Titokzatos múltú, nemzetközi jelölt áll a baloldal élén

Az írás szerint az elmúlt években egyre élesebbé vált a „feltűnően külföldi érdekeket szolgáló” ellenzék, valamint a nemzeti kormány közötti konfliktus. A baloldal napirendjének meghatározásában ráadásul segítségükre van a nemkormányzati szervezetek tucatja, tematikájukat egy egész intézményhálózat dolgozza ki, hangjukat pedig felerősíti a kormánykritikus média.

„Mindezek fényében nem meglepő, hogy most Márki-Zay Péter személyében egy olyan baloldali miniszterelnök-jelöltet állítottak, aki hosszú évekig élt külföldön és a jelek szerint politikai kapcsolatokra tett szert az Egyesült Államokban” – írták.

Az elemzés szerint sok a kérdőjel Márki-Zay Péter múltjában, így a kampányban vélhetően több meglepő dolog is ki fog majd derülni róla. Az egyik legnagyobb kérdés, hogy vajon mit csinált pontosan öt évig Kanadában és az Egyesült Államokban. Az életrajza szerint 2004-ben néhány hónapig házról házra járó értékesítő volt egy telefonszolgáltatónál, majd marketingesként kapott állást Kanadában. Ezután az Egyesült Államokba költözött, ahol a CARQUEST nevű cégnél dolgozott, majd 2009-ig az Eastern Indiana Regional Workforce Board felügyelőbizottsági tagja volt – közölték.

Márki-Zay Péter nem csak az üzleti szférában tevékenykedett a tengerentúlon, hiszen a szintén jó amerikai kapcsolatokkal rendelkező Kész Zoltánnal közösen a 2019-es Orbán-Trump-találkozó idején az amerikai fővárosba látogattak, azzal büszkélkedve, hogy a Külügyminisztériumban fogadták őket mint ellenzéki magyar politikusokat – áll az elemzésben.

A hódmezővásárhelyi polgármester később közölt még az amerikai utazásról, hogy részt vett a Soros György által is támogatott German Marshall Fund kerekasztal-beszélgetésén és találkoztak a Helsinki Bizottság képviselőivel. Márki-Zay Péter egy nyilatkozatában azt is elismerte: arra kérte tárgyalópartnereit, hogy az Egyesült Államok segítse az ellenzék munkáját. 2019 júliusában Budapesten az amerikai kongresszus küldöttségével találkozott többedmagával, segítséget kérve az ellenzéknek.

„Mindezek után joggal vetődik fel, hogy a magát egyébként hazafinak tartó Márki-Zayék milyen érdekek mentén politizálnak, honnan kapnak anyagi támogatást és milyen célra” – tartalmazza az elemzés.

Az írás ukrajnai, georgiai, szlovákiai, lengyelországi, olaszországi és bulgáriai példákon keresztül bemutatja, hogy az elmúlt években számos országban emelkedtek fel és több helyen kormányra is kerültek az elitellenes jelszavakat hirdető politikai erők, ez azonban szinte sehol nem hozott számukra tartós sikert.

„A részben vagy teljesen a politikán kívülről érkező, az elitek leváltását ígérő személyiségek és pártjaik tehát, bár olykor gyors sikereket tudnak elérni, a gyakran általánosságokból álló, vonzó ígéreteikből fakadó lelkesedést gyakran a csalódottság váltja fel. A tapasztalatlanság pedig a rutinosabb politikai erőkkel való kényszerű együttműködés során nemcsak ezen politikai projektek számára jelenthet hátrányt, de olykor országos szintű politikai válságot is okozhat” – olvasható az elemzésben.

Az összegzés szerint Magyarországon az újbaloldali és liberális politikai elit tagjai már egy évtizede azon dolgoznak, hogy megszabaduljanak a „Gyurcsány-problémától”, az előválasztást is ezért találták ki. Gyurcsány Ferenc pozíciói azonban minden eddiginél erősebbek lettek. Márki-Zay Péter előtérbe kerülése is Gyurcsánynak kedvez, hiszen nincsen pártja, lehetséges, hogy még frakciója sem lesz a parlamentben, „így könnyen irányítható, súlytalan politikusnak számít” – írták.

Jól látszik, hogy Márki-Zay Péter elitellenes szólamai már jól ismert és több országban is kipróbált nemzetközi recepten alapszanak, ugyanakkor Gyurcsány Ferenc erős szerepe és a vele kötött szövetség miatt ezt sokkal nehezebb lesz majd eladni a választók számára. Várhatóan ő is beszorul a baloldalra és terveivel ellentétben nem tudja majd megszólítani a bizonytalan centrumszavazókat 2022-ben – tartalmazza az elemzés.