– Szabó Lászlóval, az MTVA kommunikációs igazgatójával múlt héten csütörtökön sikerként aposztrofálták, hogy a közmédiumok nettó 22 milliárd forintért megvehetik az eddig bérelt óbudai gyártóbázist. Ez volt a legjobb megoldás?

– Így járnak legjobban a közmédiumok és az adófizetők is, úgyhogy igen, ez a legelőnyösebb út. De hogy ez a megegyezés miért is olyan pozitív, menjünk vissza az időben az előző Orbán-kormány időszakáig. Akkor az történt, hogy a köztévé anyagi problémái miatt a kormányzat úgy döntött, állami tulajdonba veszik a televízió Szabadság téri székházát, ezzel nyújtva segítséget a televíziónak, és az új, modern gyártóbázis átadásáig az épületet az MTV rendelkezésére bocsátják. Csakhogy jött a kormányváltás, és a szocialista–szabad demokrata kabinet eladta ezt az impozáns palotát, a köztelevíziót pedig arra kötelezte, hogy az új tulajdonosnak fizessen bérleti díjat a használat idejére.

– Eladnak valamit a közvagyonból, hogy aztán közpénzből visszabéreljék. Az őszödi üdülő és a Szalay utcai képviselői klub juthat eszünkbe, amelyeket anno Gyurcsány Ferenc szerzett meg hasonlóan furcsa konstrukcióban…

– Nos, a megállapodás itt is rendkívül előnytelen volt az adófizetők szempontjából, hiszen az MTV végül majdnem annyit fizetett ki bérleti díjként, mint amennyiért az új tulajdonos megszerezte az évtizedekig tévészékházként üzemelő egykori tőzsdepalotát. Emellett született egy másik, a Magyar Televíziónak, illetve az államnak szintén nagyon rossz szerződés, amely arról szólt, miképpen épül új gyártóbázis a Szabadság téri helyett.

– A hírek szerint a Wallis Ingatlan (Wing) Zrt. 7,4 milliárd forintért vette meg az addig állami kézben lévő Kunigunda utcai telket, majd felépítette az új gyártóbázist, amit az átadástól mostanáig bérelt a köztévé. A szerződés állítólag úgy szólt, hogy negyven év alatt több mint 130 milliárd forintos bérleti díjat kellett volna kifizetni, s az ingatlan a négy évtized leteltével is a Wing kezében maradt volna. Ez volt akkor a legjobb ajánlat?

– Mivel nem volt nyílt közbeszerzés, így más cég nem is szállhatott versenybe. Valóban, a megállapodás már első látásra is rendkívül előnytelen volt, de alapos vizsgálatra még nekem sem volt módom, holott kuratóriumi elnökségi tag voltam, mert a szerződést azonnal titkosították. Helyben kaptunk betekintési lehetőséget, de nem másolhattuk le, nem mutathattuk meg szakértőknek.

– Tavaly arról szóltak a hírek, az MTV három év alatt mintegy 25 millió forintot fizetett a Kiss Elemér egykori szocialista kancelláriaminiszter érdekeltségébe tartozó ügyvédi irodának. Igaz, hogy éppen ebben a szerződésben volt tanácsadó a Medgyessy Péter által 2003-ban menesztett miniszter?

– Mivel a szerződés titkossága továbbra is fennáll, egyelőre ezt nem áll módomban megerősíteni, sem cáfolni. Bízom azonban abban, hogy hamarosan az összes kontraktust a széles nyilvánosság elé tárhatjuk, akkor minden kiderül. Szándékaink szerint három-négy héten belül a régi és a most kötendő szerződéseket is nyilvánosságra hozhatjuk.

– Kik fogadták el ezt a szerződést?

– A Fidesz akkor tiltakozásul nem delegált tagot az MTV kuratóriumi elnökségébe, én a KDNP delegáltjaként egyedüliként szavaztam nemmel. A kormánypártokkal sajátságos médiakoalíciót alkotó négy MDF-es delegált azonban, a két-két MSZP-s és SZDSZ-es taghoz hasonlóan igennel voksolt. És hadd említsek meg a szerződés kapcsán még két érdekességet. Az egyik, hogy az összegeket nem forintban, hanem euróban határozták meg. Amikor tehát a gazdasági válság miatt gyengült a forint, az MTV terhei ennek megfelelően nőttek. A másik, hogy az éves bérleti díjat nem az MTV utalta át a tulajdonos cégnek, hanem a köztévé költségvetési plusztámogatásának terhére közvetlenül az Államkincstár. Magyarul még azt sem kockáztatták, hogy az eladósodott köztévé esetleg ne fizessen. A számításokba azért csúszott némi hiba: amikor a szocialista kormány megharagudott a televízió vezetésére és elvont mintegy tízmilliárd forint támogatást, épp azt az összeget vették el, amiből ki kellett volna egyenlíteni a bérleti díjat. Emiatt tehát itt is tartozás keletkezett.

– Az eddigi megállapodás szerint tehát negyven év alatt több mint százharminc milliárd forintot kellett volna fizetni, s az ingatlan ekkor sem került volna köztulajdonba. Most viszont huszonkétmilliárdért végleg megveszik az ingatlant. Hol a csapda?

– Nincs csapda. Egyes ellenzéki médiumok pénzkidobásként értékelték a múlt heti bejelentést, ám véleményem szerint olyan megegyezés született, ami a ma elképzelhető legjobb megoldás. A megállapodás kiegészül ugyanis azzal is, hogy a közmédia tulajdonába kerülhet az ugyanezen az osztatlan telken álló Market Építő Zrt. székház, illetve egy másik, a székház szomszédságában lévő 43 ezer négyzetméteres telek is. Mindezzel egy olyan fejlesztési területet nyerünk, ahol a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna TV és a Magyar Távirati Iroda elhelyezésére alkalmas, korszerű gyártóbázis létesülhet. A három ingatlanért fizetett teljes összeg pedig kevesebb, mint a már említett százharmincmilliárdos bérleti díj harmada. Ennél olcsóbban akkor sem nagyon jöhettünk volna ki, ha mondjuk az MTV akár többéves jogi procedúrát, bizonytalanságot kockáztatva felmondja a szerződést, és piaci alapon próbálunk hasonló méretű ingatlanhoz jutni.

– Mikorra fejeződhet be a költözés folyamata?

– Annyira friss még a megegyezés, hogy ezzel kapcsolatban nem akarnék jóslásokba bocsátkozni. A következő lépés, hogy közbeszerzés útján megkeressük a legelőnyösebb hitelkonstrukciót, amely lehetőséget teremt az ingatlanok megvételére és a fejlesztésekre. Ha ez megvan, akkor érdemes ütemtervet készíteni. Úgy gondolom egyébként, a legegyszerűbb a Duna TV költözése, a Magyar Rádió és az MTI esetében több más szempontot kell figyelembe venni, az archívum elhelyezésétől a hangversenyterem kialakításáig.

– A nézőket persze jobban érdekli a székház helyénél a műsor minősége. Hol tartanak a struktúra átalakításában?

– Szeptember-októberben már lesznek látható jelek. A legfontosabb cél kapcsán mindenképpen érezhető lesz az előrelépés: a közmédiumok nem riválisok lesznek, hanem erősítik egymást. A tévék esetében ez hosszú távon négy, eltérő profilú csatornát jelent majd: az általános közszolgálati feladatokat ellátó m1-et, a színvonalas gyermekcsatornává átalakított m2-t, a világ magyarságának szóló Duna TV-t, és a művészeti-kulturális kínálatot nyújtó, Autonómia csatornából alakuló majdani Duna Artot. A hírszolgáltatás tekintetében már most is van változás: a Magyar Távirati Iroda ingyenessé tette híreit, s valamennyi közszolgálati hír olvasható az interneten a hirado.hu portálon, aminek érezhetően és folyamatosan nő az olvasottsága. Ahogyan a székházszerződés módosításával, úgy a racionálisabb működtetéssel is komoly összegeket takarítunk meg, s ezt a pénzt új, színvonalas műsorok készítésére költhetjük.

– Mennyi lehet ez a megtakarítás?

– Pontos összeget még korai lenne mondani, de hadd említsek egy jellemző példát: hiába kértük, hogy az MTV és a Duna TV jusson megegyezésre, a két médium vezetése a korábbi években még érdemi megbeszélést sem folytatott arról, hogy a csatornákat azonos műholdról továbbítsák. Így egyrészt a nézőknek okoztak gondot: aki egyedi műholdvevővel rendelkezett, annak két antennára volt szüksége, ha az MTV és a Duna műsorát is látni akarta. Másrészt pedig ez mintegy közel félmilliárd forintos éves pluszkiadást is jelentett…

– Ha, mint ígéri, feloldják a titkosítást és mindenki elolvashatja az MTV-székház szerződéseit, mi lesz ezek sorsa?

– A rendőrség mind a Szabadság téri, mind a Kunigunda utcai szerződések ügyében nyomoz. Bízom a magyar igazságszolgáltatásban, remélem, hogy akik felelősek a hátrányos kontraktusok megkötéséért, azok magyarázatot adnak majd erre.

Bándy Péter

A Gyurcsány-kormány üzletei

A régi és az új MTV-székház szerződéseivel a Demokrata többször is foglalkozott. 2009 nyarán így foglaltuk össze a rendkívül hátrányos megállapodások anyagi részleteit: „A Gyurcsány-kormány 2006-ban a Szabadság téri tévészékházat 4,5 milliárd forintért eladta egy kanadai cégnek, amely a bérleti díjakból azóta csaknem visszakapta a teljes vételárat. A Millenniumi Médiaszolgáltató Központot pedig eladta a Wallisnak, amely a cég megvásárlásával hozzájutott ahhoz a 17 hektáros telekhez is, ahol felépítette az új székházat, amit azóta bérbe ad a köztévének. (…) A szerződés értelmében a Magyar Televízió havi 993 072 EUR + áfa, azaz 1 191 686 EUR bérleti díjat fizet a székházépítő és tulajdonos Wing Zrt. (korábban Wallis Ingatlan) tulajdonában lévő Millenniumi Média Kft.-nek. Ez több mint 321 millió 570 ezer forint havonta, vagyis több mint 3,85 milliárd forint évente. A szerződő felek egyértelműen kikötötték, hogy a bérleti díj a közüzemi díjakat nem tartalmazza, vagyis azok az üzemeltetés költségeiben nincsenek benne”. (Botrányos bérlet, Demokrata, 2009/28. szám)