Az összesen 17 vádlott közül a megismételt elsőfokú eljárásban kihirdetett ítélet további 5 vádlottat sújtott tíz évnél hosszabb fegyházzal, több másik vádlott pedig 5 év körüli szabadságvesztéseket kapott, kettőt felmentettek a vádak alól. A bíróság a rendelkező rész kihirdetése után nyomban határozott Budaházy és több társa letartóztatásáról is, amit a büntetés-végrehajtás műveleti csoportjának golyóálló mellényes, maszkos tagjai azonnal végrehajtottak.

Hirdetés

Budaházy szimpatizánsai tapssal, füttyel, kiabálással zavarták meg a rendet, ezért a bíró eltávolíttatta őket a tárgyalóteremből.

A többórás szóbeli indoklás során a bíró kiemelte: egyes nyilatkozatokkal, sajtóhírekkel ellentétben ebben az ügybe korántsem néhány kisértékű rongálásból „kreáltak” terrorcselekményeket, és nem is koncepciós per folyt. A rendőrség ment az események után és „ömlöttek a bizonyítékok”. A vádlottak bűnösségét szokatlanul nagy mennyiségű bizonyíték támasztotta alá, így többek között a szervezet két tagja is teljeskörű, a szervezet által elkövetett valamennyi bűncselekményre kiterjedő beismerő vallomást tett. Továbbá levelezések, lehallgatások során szerzett információk, a merényletek helyszínén lefoglalt bombák és más tárgyi bizonyítékok is a vádlottak bűnösségét támasztották alá.

A bíró szerint ez az ügy „arról szólt”, hogy egyeseknek nem tetszett a magyar politika alakulása a 2000-es évek közepén, ezért úgy döntöttek, hogy ha másképp nem megy, erőszakkal változtatnak rajta. Az éveken át tartó bűncselekmény-sorozat kisebb rongálásokkal kezdődött ugyan, de a vádlottak egyre durvább cselekményeket követtek el, gyújtogattak, Molotov-koktélt, bombát készítettek és használtak, végül már egyikük a tervezett cselekmény és a célszemély kapcsán úgy fogalmazott: „én most már úgy vagyok ezzel a dologgal: ha meghal, meghal”.

A bíró leszögezte: nem a vádlottakon múlt, hogy a terrorcselekményeknek nem lett halálos áldozata, ami már akár tényleges életfogytiglan kiszabását is indokolhatta volna.

Az első fokon megállapított ítéleti tényállás szerint Budaházy György a 2007 áprilisában alapított Hunnia Mozgalomból idővel olyan csapatot szervezett, amely az őszre várható budapesti tüntetéseken hatékonyan tud fellépni a rendfenntartástó rendőri erőkkel szemben. Szeptember-októberben Molotov-koktélos támadásokat intéztek SZDSZ- és MSZP-pártirodák ellen, majd decemberben Budaházy személyes sértettsége miatt brutálisan megverette Csintalan Sándor Hír TV-s műsorvezetőt, korábbi vezető szocialista politikust.

A 2007 végén országos figyelmet kapott egészségbiztosítási reform kapcsán Budaházy György társaival úgy döntött: a kormánykoalíció magasrangú politikusai ellen végrehajtott támadásokkal próbálja kényszeríteni az országgyűlési képviselőket, hogy a törvényjavaslat ellen szavazzanak. Rálőttek Hiller István akkori oktatási miniszter otthonára, továbbá Molotov-koktélokat dobtak egy másik miniszter épülő házára. 2008 februárjában további hat országgyűlési képviselő ellen hajtottak végre egyidőben összehangoltan gyújtogatásos támadásokat.

Ezután a nemzeti radikális eszmékkel össze nem egyeztethető életvitelt folytató közösségekre összpontosították. 2008 áprilisában felgyújtották a Broadway Jegyirodát, 2008 nyarán a Budapest Pride-ra időzítve két, meleg férfiak által látogatott szórakozóhely ellen hajtottak végre Molotov-koktélos támadást. 2008 szeptemberében Szilvásy György polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter nyaralójánál hajtottak végre bombatámadást, majd decemberben egy ATM kifosztásával próbáltak meg pénzhez jutni. 2009 tavaszán robbantásos merényletsorozattal akarták megakadályozni a lemondott miniszterelnök utódjának megválasztását. Négy helyszínen terveztek robbantást 2009. április 8-ára, ám végül Budaházy megbízásából csak két helyszínre indult el egy-egy csapat. Ezeket a merényleteket a vádlottak tevékenységét már jó ideje figyelemmel kísérő rendőrök akadályozták meg.

A bíró a büntetéskiszabás során többek között azt is figyelembe vette, hogy a vádbeli terrorcselekmény a törvény szerint tíz évtől életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető, továbbá a gyújtogatások és a Molotov-koktélos támadások esetében csupán a szerencsének, a robbantásos merényleteknél pedig a megelőző rendőri fellépésnek köszönhetően nem voltak halálos áldozatok.

Budaházy Györgyöt 2009 nyarán tartóztatták le, a büntetőper még a törvényszék jogelődjén, a Fővárosi Bíróságon kezdődött több mint 10 éve, 2011 márciusában. Budaházy György az eljárás során több évet töltött letartóztatásban, majd házi őrizetben. A vádlottak többsége jobbára tagadta a terhére rótt cselekményeket. A Fővárosi Törvényszék 2016-ban hozott először elsőfokú ítéletet, melyben Budaházyt 13 évre, hat társát tíz év körüli szabadságvesztésre ítélte nem jogerősen. Ám a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla azt a döntést hatályon kívül helyezte és az elsőfokú eljárás megismétlésére utasított, így került az ügy ismét a Fővárosi Törvényszékre.

Korábban írtuk