Tiszta helyzet
Február elsejétől száz százalékban támogatottá válik a meddőség kezelése, ennek keretében az állam hat, eddig magánkézben lévő klinikát vásárolt meg a közelmúltban. Az eljárások és a gyógyszerek egy jó részét eddig is támogatta a társadalombiztosítás az érintett magánközpontokban, vagyis az OEP korábban profitorientált intézmények működését finanszírozta. Most tiszta helyzetet teremtenek, az intézkedéssel megszűnnek a várólisták.
Már február elsejétől ingyenesek lesznek a meddőségkezelésben használt gyógyszerek – ezt még az évindító nemzetközi sajtótájékoztatóján jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök. Kifejtette azt is, hogy a meddőségcentrumoknál nem államosítás történt, hanem egy kivétellel – ahol még tárgyalnak – megvásárolta a cégeket az állam. Ezt egyrészt bioetikai okokból tették, hogy teljes egészében látható legyen, mi történik a megtermékenyített petesejtekkel, másrészt azért, hogy a továbbiakban ne piaci alapon kezeljék a meddőséget Magyarországon.
Hétfőn pedig dr. Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára az eddigi információkat pontosítva bejelentette, minden vizsgálat, eljárás és gyógyszer száz százalékban támogatottá válik, azok is, amelyeket eddig részben vagy egyáltalán nem finanszírozott az OEP. Ennek részeként a kormány jelentősen megnövelte az állami fenntartású meddőségkezelési intézetek számát, így ez évtől összesen tizenkettő ilyen működik az országban, a budapestiek mellett Győrben, Tapolcán, Pécsen, Szegeden, Kaposváron és Debrecenben. Az Észak-közép-budai Centrum Új Szent János Kórház és Szakrendelő bázisán tavaly októberben jött létre a Nemzeti Humán Reprodukciós Intézet is, amelynek feladata, hogy összehangolja és szakmailag irányítsa a meddőségi központok hálózati tevékenységét, ez egyben a terület epidemiológiai, módszertani, szervezési, tudományos és oktatási központja.
A kormány évente több mint 9 milliárd forintot biztosít a közfinanszírozásba újonnan bevont eljárásokra és vizsgálatokra, továbbá a még nem közfinanszírozott gyógyszerek bevonására 1,6 milliárd forintot. Az államtitkár tájékoztatása szerint Magyarországon minden hetedik házaspár meddő, és 150 ezer embert érint ez a probléma. Az Emmi becslése szerint az új intézkedésekkel akár több százezer forintot is spórolhatnak a rászoruló párok.
Nem szerencsés várni
– Akkor beszélünk meddőségről, ha rendszeres és fogamzásgátlás-mentes nemi élet mellett egy-két év alatt nem jön létre terhesség – mesél munkájáról dr. Urbancsek János, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának professzora, az Asszisztált Reprodukciós Osztály vezetője.
– Ha a sperma csak kis mértékben tér el a normálistól és a petevezeték átjárható, in vivo, vagyis szervezeten belüli beavatkozást végezhetünk. Ez például az inszemináció, amikor a petefészket stimuláljuk, és az ondót a méh üregébe helyezzük. Ha a petevezeték mindkét oldalon lezárt, vagy a hímivarsejtek száma nagyon alacsony és rossz a mozgékonyságuk, akkor válik indokolttá a petesejtek szervezeten kívüli megtermékenyítése, az in vitro beavatkozás, ami lombikban zajlik. Van azonban olyan meddőségi probléma is, amikor nincs tüszőérés, de a petevezeték átjárható, a sperma andrológiai szempontból szintén rendben van, ilyenkor gyógyszeres úton tüszőérést váltunk ki a betegnél, és meghatározzuk, milyen időpontban kerüljön sor a természetes fogantatásra.
Köztudott, hogy az elmúlt ötven évben a korábbi normál spermiumszám csaknem a felére csökkent a fejlett országokban, Urbancsek János szerint – aki több mint harminc éve dolgozik ezen a területen – ezt a jelenséget a mindennapos gyakorlatban is tapasztalni. Tehát az érintettek száma nőtt. Ezenfelül pedig amíg a Semmelweis Egyetem 1994-ben indult osztályán kezdetben még 15-20 százalék volt a negyven év feletti nőbetegek aránya, mára ez az arány csaknem 50 százalékra nőtt.
– Ebben a korban már nehéz spontán teherbe esni. Sokan azt gondolják, az asszisztált reprodukciós módszer erre megoldás, lényegében véve egy eszköz a gyerekvállalás kitolására. Az életkor előrehaladtával azonban nemcsak a petefészek kapacitása csökken, hanem ezzel szoros összefüggésben a meddőségi kezelések eredményessége is – figyelmeztet az osztályvezető. – Negyven év alatt a lombikbébi eredményessége 30-40 százalék, efölött maximum húsz, de inkább csak tíz. A férfiak oldalán az életkor nem jelent akkora különbséget, mint a nőknél, itt a kisebb spermiumszám oka a környezeti hatásokban, a stresszes életmódban, az élvezeti szerek fogyasztásában keresendő.
Mit támogatnak?
Az inszeminációból hat, a lombikbébi-eljárásból öt alkalmat finanszírozott eddig is a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, 45 éves kor alatti nők számára, kétszeri élve születés erejéig. Ebben nem várható változás, viszont korábban nem minden vizsgálat, beavatkozás és eljárás volt támogatott.
– A terület már korábban is nagyvonalú támogatást élvezett, számos nemzetközi szervezetben, bizottságban tevékenykedem, és a külföldi kollégáim mindig megdöbbentek, mert általában három, esetleg négy beültetést szokott állni az egyes országok társadalombiztosítása, sok esetben egyet sem. Szintén rendkívülinek számít az, hogy ha sikerrel jár a beavatkozás, akkor a finanszírozás a következő gyerek esetében újabb négyre vonatkozik, függetlenül attól, elsőre hanyadik volt sikeres – meséli Urbancsek János.
– A másik változás, hogy például a lombikbébi-eljárást tekintve megszűnik a teljesítményvolumen-korlát, vagyis a finanszírozható beavatkozások számának éves kerete – mondja dr. Konc János, az Észak-közép-budai Centrum Új Szent János Kórház és Szakrendelő bázisán működő Budai Meddőségi Centrum vezető főorvosa. – Korábban sokáig 6500 volt a keretszám, ez 2017-ben a duplájára nőtt, most pedig korlátlanná vált. Látni kell, hogy több szakemberre is szükség lesz, ha ki akarjuk használni az új lehetőségeket. Sokat jelent, hogy olyan eljárások is ingyenessé válnak, mint a sperma-, petesejt- és embriófagyasztás. Nem mellékes ugyanis, hogy az utóbbi olcsóbb, viszont az előbbiek etikusabbak. Az új körülmények között számos bioetikai kérdést sokkal erőteljesebben tudunk képviselni a jövőben.
Biztosan megszűnnek tehát a várólisták – bár több forrásunk arra gyanakszik, hogy ezeket a privát intézmények mesterségesen felduzzasztották, miután az állami intézményekben nem keletkeztek ilyenek.
Visszavétel
A központosítás okán a sajtó egy része amiatt aggódik, hogy csökkenni fog az ellátás minősége.
– A szakmai színvonal biztosan nem – szögezi le Urbancsek János. – Ugyanis ezelőtt 25-30 éve is néhány olyan, elhivatott nőgyógyásznak volt köszönhető Magyarországon az in vitro kezelések elindítása, akik külföldön tanultak róla, majd itthon létrehozták ezeket az osztályokat, állami intézményekben. Ez a kezelés jól privatizálható része a medicinának, és szépen sorban privatizálták is az érintett osztályokat, a Dél-pesti kórházé kiment a Forgács Intézetbe, a Róbert Károly kórházé a Dévai intézetbe, és megjelent a Kaáli Intézet, ami eredetileg is magánvállalkozásként indult. A mi osztályunkat is megpróbálták felvásárolni az elmúlt huszonöt évben, többször is, de szerencsére az egyetem vezetése ellenállt. Oktatást és kutatást ugyanis elsősorban az egyetemeken lehet folytatni. Mivel az említett intézetek valaha pont olyan eredményességgel dolgoztak állami tulajdonban, mint bármelyik európai központ, és az érintett szakemberek mentek ki a magánszférába, most pedig a felvásárolt intézetekből ugyanúgy átveszik a szakembereket, szerintem a színvonal nem fog változni. Általában sem jellemző az egészségügyben, hogy a privát szférában jobb lenne az ellátás minősége. Kényelmi szintű különbségről van csupán szó – véli Urbancsek János.
Az állami intézmények eddig is a szakma élvonalát képviselték, erről számol be Konc János is, a Budai Meddőségi Centrum vezető főorvosa: Kelet-Közép-Európában itt született először egészséges gyerek fagyasztott petesejtből, 2004-ben. S immár van lombikunoka is, egy itt világra jött lombikgyerek felnövekedvén ugyanis természetes úton fogant gyermeket szült.
A magyar sajtó egy része államosításról beszél. Azonban egyrészt nem kisajátította, hanem felvásárolta az érintett cégeket az állam, másrészt ezek az intézetek eddig is állami finanszírozásból működtek piaci alapon, ami tulajdonképpen elég furcsa helyzet.
– Ennek kapcsán szintén döbbenten néztek rám a külföldi kollégák, hogy nálunk állami finanszírozást kapnak magánintézmények. Tulajdonképpen a kormány most ezt a torz rendszert tette helyre – így Urbancsek János.
– Van, akinek elsőre sikerül a beültetés, másoknak hatodik, hetedik alkalommal sem – folytatja a professzor. – Öt kezelésen belül azonban reális esély van sikerre; nálunk az elmúlt huszonöt évben a klinikai terhesség aránya csaknem negyven százalék volt, eddig közel hatezer beültetést végeztünk, és több mint kétezer gyermekünk született. Ez nagyon jó eredménynek számít, a nemzetközi statisztikákban 30-35 százalékos arány a jellemző. Volt olyan évünk is, amikor csaknem elértük az 50 százalékot.
Becslések szerint négyezerrel több újszülött világra jövetele várható 2022-re az intézkedések hatására. Az utóbbi tíz évben több mint százezer fővel lett kevesebb a magyarországi népesség, tehát valószínűleg nem ez a változás fogja megoldani a demográfiai problémákat, viszont illik abba a törekvésbe – amely még Kopp Mária pszichológustól eredeztethető –, hogy minden kívánt és tervezett gyermek szülessen meg.
