Hirdetés

Müller Cecília hozzátette, minden oltóponton zajlik az oltások beadása, ma már vakcinabőség van, és csak az egyénen múlik, hogy él-e a védőoltás lehetőségével.

Elmondta: AstraZeneca- és Szputnyik vakcina már csak korlátozott számban áll rendelkezésre, az oltópontokon elérhető a Sinopharm vakcinája, és további Pfizer-szállítmányt is várnak. Hétfőn 38 400 Janssen-oltóanyag érkezik.

A tisztifőorvos hangsúlyozta, a járványügyi adatok kedvezően alakulnak, a védelmi intézkedéseknek és a védőoltásoknak köszönhetően a harmadik hullám leszálló szakaszának végéhez közeledünk.

Korábban írtuk

Elmondta, az előző nap 426 új fertőzöttet regisztráltak, és „nyílik az olló” a gyógyultak és az aktív betegek száma között: előbbiek már 4,5-szer többen vannak.

A járványügyi adatok kedvezőek, de még nem lehet kijelenteni, hogy vége a járvány harmadik hullámának – mondta a szakember.

Müller Cecília arról is beszélt, hogy Magyarország a legfelkészültebb ország a járványbiztonság területén, hiszen nemzetközi színvonalú járványfigyelő rendszere, hatékony, valós idejű informatikai rendszere van, és élen jár az oltóanyag-fejlesztésben is.

Felidézte: az oltóanyag-fejlesztésnek 95 éves szakmai múltja van Magyarországon; már 1936-ban megkezdődött a BCG-oltóanyag itthoni előállítása, és csaknem 100 ezer dózist gyártottak le évente. Ezután jött a veszettség elleni védőoltás, majd a kullancs okozta agyhártyagyulladás elleni vírus izolálása, és az 1950-es évek közepén indult el a fertőző gyermekbénulás elleni oltóanyag gyártása, majd az influenza elleni védőoltás hazai előállítása.

Hozzátette: nagy öröm számára, hogy a Debreceni Egyetem a Nemzeti Népegészségügyi Központtal közösen egy oltóanyaggyár létesítésén munkálkodik, amely lehetővé teszi a koronavírus elleni védőoltás hazai gyártását.

Az országos tisztifőorvos kiemelte: ez a járvány rámutatott arra, hogy fontos az ország járvány- és közegészségügyi biztonságának megtartása, az oltóanyag-fejlesztés. Olyan oltóanyagot szeretnének fejleszteni, amely azokból a vírustörzsekből áll, amelyek jelenleg „a magyar lakosság körében keringenek” – mondta.

A védőoltások napja alkalmából Müller Cecília kitért arra, hogy 1749-ben ezen a napon született Edward Jenner, a himlőoltás feltalálója. Jenner a megfigyeléseit és a kutatását arra alapozta, hogy a tehénhimlőn átesettek már nem kapták el a himlőt. Felfedezése korszakalkotónak bizonyult, hiszen addig háromszázmillióan estek áldozatul a feketehimlőnek.