Tizenhét

Tizenhét. Ennyi képviselő támogatására lenne szüksége Karácsony Gergelynek a harminchárom fős új Fővárosi Közgyűlésben. A főpolgármesternek a saját pártja (Párbeszéd-Zöldek) háromfős frakcióján kívül még tizennégy képviselőt kellene maga mellé állítania. A tízfős Fidesz- és a főpolgármesterrel való koalíciót egyelőre szintén elutasító tízfős Tisza-frakció mellett ez szinte lehetetlen feladatnak tűnik, tekintve hogy a kormányellenes, de a közgyűlésben politikailag eltérő nézeteket képviselő Podmaniczky Mozgalom (Vitézy–LMP-frakció), a Demokratikus Koalíció és a Kétfarkú Kutya Párt mindössze három-három képviselőt tud felvonultatni, és a független Tüttő Kata esetleges támogatása sem lenne elegendő a főpolgármesteri többséghez.

Már a megelőző napokban világossá vált, hogy a Fővárosi Közgyűlés az alakuló ülésen – a rendszerváltozás óta először – nem dönt a főpolgármester-helyettes személyéről. 2019-ben Karácsony Gergely öt főpolgármester-helyettessel kezdte meg ciklusát, akkor azonban kényelmes többséget élvezett. Továbbra is ragaszkodik korábbi helyetteséhez, Kiss Ambrushoz, a Gyurcsány- és Bajnai-kormány kabinetfőnökéhez, illetve államtitkárához, mert szerinte neki köszönhetően sikerült Budapestet megmenteni a válságok és a kormányzati megszorítások időszakában.

Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke az alakuló ülés előtt bejelentették, nem támogatják Kiss Ambrus kinevezését, ezért döntött úgy Karácsony Gergely, hogy nem jelöl senkit főpolgármester-helyettesnek. Biztos ami biztos, Kiss Ambrust kinevezte a Fővárosi Önkormányzat főigazgatójává, aki így ugyanazokkal a jogkörökkel rendelkezik, mint korábban helyettesként. Karácsony Gergely az alakuló ülés után elmondta, reméli, sikerül megállapodni a pártokkal a helyettese személyéről, mert ha nem, akkor a Fővárosi Kormányhivatal lesz kénytelen kijelölni a közgyűlés tagjai közül egy alpolgármestert. Nem született döntés a fővárosi önkormányzat működését biztosító szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) módosításáról sem, tehát még nem tisztázott, mely jogkörök maradnak a főpolgármesternél, és melyeket vonják meg tőle.

Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója a Demokratának elmondta, valószínűtlennek tartja, hogy a kormányhivatal azonnal beavatkozna, előfordulhat, hogy először csak levelet küldenek vagy határidőt szabnak meg. Valószínűbb, hogy nem lesz konkrét határidő, és ez a költségvetés elfogadására jelentős nyomást fog gyakorolni, ha viszont a felek a közelgő határidő vagy a kormányhivatali döntés elkerülése érdekében mégis megegyeznek, akkor létrejön a közgyűlés törvényes működéséhez szükséges kompromisszum, amely magában foglalja az SZMSZ-t, a főpolgármester jogköreit és a költségvetést is. A politológus arra számít, hogy a megállapodás egy kevésbé markáns politikust nevez meg a posztra, hiszen Vitézy Dávid a Klímavédelmi, Közlekedésfejlesztési és Városvédelmi Bizottság elnökeként már-már főpolgármester-helyettessé avanzsált.

Eseti együttműködés

Felmerül a kérdés, milyen önkormányzati ciklusra számíthatunk, ha a képviselők a két leglényegesebb kérdésben sem tudtak egyezségre jutni. Nagy Attila Tibor politikai elemző borúlátóan tekint a jövőbe, mert szerinte a Fővárosi Közgyűlés számára még az alapvető működőképesség biztosítása is kihívás. A Demokratának elmondta, az alakuló ülésen több határozatot is elfogadtak, amelyek inkább formálisak vagy a napi működésre vonatkoznak, például a BKK-rendészet, de szerinte ezeknél sokkal fontosabb például, hogy miként biztosítható a BKV folyamatos működése.

– Az elmúlt harminchárom évben is súlyos nehézségeket tapasztaltunk, pedig ez idő alatt legtöbbször volt többségi támogatás a főpolgármester mögött. Ez most hiányzik, ráadásul a kormánnyal való kapcsolatok is fagyosak. Az, hogy néhány határozatot megszavaztak, reményt ad rá, hogy a fővárosi önkormányzat napi szinten működtethető lesz, viszont a fontosabb ügyek, mint az SZMSZ vagy a főpolgármester-helyettes személye megoldatlanok maradtak. Bár van esély arra, hogy Budapest ne bénuljon meg teljesen, jelenleg nem látom, hogyan válhatna a dinamikus fejlesztések városává. Sürgős lenne az utak és a vasúti hálózat felújítása, a hármas és a négyes metró meghosszabbítása, de ezeket a közgyűlés önmagában nem tudja megoldani. Karácsony Gergelynek átfogó megállapodást kellene kötnie az Orbán-kormánnyal, amihez kell a közgyűlési többség támogatása is – fejtette ki.

Kiszelly Zoltán szerint a legfőbb problémát az jelenti, hogy a főpolgármesternek nincs meg a szükséges többsége, ezért nem sikerült az alakuló ülésen sem az SZMSZ, sem a főpolgármester-helyettes kérdésében egyezségre jutni.

– Bár a Fideszen és a DK-n kívüli frakciók a legesélyesebbek arra, hogy többséget alkossanak, egy stabil koalíció valószínűsége alacsony, helyette inkább eseti együttműködések várhatók különböző ügyekben. A képviselőknek mielőbb egyezségre kell jutniuk egy keretmegállapodásban, amely tartalmazza a legfontosabb kérdéseket, mint például a főpolgármester-helyettesi pozíció és az SZMSZ. Konfliktusforrás lehet még, hogy a felek politikailag láthatóak akarnak maradni. Ha az alakuló ülésen megegyeztek volna minden fontos kérdésben, akkor a Tisza Párt dominált volna a közgyűlésben. Sem Karácsony Gergelynek, sem a kisebb pártoknak nem lett volna érdeke mindent feladni, hiszen így politikai láthatóságukat veszítették volna el. Vitézy Dávid ezért keresztelte át frakcióját Podmaniczky Mozgalomnak, és a Kutya Párt is ügyel arra, hogy észrevehető maradjon, különben a Tisza Párt 2026-ra beszippantaná a szavazóikat – mondta lapunknak a Századvég politikai elemzési igazgatója.

Pluszjogosítványok

Nagy Attila Tibor az SZMSZ-ről szóló vitával kapcsolatban elmondta, annak középpontjában a főpolgármester jogosítványainak jelentős csökkentése áll, amiben a Fidesz, a Tisza Párt és Vitézy Dávid is egyetért.

– Az SZMSZ jogilag meghatározza a hatalmi viszonyokat, de az önkormányzati törvény is jelentős jogosítványokat ad a főpolgármesternek. Még Tarlós István harcolta ki 2014-ben azt a jogszabályi változást, hogy a főpolgármester többször is visszaküldhesse az előterjesztéseket és döntéseket újratárgyalásra a Fővárosi Közgyűlésnek, míg a polgármesterek csak egyszer élhetnek ezzel a joggal, utána kötelesek aláírni akár az ugyanúgy elfogadott határozatot is. Bár a Fidesz a kétharmados többség birtokában megtehette volna, hogy Karácsony Gergely hivatalba lépésekor elveszi ezt a jogot a főpolgármestertől, mégsem tette, így Karácsony Gergelynek még mindig megvannak ezek a pluszjogosítványai, amelyeket egy 2020-ban megalkotott szabályzat is megerősített.

Ennek egyik kulcseleme, hogy két közgyűlés között sürgős esetben a főpolgármester dönthet. Az alakuló ülésen azonban vereséget szenvedtek azok, akik Karácsony Gergely hatalmát kívánták csökkenteni, mivel Vitézy Dávid levetette a napirendről az SZMSZ vitáját, így a jelenlegi maradt hatályban, az pedig továbbra is nagy hatalmat hagy a főpolgármester kezében, mondta Nagy Attila Tibor. Szerinte Karácsony Gergely miközben demokrataként hirdeti magát, aki harcol az orbáni diktatúrával, még szavazásra sem engedte azokat az SZMSZ-módosításokat, amelyeket nem fogadott be az eredeti javaslatába.

Az alakuló ülés tizenegy nyilvános napirendi pontot tárgyalt, a fent említetteken kívül a Fidesz javaslatai közül a képviselők megszavazták, hogy a fővárosi rendészek és a rendőrség közös járőrözését emeljék a korábbi szintre, és az aluljárókban, parkokban, közösségi közlekedési járműveken, köztereken huszonnégy órában legyenek jelen, valamint a korábban leszerelt köztéri szemeteseket helyezzék vissza. Módosítással, de elfogadták Szentkirályi Alexandra javaslatát is, hogy mérjék fel a hajléktalanság helyzetét Budapesten, ahogy átment a közgyűlésen a Kutya Párt több kezdeményezése is, mint például az állatvédelmi központ felállítása.

Helykitöltők

Kiszelly Zoltán a frakciók közötti viszonyokról elmondta, az egyes ügyekben történő együttműködés már az alakuló ülésen is körvonalazódott, például a BKK-rendészet létrehozása kapcsán, amely Vitézy Dávid egyik fő választási ígérete volt. Hozzátette, már most vannak kérdések, amelyekben sikerült közös nevezőre jutni, és mindez a politikai láthatóság szempontjából is jelentős. Kiemelte, ugyanígy a frakciók közötti együttműködés is elkezdett körvonalazódni.

– A szünet alatt Szentkirályi Alexandra Ordas Eszterrel, a Tisza Párt frakcióvezetőjével és Vitézy Dáviddal beszélgetett, ami arra utal, hogy mindenki szeretné elkerülni a város működésképtelenségét, hiszen az politikai hátrányba hozná őket, ugyanis a választók keményen büntetik azokat, akik akadályozzák a város működését. Szentkirályi Alexandra konstruktív ellenzékisége is ezt a hozzáállást tükrözi: bizonyos ügyekben, például az állatvédelem terén a Fidesz is támogatott javaslatokat – fejtette ki.

Arra a kérdésünkre, hogy miként értékeli a Tisza párti politikusok bemutatkozását, elmondta, ők csak „placeholderek”, azaz helykitöltők, akiknek a feladata a közgyűlés zökkenőmentes működésének biztosítása. Emlékeztetett rá, hogy Emmanuel Macron francia elnök 2017-ben újsághirdetések útján több mint háromszáz képviselőt választott ki, akik ismeretlenül kerültek a francia nemzetgyűlésbe, és később sem váltak ismert politikusokká. Úgy látja, Magyar Péter a városházi jelenlétével háttérbe szorította a Tisza párti politikusokat, folytatván ezzel a one man show-ját, hiszen a párt támogatottságát a jövőben nem ezek a politikusok határozzák meg, hanem a pártelnök szereplése, valamint az a néhány politikus, akik helyben képviselik a Tisza Pártot.

– Magyar Péter egyértelművé tette, hogy nem pártjának frakcióvezetőjével, hanem vele kell tárgyalni, ha úgy tetszik, az ő erkélyén az ő limonádéját kell inni, és a kompromisszumos megállapodást sem lehet nélküle megkötni. Számára a legfontosabb, hogy kerülje a konfliktusokat, így újra országos ügyekkel foglalkozhasson Budapest helyett. A legfontosabb kérdés azonban az, hogy a többi fél hajlandó-e kompromisszumot kötni egymással.

Nagy Attila Tibor úgy látja, a Tisza Párt tartja magát ahhoz az elvhez, hogy formális koalíciót senkivel sem köt.

– Jelenleg nem látok Tisza–Karácsony-koalíciót formálódni, inkább azt tapasztalom, hogy a Tisza Párt és Vitézy Dávid képviselőcsoportja számos kérdésben együttműködik és jelentős nézetazonosságot mutat. A Fidesz és a Tisza-frakció kapcsolata egyelőre nem tűnik ellenségesnek, az alakuló ülésen nem a Tisza Párt és a Fidesz között volt ütközés, hanem Karácsony Gergely és Vitézy Dávid, illetve Karácsony Gergely és a Fidesz között. Bár a Tisza Párt, a Fidesz és Vitézy Dávid egyetértettek abban, hogy Karácsony Gergelynek kötelessége lett volna szavazásra bocsátani az SZMSZ-módosításokat, túlzás lenne azt mondani, hogy ezzel koalíció jött létre a főpolgármester ellen, és jelenleg nincs is realitása annak, hogy a Tisza formálisan együttműködjön vagy koalícióra lépjen a Fidesszel – tette hozzá a politikai elemző.

Az SZMSZ módosításának elnapolása és a főpolgármester-helyettes kérdésének napirendről való levétele tehát bizonytalan jövőt jelez előre a főváros vezetése szempontjából, Budapest fejlesztéséhez pedig elengedhetetlen lesz a kormánnyal való jobb viszony, ilyet pedig egyelőre csak a Fidesz képviselőitől várhatunk. Ezért is mondta Szentkirályi Alexandra az alakuló ülés után, hogy a budapestiekre küzdelmes öt év vár.