tiltva és védve

Orbán Viktor miniszterelnök idei évértékelő beszédében határozottan kijelentette, a Budapest Pride szervezői ne is próbálkozzanak az idei felvonulással, mert az „kidobott pénz és idő” lenne. Ennek jegyében kormánypárti képviselők a múlt héten benyújtották a gyülekezési törvényt módosító javaslatukat, amely tiltja a gyermekvédelmi törvény előírásait sértő események rendezését. Az Országgyűlés gyorsított eljárásban tárgyalta és el is fogadta a törvényt annak érdekében, hogy a nyilvános gyűlések során érvényesüljön a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való joga. A módosítást 136 igen szavazattal hagyták jóvá, kormánypárti képviselők, valamint az ellenzéki Jobbik és a Mi Hazánk képviselőinek támogatásával.

Az előterjesztők a gyermekvédelmi törvény azon rendelkezésére hivatkoztak, amely kimondja, hogy tilos tizennyolc éven aluliak számára hozzáférhetővé tenni pornográf vagy olyan tartalmakat, amelyek a szexualitást öncélúan ábrázolják, illetve a születési nemtől eltérő önazonosságot, a nemváltoztatást vagy a homoszexualitást népszerűsítik vagy jelenítik meg. A törvény megtiltja olyan gyűlés tartását, amely a fenti tilalmakat sérti vagy tartalmában veszélyezteti a gyermekek fejlődését. A gyülekezési hatóság – általában a rendőrség – jogosult az ilyen gyűlések megtiltására. A törvény szabálysértéssé minősíti az ilyen események szervezését vagy azokon való részvételt, és az elkövetőkre pénzbírságot szabhat ki, amelyet nem lehet közérdekű munkával vagy szabálysértési elzárással helyettesíteni. Az összeget nem a költségvetés általános céljaira használják fel, hanem gyermekvédelmi intézkedésekre. A rendőrség jogosult arcfelismerő technológiát is alkalmazni a résztvevők azonosítására.

Sulyok Tamás köztársasági elnök közösségi oldalán azzal indokolta a törvény aláírását, hogy két alapvető jog – a gyermekek jogai és a gyülekezési jog – összeütközése esetén az előbbiek védelme nagyobb hangsúlyt kap. Azt mondta: a törvény fontos lépés a gyermekek biztonságának és jogainak védelme érdekében, miközben a gyülekezés szabadságát is tiszteletben tartja, egyensúlyt teremt a gyülekezési jog – mint alapvető demokratikus alapjog – és a gyermekek biztonsága, fejlődésük védelme között, nem általában korlátozza tehát a gyülekezési jogot, mint az ellenzék állítja. A jogalkotó szándéka nem a véleménynyilvánítás akadályozása, hanem a társadalom legfiatalabb tagjainak védelme.

Orbán Viktor Brüsszelben, a törvény elfogadása utáni napon újságírói kérdésre válaszolva kifejtette, nem tervezik betiltani a Budapest Pride-ot. A miniszterelnök is hangsúlyozta, a gyülekezési jog továbbra is alapvető demokratikus érték, de kiemelte, hogy a gyermekek védelme elsőbbséget élvez. A Pride szervezőinek a hatóságokhoz kell fordulniuk engedélyért, és ha valaki törvényt sért, pénzbírságot kell fizetnie, de letartóztatásokra nem kerül majd sor. A Pride megtartása tehát nem automatikusan tiltott, de szigorúbb szabályozás alá esik. A rendőrség dönti el, hogy az esemény megfelel-e a törvényi előírásoknak. Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott interjújában pedig arról beszélt, jelenleg azon dolgoznak, hogy jogilag tisztázzák, engedélyezhetők-e a nyílt utcán tartott Pride-szerű rendezvények. Nyomatékosította: a hatóságoknak egyértelmű szabályozásra van szükségük ahhoz, hogy nyugodtan és higgadtan tudjanak eljárni ezekben az ügyekben.

Jogi gyakorlat, hogy a gyülekezési jogot a közrend, a közbiztonság vagy az emberi méltóság védelme is korlátozhatja. A náci eszmék vagy más szélsőséges ideológiák nyílt megjelenítése például több országban tilos. Magyarországon többször is tiltott be ilyen jellegű rendezvényt a rendőrség, mert úgy ítélte meg, hogy az emberi méltóság védelme előnyt élvez a gyülekezési szabadsággal szemben. Érdekes, a liberálisok akkor nem kiáltottak diktatúrát, nem rohantak hidakat lezárni és nem hangoztatták, hogy a gyülekezési jog mindenkit megillet.

Az 1970-es években induló amerikai melegfelvonulások célja az volt, hogy a homoszexuálisok hangot adjanak az egyenlőséghez és méltósághoz való joguknak. Ezek az események kulturált keretek között, normális öltözetben, a jogi és társadalmi elnyomás elleni tiltakozásként zajlottak. Olyan időszakban, amikor a törvények és társadalmi normák még jelentős diszkriminációval sújtották a homoszexuálisokat. Az első Pride-rendezvények Magyarországon szintén kulturált, békés mederben folytak, nem keltettek ellenérzést a társadalomban. Idővel azonban a Pride jelentős változáson ment keresztül: provokatívvá, öncélú magamutogatássá silányult, amely a társadalom többségében – még a homoszexuálisok egy részében is – elutasítást vált ki.

A törvény hatálya alá a szexualitást nyíltan ábrázoló vagy sugalló tartalmak, a túlzottan provokatív vagy erotikus előadások, illetve a szexuális aktus vizuális vagy szóbeli megjelenítés esik. Ha tetszik a liberálisoknak, ha nem, társadalmi egyetértés van abban, hogy a Budapest Pride-on előforduló jelenetek, mint például a kutyajelmezben, bőrtangában való utcai vonaglás, a női fehérneműbe öltözött férfiak vagy a párjukat pórázon vezető személyek látványa káros hatással lehetnek a gyermekek fejlődésére. Ezek a megnyilvánulások áthágják a társadalmi normákat, és a magyarok döntő többsége egyetért azzal, hogy nem illenek a nyilvános térbe. Nem véletlenül léteznek erre zárt körű klubok, ahová kiskorúak belépése szigorúan tilos.

A Pride szervezőinek ezentúl jobban oda kell figyelniük. Már eddig is egyértelművé kellett volna tenniük, hogy milyen viselkedés fogadható el a felvonuláson, ahogyan más rendezvények esetében is szokás. Ez eddig nem történt meg, és inkább az látszik, hogy a Pride szervezői tudatosan használták a homoszexuális-felvonulást provokatív célokra, valamint más nézeteket valló csoportok kigúnyolására és lealacsonyítására, ami már a gyűlöletkeltés egyik formájának is tekinthető. Fenti okok miatt a homoszexuálisok többsége is ellenérzését fejezi ki a Pride-dal kapcsolatban, és inkább távol marad.

A két héttel ezelőtti Kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy „Pride abban a köztéri formában, ahogyan az elmúlt évtizedekben megismertük, nem lesz”. Hozzátette, a „belvároson átmasírozó Pride-ot – most, hogy az amerikai nagykövet már nem tudja vezetni – nem kell eltűrnie az országnak”. Gulyás Gergely nyilatkozata is jelzi, hogy a kormány nem támogatja a Pride rendezvények jelenlegi formáját, de nem is zárja ki a megtartását. A rendezvény szabályozása vagy korlátozása nem magát az eseményt tiltja, hanem annak bizonyos elemeit. A Pride-ot ezentúl olyan helyszínen kell megtartani, ahol biztosítható, hogy gyerekek nem találkoznak közvetlenül a felvonulókkal. Például egy stadion, kulturális központ vagy zárt park olyan helyszínek, ahol az esemény nyilvános jellege megmarad, a felvonulók zavartalanul kiélhetik magamutogató vágyaikat, miközben kizárható a véletlenszerű találkozás gyerekekkel vagy azokkal, akik nem kíváncsiak az utcai közszeméremsértésre.

A Momentum képviselői a parlamenti szavazás során színes füstgyertyák meggyújtásával zavarták meg az ülést. Bányai Gábor, a Fidesz–KDNP képviselője rosszul lett a zárt térben gyorsan terjedő füst miatt, és sürgős orvosi ellátásra szorult. Az akció kísértetiesen emlékeztet a szerb parlamentben március elején történtekre, amikor is az ellenzéki képviselők jelzőfáklyákat és füstbombákat használtak, sőt, egyikük vízzel öntötte le a házelnököt, ami verekedéshez vezetett. Itt is történt személyi sérülés: három parlamenti képviselő sebesült meg vagy lett rosszul, egyikük agyvérzést kapott.

Mint ismeretes, Szerbiában hónapok óta kormányellenes tüntetések zajlanak, és az egyre feszültebbé váló helyzetet a szerb ellenzék a fenti akcióval csak tovább súlyosbította. A nulla támogatottságú Momentum a parlamenti provokáció után tüntetést szervezett a Kossuth térre, majd a demonstrálókat a Margit hídhoz vezették, amelyet blokád alá vontak. Ez szintén párhuzamba állítható a szerbiai eseményekkel, ahol a diákok Újvidéken és Belgrádban hónapok óta rendszeresen lezárják a hidakat.

A Pride-korlátozás körüli ellenzéki akciósorozat egy nagyobb stratégia részének tűnik, amelynek célja a közvélemény fellázítása a kormány ellen, szerb mintára. Az ellenzék próbálja úgy beállítani az eseményeket, mintha a kormány elvette volna a gyülekezési jogot és ellehetetlenítette volna a tüntetést. Azonban még egy ellenzéki érzelmű előtt is nyilvánvaló: be nem jelentett rendezvényen tiltakozni a gyülekezési jog megszűnése ellen nemcsak ellentmondásos, hanem abszurd és hiteltelen is. A Margit híd blokádja, a parlamenti provokációk és a közvélemény manipulálására tett kísérletek mögött egyértelműen kirajzolódik egy olyan terv, amely a szerbiai események mintájára próbál tüntetéssorozatot kirobbantani és destabilizálni a politikai helyzetet Magyarországon. Az ilyen lépések folytatódása várható, ezért a kormánynak különös figyelmet kell fordítania ezekre az eseményekre.